2011. november 29.

Hír olvads el .


Sziasztok !

Szeretnék veletek pár , dolgot megosztani . Elsőként is az , hogy sajnos ezen a hétvégén nem hiszem , hogy lesz fejezet . Moziba megyek végre meg nézem a BD. És unoka tesómnál alszom. Bocsesz , már nagyon várom . Fölég , hogy ma lettem 16 éves . Szóval még egy szülinapi ajándék is ha , úgy vesszük .
:D
A másik az , hogy mostantól egy rendszert vezetek be , hogy az egyik héten két blogra írok a másikon meg a másik kettőre. De ha véletlenül késni fogok vagy nem tudok írni azonnal szólok nektek . Akkor ha netán még is meg a hétvégre fejezetet hoznom akkor , az Egy vérző szív újra dobban . és Újra kezdés és a szerelem mind örökké. Hozom . Akkor a következő héten , Isabella M. C életén lesz és egy új közös blogomon ami szintén alkonyatos . Te amo hasta que mi corazón late.

Ez a rendszer szükséges , hogy ne maradjak el .
Na de puszi nektek és majd hozok képet a tortámról …:D
Pusz Bonnie*.*

2011. november 20.

Új blogok !Sziasztok !

Sziasztok !

Elsőként is az egyik új blogomat amit Katie barátnőmmel írok ... Ez Jake és Bonnie szerelmem .. kunkancsatok be .

Love through everything.

A másik pedig amit ma kezdtünk el , Minie95 barátnőmmel az Edward és Bella szerelmem lesz . Ide is nézetek be és mondjatok véleményt ... legyetek rendszeres olvasóink :DD

Te amo hasta que mi corazón late


Pusz Bonnie*.*

Novella.

Sziasztok .
Ma jött egy kosza gondolatom és írtam egy novellát . És mivel pár akik mér olvasták azt  mondták , hogy jó ezért úgy gondoltam megosztom veletek is . Örülnék ha elmondanátok milyen lett , kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Hát jó olvasást Pusz . Bonnie.



Kis barátra lelni.

