Bella szemszöge:
”Már fent is voltunk a szobámban és csak arra emlékszem , hogy apám meg nyugtatott és már aludtam is a fájdalom el is múlt és állómba merültem .”
Másnap reggel….
Reggel amint felkeltem már nem is annyira fájt de még nem mondanám , hogy tökéletes .
Gyorsan el készültem és már rohantam is az suliba . Egész nap nem szóltam semelyik családtagomhoz még az menzán se ültem le hozzájuk inkább kimentem az esőbe enni. Ahol egyedül lehetek és nincsen ott , hogy veszekedjenek velem. Mindegyikük próbált velem beszélni de levegőnek néztem őket Sofi és Ben már teljen ki voltak akadva rám , hogy miért csinálom ezt de elmagyaráztam nekik és felfogtam és rám hagyták a dolgot.
Öt nap múlva…
Már öt napja , hogy nem szóltam senkihez otthon és teljen kivagyok. Egyáltalán nem tudom , hogy mit csináljak . Sofii két nap múlva el megy. Ebben az öt napban volt időm gondolkodni és egy dalt is írni a barátnőmnek amit ma a menzán fogom elő adni mivel itt mindig énekel valaki vagy is azok legtöbbször mi vagyunk de jó muri szokót lenni főleg ha táncolunk is hozzá. Ezért fogom előadni ezt ma csak , hogy ma a szülök is bejöhettek az iskolába mert hogy valami fél-e fogadó óra van vagy mi.
Ezt onnan tudom ,hogy reggel halódtam amint anyám mondta , hogy most ők is jönnek be erre és itt lesznek amikor ez fogom énekelni. Igazából nem zavar csak , hogy egész nap látják , hogy én elkerülöm őket és ez nagyon nehéz… már fáj is de ezt kibírom már.
Elérkezet az idő és ennek nagyon örültem és látni is lehetett rajtam .
Már mentünk kifelé a táncteremből Sofival és Bennel.
- Te meg miért vagy ennyire vidám csajszi.??- kérdezte Sofii
”Már fent is voltunk a szobámban és csak arra emlékszem , hogy apám meg nyugtatott és már aludtam is a fájdalom el is múlt és állómba merültem .”
Másnap reggel….
Reggel amint felkeltem már nem is annyira fájt de még nem mondanám , hogy tökéletes .
Gyorsan el készültem és már rohantam is az suliba . Egész nap nem szóltam semelyik családtagomhoz még az menzán se ültem le hozzájuk inkább kimentem az esőbe enni. Ahol egyedül lehetek és nincsen ott , hogy veszekedjenek velem. Mindegyikük próbált velem beszélni de levegőnek néztem őket Sofi és Ben már teljen ki voltak akadva rám , hogy miért csinálom ezt de elmagyaráztam nekik és felfogtam és rám hagyták a dolgot.
Öt nap múlva…
Már öt napja , hogy nem szóltam senkihez otthon és teljen kivagyok. Egyáltalán nem tudom , hogy mit csináljak . Sofii két nap múlva el megy. Ebben az öt napban volt időm gondolkodni és egy dalt is írni a barátnőmnek amit ma a menzán fogom elő adni mivel itt mindig énekel valaki vagy is azok legtöbbször mi vagyunk de jó muri szokót lenni főleg ha táncolunk is hozzá. Ezért fogom előadni ezt ma csak , hogy ma a szülök is bejöhettek az iskolába mert hogy valami fél-e fogadó óra van vagy mi.
Ezt onnan tudom ,hogy reggel halódtam amint anyám mondta , hogy most ők is jönnek be erre és itt lesznek amikor ez fogom énekelni. Igazából nem zavar csak , hogy egész nap látják , hogy én elkerülöm őket és ez nagyon nehéz… már fáj is de ezt kibírom már.
Elérkezet az idő és ennek nagyon örültem és látni is lehetett rajtam .
Már mentünk kifelé a táncteremből Sofival és Bennel.
- Te meg miért vagy ennyire vidám csajszi.??- kérdezte Sofii
- Nem vagyok vidám csak örülök ennyi és izgulok. – mondtam
- Miért is?- kérdezték egyszerre
- Az titok de remélem jó lesz.- mosolyogtam és beléptem a menzára , de amikor megláttam a családomat elégé rosszul eset és minden eszembe jutott.