Hófehér ruhámba ami csak a térdemig ért , meleg papucsomba végig csoszogtam a fényes parkettán , egyenesen a kis öreg évszázadok óta őrizgetett fehér fotelhoz. Leültem a vattacukor  puha fotelbe , lábamról ledobtam a kis fehér papucsot és térdeimet  feltettem .
Oda kint az ősz csöndes éjszakája tombol. A hold lágy fénye világította be az erdő , olyan volt mint egy apró fénysugár. Néhol erősebben világított máshol meg csak épp , hogy árnyékot vette az avarlak . A fák kopaszon táncoltak a szél játékában , a levelek mint hópihék egyesével szálltak le a földre. Azzal barnába és narancssárgába borítva a füvet, ami már nem zölden pompázót mint  egy hónappal ezelőtt hamar át vette az ősz jellegzetes sárgásan fakó színét. Minden olyan volt mint egy régi festményen . A  erdő állatai hol elő jöttek , hogy megcsodálják a változást , hol elbújtak a hideg szél elől. Ez az éjszak majdnem olyan volt mint , mikor egy barátra leltem .
Az eső halkan kopogót akkor este az ablakon , a fák lázas táncba kezdtek az erőbe . Csak a kályha fénye világította be a kis szóba részeit. Oda kint minden olyan volt mintha egy nagy harc dúlna , az eső és a szél között. A levelek amik eddig szépen beterítették az avart , most mint egy gyerek had repkednek a levegőben .
Hangos csattanára , robajra kaptam fel a fejem . A szívem a torkomba dobogott , a zaj a padlásról jött. Remegő térdekkel álltam fel és indultam  meg a nagy hófehér ajtó felé, aminek arany színű mintázata csak úgy szikrázott a kályha apró fényébe . Pár apró méter választott el az ajtó arany kilincstől , de még mielőtt meg foghattam volna , fel kaptam a sarokban heverő esernyőt. Amit még a nagymamámtól kapta. Meg esküdtem neki , hogy vigyázni fogok rá , hiszen az egyetlen egy emlékem ami tőle maradt. Jobb kezembe szorítottam a tárgyat , még bal kezemmel lenyomta a kilincset és az ajtó hangos reccsenéssel kinyílt . És a szemem elé tárult a folyosó sötét fénye. A hold fény egy sávban sütött be a sötét folyosóra . Lélegzetem szakadozva tört fel a torkomból  nagy erő kellet , hogy ne sikítsak  fel ahogy egy hangos koppanás csapta meg a fülemet.
Lassan mint egy támadó vadállat mértem fel a terepet és indultam el óvatos léptekkel . A lábam alatti parketta recsegve ropogva adta meg magát és ezzel elárulta , hogy én közeledek. Már csak egy méter hiányzott , hogy én az öreg rozoga ajtóhoz érjek és kinyissam azt. Kezem ami a magasba volt és teljes erőmmel szorítottam az esernyőt , ami már túl öreg volt egy ilyen kalandhoz . Feketeség vett körbe amint az ajtó elé értem . Félelem uralkodott el a testem mindegy egyes részén, de már nem volt időm meg hátrálna , ha idáig eljutottam akkor már nem hátrálhatok meg és futhatok el mint egy védtelen őzgida akit üldöz a vadász. Egyik kezemmel elengedtem az esernyőt amibe abban a percben a vér utat tört magának és vissza áramlott. Zsibbadó kézzel markoltam meg az öreg rozsdás ajtó kilincset aminek régi alakját mér rég elnyelte a kosz .Az ajtó mint egy nagy csattanás nyílt ki és elém tárta az újabb sötét csendet , egy kanyargó kis lépcsőt rejtett a sötét mélyén. Óvatos léptekkel , lépkedtem az egyre vékonyodó lépcsőfokokon még el nem értem egy újabb ajtóhoz . Ami félig nyitva állt. Egy perc alatt a szél kicsapta előttem az ajtót én meg sikítva dőltem a falnak .
Csak a szél süvítése és az én reked levegő vételem hallatszott , majd egy apró madár csicsergés. Egy esetlen  kis kék madár feküdt a koszos padlón , a falakon pók hálok lógtak amikben kicsi álmot aludtak gazdájuk. Mint ha hinta székben aludnának a szél úgy reptette a kis fehér hallóval szőtt otthonukat.
Beléptem és a kis kék madárhoz siettem aki hangos , segély kiáltással feküd a padlón . Kicsi arcán rémület látszott amint letérdeltem mellé és kezembe vettem . Kis kék szárnya ami egy görcsös ívet formált . Apró kis mozdulattal fogtam meg , de ezzel fájdalmat okoztam neki. Szomorúan engedtem el a kis madár szárnyát , amin a világos kék mindenen árnyalata fel tűnt. Gyönyörű kis színjáték lehet a napfényben , ahogy a kék minden árnyalata össze mosódik , mint egy festmény festője játszana  színekkel.
Az eddig a kezembe tartót esernyő , a koszos padlóra zuhant .
Ugyan ez a kis kék madár most is itt volt velem . Az ablak előtt repkedett és nézte ahogy kint a szél még mindig játékosan játszik a fák ágyával . Ahogy a hold megmutatja kerek alakját , ahogy az erdő állatai álomba merülnek . Ahogy az avar alatt az apró kis lények élik kis életüket. Bele bújtam kis fehér papucsomba , az ablakhoz sétáltam és egyik karomat kinyújtottam amire az én kis kék madaram óvatosan leszállt. Soha nem értettem az állatok nyelvén de őt mintha megértettem volna . Óvatosan megsimogattam , majd csöndben tovább szemléltem az ősz titokzatos éjszakáját…

2011. november 19.

Isabella McCarthy Cullen élete. ~ 17. rész .

Sziasztok!
Hát meghoztam a fejezetet remélem már nagyon vártátok . Ez ilyen röpke fejezet de remélem azért tetszik majd . Köszönöm szépen a komikat az előzőhöz és a pipákat is . Most is nagyon várom a véleményeteket .
Hát jó olvasást Pusz. Bonnie :D

Bella szemszöge .*

Már három nap is eltett mióta kiderült ki is vagyok valójában , nem igazán tudtam elhinni ezt . Pedig nagyon akartam . De nem igazán foglalkoztam ezzel csak Edwarddal voltam három napon keresztül ki se tettük a lábunkat a szobából és ez olyan volt számomra mint a mennyország. Negyedik nap már kötelező volt neki elmenni-e vagyis apámmal bemenni a kórházba , valami beteghez kellett menni-e . Nem nagyon fogtam fel kihez és miért. Így is nehezen engedtem el , csak vele akartam lenni erre elveszik tőlem . Pár órára. Morcos voltam mikor elment , de ő is és ez egy kicsit megnyugtatott. Megígérte ,hogy siet haza hozzám én meg hittem neki. Így megtudtam nyugodni . Elmentem lefürödtem addig feküdtem a forró vízbe még az hideg nem lett. Többször újra meleg vizet töltöttem a hatalmas kádba , de sokadjára már meguntam ezért inkább kimásztam és magam köré tekertem egy olíva zöld törölközőt majd kimentem és ki vettem a szekrényemből egy szép ruhát , nem tudom miért de ezt akartam fel venni . Fel vettem egy fehér bugyit , majd magamra öltöttem ruhát aminek színe mint egy szépen megfestett gyerekszoba halvány rózsaszín árnyalata. Cipőt nem vettem fel csak a ruhát , inkább ahogy megigazítottam magamon vissza mentem a szobába és leültem a fotelba ami pont az nagy ablakkal szembe volt . Felhúztam a lábam, és csak néztem kifelé , minden olyan ősziesbe borult . A fák levele ami eddig zölden pompáztak most már barna és narancssárga mintában hulltak egyesével a földre. Pihe puha takarót alkotva a talajon .  A fák megkopaszodnak , de még is minden olyan szépnek tűnt . Túl szépnek. Szerettem nézni ahogy az évszakok megváltoznak , minden évszakban volt valami varázs az ősznek a varázsa a szépség. Lehet , hogy tavasszal a fák rügyeznek a madarak csiripelnek , de az őszben ilyenkor a nyugalom és béke honol. Mikor még Arokéknál voltam , minden nap ilyenkor az erdőbe ültem és csodáltam a látványt. 
Nem tudom mennyi ideje ültem ott egymagamba mikor végre feleszméltem a látványból.
Tovább ültem a fotelba de felemeltem a kezem és megjelent rajta az a kék fény amivel megöltem az egyik vámpír. Forgattam a kezemet mit egy tárgyat és néztem ahogy a fény és a láng csóvák csak úgy cikáznak , de én nem éreztem semmit sem.  Fura volt , hogy én nem érzem ahogy a tűz a kezemből elő jön. De élveztem nézni ahogy a kék fény és tűz a kezemből jön. Soha nem láttam ilyet még nem is álmodtam ilyenről , hogy létezik olyan mint én vagy épp mint Reneé.
Azt mondta még sok olyan dolog van amit még fel fogok fedezni , hogy érthette ezt . Mit tudok még ezen kívül nem elég ez . Ez ily olyan ami hihetetlen . 
A lángok eltűntek a kezemről és tovább bámultam kifelé. Eszembe jutott ami a réten történ , hogy lettem én Angyali Vámpír. Angyali – ez a szó visszhangzót a fülembe akkor és a szárnyaim amiket csak egy mesében képzeltem volna , el. Mikor kicsi voltam emlékszem amikor Emmett egyszer mesélt nekem egy mesét egy angyalról . Igen Emmett mesélt . Tudom sokan nem tudják őt így elképzelni de lehet . Abban a mesében volt a lánynak ilyen szárnyai mint nekem.

Egyszer csak azt éreztem , hogy a hasam felborult  és már rohantam is a fürdő felé. Ahol amit mér rég tettem hánytam . Mikor minden ki jött belőlem amit eddig csak ettem a mosdó felé hajoltam és hideg vízzel kimostam   számat és meg mostam az arcomat. Fel vettem a kis fehér törölközött aminek az egyik sarkában egy arany színű ibolya volt rajzolva . Megtöröltem vele az arcomat és vissza tettem a helyére. Hasamat fogva mentem vissza szobába ahol  ugyan oda ahol eddig voltam vissza huppantam . Nem tudom mi történ velem , de nem is foglalkoztam vele éppen . Felvettem a fotel mellett lévő kis rajz füzetemet és a ceruzát ami mellette hevert. Kinyitottam aki füzetet és egy üresen lapra lapoztam .
Becsuktam egy percre a szemem és mikor kinyitottam kezdtem el rajtolni , de azt nem tudom, hogy mit is rajzoltam .