- Te miről is beszélsz..? – nézet rám kedvenc barátnőm értetlenül
- Majd meglátod. – mondtam , pont én kerültem sorra vettem egy üveg vizet és egy almát .
Meg vártam még mindenki meg vette a kaját. A szokásuk hogy híven a mi asztalunkhoz mentek én is elindultam de nem ültem le hanem csak a kaját tettem le és már el is indultam kifelé , hogy készüljek.
- Te meg hova mész?- kérdezte Sofi
- Mindjárt jövök !- mondtam neki . És kitáncoltam Jessica mellet mentem el és még oda is intetem , hogy belém ne kössön mert baj lesz vette az adást és elfordult.
Kint mindenki össze gyúlt a parkolóba megbeszéltünk mindent és már indultunk is befelé.
Intettem a tanárnak , hogy mondhatja mi meg sok szerencsét kívántunk egymásnak és már ment is a buli.
- Kis figyelmet kérek. –mondta Mr. Mars- Köszönöm. Most pedig szeretném bemutatni aki ma fog énekelni . A legjobb barátnőjének . Akkor a színpadot át is adom.
Meg szólat zene mi meg táncolni kezdtünk még elmondtam amit akartam és el is kezdtem.
- Sofii a ez a tied . Tud , hogy nagyon szeretlek és hiányozni fogsz nekem . You're the reason –elmondtam és el is kezdtem énekelni.
- Miért is?- kérdezték egyszerre
- Az titok de remélem jó lesz.- mosolyogtam és beléptem a menzára , de amikor megláttam a családomat elégé rosszul eset és minden eszembe jutott.
- Te miről is beszélsz..? – nézet rám kedvenc barátnőm értetlenül
- Majd meglátod. – mondtam , pont én kerültem sorra vettem egy üveg vizet és egy almát .
Meg vártam még mindenki meg vette a kaját. A szokásuk hogy híven a mi asztalunkhoz mentek én is elindultam de nem ültem le hanem csak a kaját tettem le és már el is indultam kifelé , hogy készüljek.
- Te meg hova mész?- kérdezte Sofi
- Mindjárt jövök !- mondtam neki . És kitáncoltam Jessica mellet mentem el és még oda is intetem , hogy belém ne kössön mert baj lesz vette az adást és elfordult.
Kint mindenki össze gyúlt a parkolóba megbeszéltünk mindent és már indultunk is befelé.
Intettem a tanárnak , hogy mondhatja mi meg sok szerencsét kívántunk egymásnak és már ment is a buli.
- Kis figyelmet kérek. –mondta Mr. Mars- Köszönöm. Most pedig szeretném bemutatni aki ma fog énekelni . A legjobb barátnőjének . Akkor a színpadot át is adom.
Meg szólat zene mi meg táncolni kezdtünk még elmondtam amit akartam és el is kezdtem.
- Sofii a ez a tied . Tud , hogy nagyon szeretlek és hiányozni fogsz nekem . You're the reason –elmondtam és el is kezdtem énekelni.
I don't wanna make a scene
I don't wanna let you down.
Try to do my own thing
And I'm starting to figure it out
That it's alright
keep it together, where ever we go.
And its alright, oh well whatever
Everybody needs to know.
U might be crazy, have I told you lately?
That I love you
You're the only reason that I'm not afraid to fly
And It's crazy, that someone could change me,
Now no matter what it is I have to do
I'm not afraid to try
And you need to know that you're the reason, why...
I don't even care when they say you're a little bit off
Look 'em in the eye I'd say I can never get enough
Cuz it's alright
keep it together, where ever we go.
And its alright, oh well whatever
Everybody needs to know.
U might be crazy, have I told you lately?
That I love you
You're the only reason that I'm not afraid to fly
And It's crazy, that someone could change me,
Now no matter what it is I have to do
I'm not afraid to try
And you need to know that you're the reason, why...
If it was raining U would yell at the sun,
Pick up the pieces when the damage is done
U say it's just another day in the shade,
Look at what a mess we made
U might be crazy, have I told you lately?
That I love you
You're the only reason that I'm not afraid to fly
And It's crazy, that someone could change me,
Now no matter what it is I have to do
I'm not afraid to try
U might be crazy, have I told you lately?
That I love you
You're the only reason that I'm not afraid to fly
And It's crazy, that someone could change me,
Now no matter what it is I have to do
I'm not afraid to try
And you need to know that you're the reason, why...
Nagyon tetszett mindenkinek a szám főleg Sofinak .
- Bella istenem de szeretlek. –mondta Sofi és olyan szorosan ölet meg
- Én is szeretlek téged. – mondtam
Egész nap együtt voltunk mikor haza értem mindenki otthon volt és csak néztek , megdicsérték a dalomat de még akkor se szóltam , hozzájuk.
Felmentem lefürödtem bebújtam az ágyba megpróbáltam elaludni , sikerült ide hajnalba egyszer csak felkeltem és rájöttem , hogy én ezt nem bírom tovább.
Felültem és megint sírni kezdtem , egyszer csak az jutott eszembe , hogy a legjobb lenne ha kiszellőztetném a fejemet. Fel vettem egy mackót és Edward puccsiját ami nálam maradt. Bedugtam a fülembe a fölhallgatott és max. hangerőre állítottam , mivel nálunk soha nem alszanak ezért látták , hogy elmegyek de senki nem jött utánam .
Be sétáltam az erőbe és futni kezdtem futottam egy jó ideig de nem bírtam tovább meg álltam és leültem az egyik fához és csak ültem és újra végiggondoltam ezt az egészet. Nem bírom tovább kikel békülnöm a családommal és meg kell mondanom Edwardnak az igazat még ha ott is hagy . Már két órája itt ültem ezért gondoltam , hogy haza megyek és beszélek velük már pont kiléptem az erőből és egyenesen a házba indultam. Mikor beléptem szerencsémre mindenki ott volt.
Ahogy beléptem már beszélni szerettem volna csak , hogy anyám és apám előttem álltak és néztek amitől megint sírni kezdtem.
- Sss..sajnálom.- mondtam nekik és a karukba zuhantam és jó szórósan át öletem őket. - Nagyon szeretlek titeket de akkor is olyan leszek amilyen Ben. Nem akarom, hogy haragudjatok rám de szüksége van erre. – mondtam de már mindenkinek és szórósan mindenkit át öleltem kivéve egy valakit aki elindult felfelé.
- Edward várj! Kérlek .- rohantam oda hozzá ahogy meg fordult a nyakába ugrottam és megcsókoltam az elején nem tudta , hogy mit csináljon de vissza csókol ami jól eset. – Sajnálom . De mondanom kell valamit Edward én szeretlek.
Nézet csillogó szemekkel és csak mosolygót.
- Bella én is szeretlek. – mondta Edward.
- Ennek örülök. De tényleg sajnálom , hogy ezt fogom csinálni de már mondtam , hogy meg kell csinálnom.
- Értem de nem tudom miért akarsz szörnyeteg lenni..?!- mondta
- Nem szörnyeteg leszek ha nem boldog nagyon. – mondtam és megint megcsókoltam.
- Jajj kérlek mennyetek szobára . –mondta Em.
- Igen menjünk. Na te inkább maradj csöndbe csók király. – mondtam neki és megint mindenki nevetni kezdet.
- Oké ezt megkaptam .
Mindent megbeszéltünk a családdal .
Hétfőn reggel…
Korán reggel keltem , hogy én kitudjam kísérni Sofit és a családját a reptérrel. Edwarddal mentem ki, Sofi nagyon örült neki , hogy most mi együtt vagyunk vagy mi még én se tudom. Nagyon nehezemre este elköszönni tőle és neki is.
- Nagyon fogsz hiányozni. - mondtam neki
- Te is nekem .
- De nem sokára beszélünk és köszönj majd be Carmenékhez is helyettem. - mondtam és utoljára megöleltem de jó szórósan .
- Bella istenem de szeretlek. –mondta Sofi és olyan szorosan ölet meg
- Én is szeretlek téged. – mondtam
Egész nap együtt voltunk mikor haza értem mindenki otthon volt és csak néztek , megdicsérték a dalomat de még akkor se szóltam , hozzájuk.