Bella rajza .
Egész este csak rajzoltam addig amíg még egyszer nem a wc felett hajoltam . Újra elvégeztem mindent amit elsőként majd vissza mentem és leültem a puha fotelbe. Nem is ettem semmit még , gyomor rontásom se lett . Akkor meg mért rohantam már megint a mosdóba . Oda kint már sötét volt csak a ház külső világítása a és a szobámban lévő kis villany adott némi fényt. Ott ültem és néztem a füzetemet , ahol a rajzom hevert eddig nem is fogtam fel mit rajzoltam , csak mikor jobban megnéztem , hogy egy aranyos kis lány hever a lapomon . Akinek a szeme olyan mint egy nagy hópehely. Az arca úgy hasonlít valakiére de nem tudtam kiére is . A haja lágyan olvasd le a vállára hullámos füttyei mint a tenger hullámzása.
 Egy apró csókra kaptam fel a fejem ami a fülem tövébe kapott helyett. Mosoly terült a számra mikor szembe néztem szerelmemmel.
- Szia . - csókoltam meg lágyan , majd vissza csuktam a füzetemet és a nyaka köré tettem a kezem , feltérdeltem  fotelba , hogy közelebb tudjam magamhoz húzni . Ő át fogta két erős kezével a derekamat , majd egy röpke mozdulattal felemelt és az ágyhoz vitt . Ahol gyengéden lefektette majd felém tornyosult .
- Szeretlek . - mondta két csókunk között.
- Szeretlek . - mosolyogtam el az egyik csókunkba . - Hol voltál ennyi ideig ?- kérdeztem , mikor elváltunk egymástól egy kicsit . A homlokunk összeért és így néztünk egymás szemébe .
- Kicsit tovább tartót mint gondoltam .- vágott egy nevetséges grimaszt amire felkuncogtam.
- Miért ? Mi baj ?- kérdeztem , majd egy mozdulattal helyett cseréltem vele és most én kerültem felülre , rá ültem a csípőjére és márvány mellkasán végig húztam a kezem.
- Szegény nő . Nagyon sokkos állapotba került be és súlyos sérülésekkel. Már vagy két hónapja kezelik de nem szólalt meg . Mióta felébred. Apa azért kérte , hogy menjek be , hogy kicsit olvassak a fejébe … mi játszik le benne . De nem sok mindent tudtam még kideríteni . Csak rajtad járt az eszem. Hiányoztál- egy szédítő mosolyt küldött felém.
- Te is nekem . De ha ez most fontos akkor figyelj oda . Én itthon leszek mindig mikor haza jössz . Sajnálom szegény nőt, milyen rossz lehet . Elveszített valakit ?- kérdeztem miközben egy apró csókot nyomtam  a szájára.
- Igen a férjét és a fiát ..- mondta Edward szomorúan .
-  Szegény nő.- ráztam meg a fejemet .- Én soha nem akarlak elveszíteni .- csókoltam meg majd minden olyan gyorsan jött mint az eddigi három napban.


2011. november 12.

Isabella McCarthy Cullen élete. ~ 16. rész .


Sziasztok ! Hát nem lett valami hosszú de remélem jó lett. És sajnálom  , hogy ennyit kellet várni az frissre de mostantól csak hétvégenként lesz ..
Kérek szépen komit és pipát . Ja és köszönöm az előzőhöz .
Puszi Meli


Edward szemszöge .
        