Felmentem lefürödtem bebújtam az ágyba megpróbáltam elaludni , sikerült ide hajnalba egyszer csak felkeltem és rájöttem , hogy én ezt nem bírom tovább.
Felültem és megint sírni kezdtem , egyszer csak az jutott eszembe , hogy a legjobb lenne ha kiszellőztetném a fejemet. Fel vettem egy mackót és Edward puccsiját ami nálam maradt. Bedugtam a fülembe a fölhallgatott és max. hangerőre állítottam , mivel nálunk soha nem alszanak ezért látták , hogy elmegyek de senki nem jött utánam .
Be sétáltam az erőbe és futni kezdtem futottam egy jó ideig de nem bírtam tovább meg álltam és leültem az egyik fához és csak ültem és újra végiggondoltam ezt az egészet. Nem bírom tovább kikel békülnöm a családommal és meg kell mondanom Edwardnak az igazat még ha ott is hagy . Már két órája itt ültem ezért gondoltam , hogy haza megyek és beszélek velük már pont kiléptem az erőből és egyenesen a házba indultam. Mikor beléptem szerencsémre mindenki ott volt.
Ahogy beléptem már beszélni szerettem volna csak , hogy anyám és apám előttem álltak és néztek amitől megint sírni kezdtem.
- Sss..sajnálom.- mondtam nekik és a karukba zuhantam és jó szórósan át öletem őket. - Nagyon szeretlek titeket de akkor is olyan leszek amilyen Ben. Nem akarom, hogy haragudjatok rám de szüksége van erre. – mondtam de már mindenkinek és szórósan mindenkit át öleltem kivéve egy valakit aki elindult felfelé.
- Edward várj! Kérlek .- rohantam oda hozzá ahogy meg fordult a nyakába ugrottam és megcsókoltam az elején nem tudta , hogy mit csináljon de vissza csókol ami jól eset. – Sajnálom . De mondanom kell valamit Edward én szeretlek.
Nézet csillogó szemekkel és csak mosolygót.
- Bella én is szeretlek. – mondta Edward.
- Ennek örülök. De tényleg sajnálom , hogy ezt fogom csinálni de már mondtam , hogy meg kell csinálnom.
- Értem de nem tudom miért akarsz szörnyeteg lenni..?!- mondta
- Nem szörnyeteg leszek ha nem boldog nagyon. – mondtam és megint megcsókoltam.
- Jajj kérlek mennyetek szobára . –mondta Em.
- Igen menjünk. Na te inkább maradj csöndbe csók király. – mondtam neki és megint mindenki nevetni kezdet.
- Oké ezt megkaptam .
Mindent megbeszéltünk a családdal .
Hétfőn reggel…
Korán reggel keltem , hogy én kitudjam kísérni Sofit és a családját a reptérrel. Edwarddal mentem ki, Sofi nagyon örült neki , hogy most mi együtt vagyunk vagy mi még én se tudom. Nagyon nehezemre este elköszönni tőle és neki is.
- Nagyon fogsz hiányozni. - mondtam neki
- Te is nekem .
- De nem sokára beszélünk és köszönj majd be Carmenékhez is helyettem. - mondtam és utoljára megöleltem de jó szórósan .
- Meglesz te meg vigyáz magadra.
- Vigyázni fogok de most menny mert lekésed a végén.
-Oké.
Még gyorsan elköszönt Bentől mondata neki , hogy holnap ő is megy utána .
Már haza felé tartottunk csak az járt a fejembe , hogy három nap és én is olyan leszek.
Este…
Ben pont úgy érkezet ahogy megbeszéltük.
- Szia!- mondtam neki
- Szia felkészültél?
- Persze.
- Hát akkor kezdjük.
- Oké. – mondtam és fel sétáltunk a szobámba . Apa volt ott Edward és Ben ő mondták , hogy minden áron ott akarnak lenni.
- De mielőtt elkezdjük .Szeretnék elköszöni .- mondtam – Köszönöm szépen ezt Ben . Téged is nagyon szeretlek és hiányozni fogsz … - öleltem meg.
- Te is nekem és nincs mit ha neked ez kell. – ő is vissza ölet.
- Na akkor kezdjük. – fordultam Edwardhoz.- Szeretlek hát akkor három nap múlva Sziasztok. – mondtam neki és nyomtam egy puszit apám és az ő arcára.
Lefeküdtem és már csak el is kezdték azt éreztem , hogy Ben meg harap onnan már csak az égét éreztem . Olyan érzés volt mint ha égne alattam a föld.
Három nap múlva…
Már enyhült az égés , már-már nem is éreztem egyszer csak elmúlt az egész.
Megpróbáltam megmozdulni és kinyitni a szememet de még nem ment.
Halódtam, hogy Edward arra kér nyissam ki a szememet, még egyszer meg is próbáltam és végre sikerül. Edward gyönyörű arcát láttam meg elsőnek, csak néztem jó 5 percig végül felültem és mindenkit megláttam . Így mindenki olyan fura volt a legfurább az az volt , hogy mindent halódtam és éreztem . De nekem nem éget a torkom , ahogy mondta apa , hogy ha fel ébredek ez lesz ez nagyon meg lepet.
- Ezt nem értem ?- mondta
- Vigyázni fogok de most menny mert lekésed a végén.
-Oké.
Még gyorsan elköszönt Bentől mondata neki , hogy holnap ő is megy utána .
Már haza felé tartottunk csak az járt a fejembe , hogy három nap és én is olyan leszek.
Este…
Ben pont úgy érkezet ahogy megbeszéltük.
- Szia!- mondtam neki
- Szia felkészültél?
- Persze.
- Hát akkor kezdjük.
- Oké. – mondtam és fel sétáltunk a szobámba . Apa volt ott Edward és Ben ő mondták , hogy minden áron ott akarnak lenni.
- De mielőtt elkezdjük .Szeretnék elköszöni .- mondtam – Köszönöm szépen ezt Ben . Téged is nagyon szeretlek és hiányozni fogsz … - öleltem meg.
- Te is nekem és nincs mit ha neked ez kell. – ő is vissza ölet.
- Na akkor kezdjük. – fordultam Edwardhoz.- Szeretlek hát akkor három nap múlva Sziasztok. – mondtam neki és nyomtam egy puszit apám és az ő arcára.
Lefeküdtem és már csak el is kezdték azt éreztem , hogy Ben meg harap onnan már csak az égét éreztem . Olyan érzés volt mint ha égne alattam a föld.
Három nap múlva…
Már enyhült az égés , már-már nem is éreztem egyszer csak elmúlt az egész.
Megpróbáltam megmozdulni és kinyitni a szememet de még nem ment.
Halódtam, hogy Edward arra kér nyissam ki a szememet, még egyszer meg is próbáltam és végre sikerül. Edward gyönyörű arcát láttam meg elsőnek, csak néztem jó 5 percig végül felültem és mindenkit megláttam . Így mindenki olyan fura volt a legfurább az az volt , hogy mindent halódtam és éreztem . De nekem nem éget a torkom , ahogy mondta apa , hogy ha fel ébredek ez lesz ez nagyon meg lepet.
- Ezt nem értem ?- mondta
- Mit nem értesz Kicsim. –jött oda apám és megölelt
- Én nem vagyok szomjas vagyis nem ég a torkom. Egyáltalán nem . –mondtam
- Tényleg nem .?
- Igen tényleg.
- Akkor jó.- mondat apám
- Hogy mi van ? – nem értetem
- Csal annyi , hogy Ben mondta neked nem lesz ez te rögtön tudsz emberek közé menni mert te nem csak vérrel hanem rendes ételt is eszel.
- Értem akkor ez jó?!- kérdeztem
- A legjobb. Na de most hagy lám a pajzsod Bella – mondta
- Oké és pajzsot húztam magam és Edward köré.
Míg a pajzsba voltunk elmondtam neki , hogy szeretem és ő is nekem . Mikor levettem a pajzsot rögtön meg kérdeztem apát .
- Na?
- Semmit nem halódtunk,úgy hogy remek. - mondta
- Remek. – mondtam és kipattantam az ágyból.
Ettől a naptól kezdve minden meg változót , hiszen én is vámpír vagyok még ha fél vér akkor is. A félvérben az a jó, hogy nem csak vérrel táplálkoznak tudunk aludni ugyan olyan gyorsak vagyunk és erősek mit a rendes vámpírok. De egy valami azért van benne ami nem jó ha baleset ér akkor is megsérülhetünk, ha az a baleset nagy.