Ott álltunk a rét közepén és csak fákat láttunk sehol senki mást, olyan voltam belül mint egy élő vulkán bármikor kitudtam volna törni és úgy érzem most meg tettem volna . Bella eltűnt és sehol sem találjuk , most meg itt vagyunk a semmi közepén . Miért pont velem történik meg , miért kell mindig elveszítenem azt akit szeretek ?!
Egyik pillanatban még nem volt ott senki a másikban meg már éreztem azt az illatot amit soha nem lehetett volna elfelejteni . Oda kaptam a tekintettem és Bella volt a földön térdre rogyva .
- Bella !- kiabáltam neki , de ő meg se moccant  csak maga elő bámult . Mindenki arra fordult és már indulni is akartam Bella felé mikor olyan történ amire soha nem számítottam volna Vámpír életem során . Bella előtt egy angyal jelent meg , szárnyai fehérek és arany mintázatúak voltak , a nő haja szőke volt és lágyan omlott a vállára .
- René .- suttogta mellettem  Charlise .
- Ki ?- kérdeztem vissza , de a szememet nem tudtam levenni a földön térdelő Belláról és az előtte szárnyaló angyalra.
- Az anyánk .- Emmett dörmögős hangja a másik oldalamon .
- ANGYAL ?!- Alice olyat sikított , hogy ha most nem lennék elfoglalva tuti fájt volna , de az agyam fel se fogta ezt a hangot.
- Bella … Bella ...- ezt mondta a nő csak a nevét ismételte. Majd fehér és kék árnyalatú fény kerekedet Bella körül és egyenesen a levegőbe emelte ahol egyenesen állt és felemelt fejjel nézet a nőre maga előtt. - Te most már olyan vagy amilyennek kell lenned .- mondta a nő és Bella hátából mint egy csettintésre két gyönyörű aranyszínű szárnyak nőttek ki. Fehér mintával volt mintázva a szárnya . Bella mindenhol talpig megváltozott. - Egy angyalban hisznek , egy angyal meg tud változni , egy angyal akkor él ha számít valakinek , egy angyal erős , egy angyalt soha nem lehet legyőzni . Te is angyal vagy méghozzá a legerősebb mindenki közül . Az apád egy vámpír az anyád egy angyal a testvéred védelmez és a családod szeret. A szerelemed élne és halna érted. Te védelmezed őket csak nyisd ki a szemed és éld tovább .  Az angyali vámpír életed . - majd erős fény csóva . Majd mikor vissza néztünk egy csodálatosan gyönyörű lány szállt le elénk a földre. Akinek hófehér ruhája ami épp , hogy csak a combjáig ért ,  arany színű szárnyai , barna haja ami szépen ívelten omlott le a vállára és arany sárga szemei amivel ránk nézet . Az arca kipirult az álla megfeszült. Egy mozdulattal fordult meg és nézet szembe az eddig észre se vett vámpírokkal. Akik a rét másik végén álltak és ámulva nézték az előtte álló Bellára. Aki egy röpke pillanat alatt már a levegőbe volt és kék lángba borult a keze. Majd el is tűnt az a láng ami ott volt.
- Ohh...- mondta Bella majd újra megjelent és eltűnt.
- Ez az angyal tűz Bella .- repült mellé René.
- Halálos ?- kérdezte gonosz mosollyal
- Egy vámpírra igen , míg egy angyalt csak súlyosan megsebesít. - mondta a nő.
- Remek .- majd ezzel vissza fordult a két vámpír felé. - Na most ki nevet a végén ? Úgy érzem én fogok nevetni . - ezzel eldobta az egyik kék fény golyót ami a két vámpír felé repült.
- Ugorj !- ugorta szét .
- Cch .. ez nem volt szép .- majd a második fényes golyó ami elől újra elugrotta , ez így ment öt percig . Bella csak dobálta a fényes golyókat még ők oda lent mint egy macska egér játékban ugrálta ide oda. Majd végül már Bella megunta ahogy látni lehetett rajta , és egy erőteljes dobással eltalálta a férfit aki nagy szitkozódás és ordibálás közt porrá vált. És csak egy nagy kupac hamu maradt a helyén . A nő dühtől izzadó szemmel nézet Bella szemébe két percig majd megfordult és elfutott. Bella hagyta elfutni de azt nem tudtuk miért , nem ment utána . Csak leszállt elénk és a szemünkbe nézet. Mellé szállt a nő is aki az anya.
- Anyu ?- Emmett hangja olyan csodálatot biztosított ami az előbb sehol sem volt.
- Igen én én vagyok az édes kicsi fiam .- mosolygót rá a nő.
- De , hogyan ?- dadogta ott a nagy melák.
- Én angyal vagyok . Ahogy most már a húgod is de nem teljes angyal. Bella ha karja feladhatja amikor szeretné és én amikor szeretném vissza adhatom neki. Neki az angyal vér kisebb mint a vámpír vér amit az apjától örülök- nézet az említett személyre aki nem igazán hit a szemének. - Bellának a gyerek vámpír lesz fél vér olyan amilyen eddig ő volt, de ha szeretné angyali vámpír is lehetne . Erősebb mint bárki más mert több az ereje mint egy sereg vámpírnak vagy angyalnak . Bella olyanokat tud amiket még ő se tud önmagában , de rá fog jönni. Élhet emberek között mert a szárnya eltűnik ha ő akarja és elő  jön ha ő szeretné.
- De ha ő angyal akkor én ...- nem fejezte be a kérdést Emmett mert nem hagyta