Olyan jó érzés volt, hogy a családdal mentem vadászni mindenre megtanítottak .Még harcolni i főleg Emmettel volt a legjobb. Főleg akkor amikor legyőztem őt és kiborult mint egy kisbaba , de ezen kívül nagyon sokat nevettünk.
Ha bár minden jóba van valami rossz is . Mivel Emmettel tanultam harcolni ezért sokszor volt balesetem amiket Edward már nem bírta és ennek már hangot is adott nem tudom , hogy mi lesz velünk, de eddig nem volt semmi most se lehet. Bíztam ebbe.
Már csak 2 hónap és jön Angel ide. Ennek nagyon örültem egyik nap amikor mentem le láttam , hogy egy valami .
- Edward hol van ?- kérdeztem
- Elment már tegnap este . –mondta anya
- Igen és nem mondta , hogy hova .?- kérdeztem mostanában sokszor eltűnik és nem is pár órára hanem napra mindig azt mondja csak vadászni meg. De ezt nem hiszem el.
-Nem sajnálom!
- Nem baj.
Mondtam nekik .
2 hónap múlva…
Már nagyon vártam ezt a napot a szülinapom eljött és Angel is el jön ma . Ú
Vidáman mentem le reggelizni mindenki két puszival köszöntött.
- Nektek is Szia.! –mondtam
- Boldog Szülinapot!- ugrott a nyakamba Alice
- Köszönöm szépen.
Most kivételesen Edward is ott volt ő is fel köszöntött de valami nem stimmel rajta láttam. Gyorsan meg reggeliztem elindultam kifelé az udvara Emmettel.
- Bella.!- szólt apa
- Igen !
- Angelnek mikor jön a gépe. –kérdezte
- Őőő úgy 4-5 óra múlva . –mondtam
- Oké.
- De azt mondta , hogy hívni fog majd. – mondtam
És már mentünk is ki megint harcoltunk Emmel de most nem csak azt hanem egy kis táncot is bele vittünk bele és ez jól eset Em is nagyon jól táncol mióta Sofi és Ben elment azóta csak Emmel táncoltam ilyen jót.
Már 4 órája táncoltunk, már elfáradtam ezért elindultam befelé jó volt nézni ahogy oda kint hülyül a családom. Be mentem a konyhába és majdnem megittam egy üveg vizet utána elindultam a napaliba , hogy meg nézem az e-mailjaimat. De ni csak kit láttam Edwardot és nem egyedül , hanem volt mellette egy lány aki nagyon ismerős volt nekem.
Oda jött és nyomot az arcomra egy puszit, várjunk az arcomra és utána elkomorodót.
Már mindenki ott volt a szobába mikor Alice megszólalt.
- Ezt nem most kéne !- mondta Edwardnak
- Tudom de meg kell tennem . –mondta
- Mit is?- kérdeztem mert nem értetem semmit.
- Szia Tanya vagyok Edward barátnője. –jöt és kezet fogott velem, én is kezet fogtam vele. De igazából nem figyeltem mert lemaradtam ott , hogy a „BARÁTNŐJE”-nél.
Ezt nem hiszem el …most mi van ?kérdeztem magamtól.
Már azon a szinten voltam , hogy itt helyben összesek , de nem helyet nagy levegőt vettem és végre megszólaltam.
- ŐŐ oké én most úgy érzem fel megyek a szobámba. –mondtam és el is indultam felfelé.
- Bella én ….- kezet volna de intetem egyet és már ott se voltam.
Bezártam magam után az ajtót és egy pajzsot vontam magam köré , hogy ne haljanak .
- Ezt nem hiszem el a barátnője de hiszen én vagyok vagy is voltam az még tegnap vagy már akkor sem….- ezen gondolkodtam hangosan mivel nem hallódták oda lent így nem is érdekel.
Az ajtó előtt ültem amikor megszólalt a telefonom gondoltam Angel lehet. Ezét felvettem , de nem-nem ő volt az .
- Igen tessék?-szóltam bele.
- Isabella Cullen ? Itt Bruno őrmester beszél.!- mondta ,és ekkor ébredtem fel teljesen , hogyan miért hív engem egy rendőr.
- Igen az vagyok de csak Bella . Miben segíthetek?- kérdeztem
- Sajnálom , hogy ezt nekem kell közölnöm, részvétem.!- mondta , de mért mondja ezt
- Én nem vagyok szomjas vagyis nem ég a torkom. Egyáltalán nem . –mondtam
- Tényleg nem .?
- Igen tényleg.
- Akkor jó.- mondat apám
- Hogy mi van ? – nem értetem
- Csal annyi , hogy Ben mondta neked nem lesz ez te rögtön tudsz emberek közé menni mert te nem csak vérrel hanem rendes ételt is eszel.
- Értem akkor ez jó?!- kérdeztem
- A legjobb. Na de most hagy lám a pajzsod Bella – mondta
- Oké és pajzsot húztam magam és Edward köré.
Míg a pajzsba voltunk elmondtam neki , hogy szeretem és ő is nekem . Mikor levettem a pajzsot rögtön meg kérdeztem apát .
- Na?
- Semmit nem halódtunk,úgy hogy remek. - mondta
- Remek. – mondtam és kipattantam az ágyból.
Ettől a naptól kezdve minden meg változót , hiszen én is vámpír vagyok még ha fél vér akkor is. A félvérben az a jó, hogy nem csak vérrel táplálkoznak tudunk aludni ugyan olyan gyorsak vagyunk és erősek mit a rendes vámpírok. De egy valami azért van benne ami nem jó ha baleset ér akkor is megsérülhetünk, ha az a baleset nagy.
Olyan jó érzés volt, hogy a családdal mentem vadászni mindenre megtanítottak .Még harcolni i főleg Emmettel volt a legjobb. Főleg akkor amikor legyőztem őt és kiborult mint egy kisbaba , de ezen kívül nagyon sokat nevettünk.
Ha bár minden jóba van valami rossz is . Mivel Emmettel tanultam harcolni ezért sokszor volt balesetem amiket Edward már nem bírta és ennek már hangot is adott nem tudom , hogy mi lesz velünk, de eddig nem volt semmi most se lehet. Bíztam ebbe.
Már csak 2 hónap és jön Angel ide. Ennek nagyon örültem egyik nap amikor mentem le láttam , hogy egy valami .
- Edward hol van ?- kérdeztem
- Elment már tegnap este . –mondta anya
- Igen és nem mondta , hogy hova .?- kérdeztem mostanában sokszor eltűnik és nem is pár órára hanem napra mindig azt mondja csak vadászni meg. De ezt nem hiszem el.
-Nem sajnálom!
- Nem baj.
Mondtam nekik .
2 hónap múlva…
Már nagyon vártam ezt a napot a szülinapom eljött és Angel is el jön ma . Ú
Vidáman mentem le reggelizni mindenki két puszival köszöntött.
- Nektek is Szia.! –mondtam
- Boldog Szülinapot!- ugrott a nyakamba Alice
- Köszönöm szépen.
Most kivételesen Edward is ott volt ő is fel köszöntött de valami nem stimmel rajta láttam. Gyorsan meg reggeliztem elindultam kifelé az udvara Emmettel.
- Bella.!- szólt apa
- Igen !
- Angelnek mikor jön a gépe. –kérdezte
- Őőő úgy 4-5 óra múlva . –mondtam
- Oké.
- De azt mondta , hogy hívni fog majd. – mondtam
És már mentünk is ki megint harcoltunk Emmel de most nem csak azt hanem egy kis táncot is bele vittünk bele és ez jól eset Em is nagyon jól táncol mióta Sofi és Ben elment azóta csak Emmel táncoltam ilyen jót.
Már 4 órája táncoltunk, már elfáradtam ezért elindultam befelé jó volt nézni ahogy oda kint hülyül a családom. Be mentem a konyhába és majdnem megittam egy üveg vizet utána elindultam a napaliba , hogy meg nézem az e-mailjaimat. De ni csak kit láttam Edwardot és nem egyedül , hanem volt mellette egy lány aki nagyon ismerős volt nekem.
Oda jött és nyomot az arcomra egy puszit, várjunk az arcomra és utána elkomorodót.
Már mindenki ott volt a szobába mikor Alice megszólalt.
- Ezt nem most kéne !- mondta Edwardnak
- Tudom de meg kell tennem . –mondta
- Mit is?- kérdeztem mert nem értetem semmit.
- Szia Tanya vagyok Edward barátnője. –jöt és kezet fogott velem, én is kezet fogtam vele. De igazából nem figyeltem mert lemaradtam ott , hogy a „BARÁTNŐJE”-nél.
Ezt nem hiszem el …most mi van ?kérdeztem magamtól.
Már azon a szinten voltam , hogy itt helyben összesek , de nem helyet nagy levegőt vettem és végre megszólaltam.
- ŐŐ oké én most úgy érzem fel megyek a szobámba. –mondtam és el is indultam felfelé.
- Bella én ….- kezet volna de intetem egyet és már ott se voltam.
Bezártam magam után az ajtót és egy pajzsot vontam magam köré , hogy ne haljanak .
- Ezt nem hiszem el a barátnője de hiszen én vagyok vagy is voltam az még tegnap vagy már akkor sem….- ezen gondolkodtam hangosan mivel nem hallódták oda lent így nem is érdekel.
Az ajtó előtt ültem amikor megszólalt a telefonom gondoltam Angel lehet. Ezét felvettem , de nem-nem ő volt az .
- Igen tessék?-szóltam bele.
- Isabella Cullen ? Itt Bruno őrmester beszél.!- mondta ,és ekkor ébredtem fel teljesen , hogyan miért hív engem egy rendőr.
- Igen az vagyok de csak Bella . Miben segíthetek?- kérdeztem
- Sajnálom , hogy ezt nekem kell közölnöm, részvétem.!- mondta , de mért mondja ezt
- Ezt nem értem. Mi történt.???
- Sajnálom de a New Yorkból érkező járat lezuhant és Angel meg….- mondta volna tovább de nem tudtam mert bele sikítottam.
- Nemmm az nem lehet , hogy Angel … Nemmm mondja , hogy ez csak vicc. Kérem
- Nem sajnálom. De ha megkérhet betudna jönni valamit át szeretnék adni amire a maga neve van írva.
- Jó megyek Visz hal. – letettem a telefont és már rohantam is le a lépcsőn.
- Neeee nemm az nem lehet. - ezt mondogattam magamban.
- Bella mi baj ?- kérdezte Jas.
- Én most elmegyek. - és már a kocsiba is ültem . Egyenesen a rendőrségre mentem ott át adták nekem a borítékot és részvétet nyilvánítottak.
Haza felé mentem de nem bírtam , hogy ne sírjak hiszen itt hagyott de mért pont őő.
- Sajnálom de a New Yorkból érkező járat lezuhant és Angel meg….- mondta volna tovább de nem tudtam mert bele sikítottam.
- Nemmm az nem lehet , hogy Angel … Nemmm mondja , hogy ez csak vicc. Kérem
- Nem sajnálom. De ha megkérhet betudna jönni valamit át szeretnék adni amire a maga neve van írva.
- Jó megyek Visz hal. – letettem a telefont és már rohantam is le a lépcsőn.
- Neeee nemm az nem lehet. - ezt mondogattam magamban.
- Bella mi baj ?- kérdezte Jas.
- Én most elmegyek. - és már a kocsiba is ültem . Egyenesen a rendőrségre mentem ott át adták nekem a borítékot és részvétet nyilvánítottak.
Haza felé mentem de nem bírtam , hogy ne sírjak hiszen itt hagyott de mért pont őő.
Mikor a ház elé értem leparkoltam kivettem a borítékot és elkezdetem befelé sétálni de a verandán meg álltam é elkezdtem kinyitni a borítékot. Már a az ajtót is kinyitottam mire kivettem az ami benne volt egy kép rólunk és az volt rá írva „ Sok boldog szülinapot kívánok Angel nagyon szeretlek.” És egy nagy szívecske amit nem bírtam és ott rögtön össze estem.
- Nem miért ??-kérdeztem magamtól.
- Jézusom Bella – jött oda Ro és Em rögtön és magukhoz öleltek.- Nem miért ??-kérdeztem magamtól.
- Meg hallat itt hagyott. - mondtam
- Bella miről beszél?- kérdezte Em.
Én meg csak a képet mutattam és tovább sírtam ott az ölükben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése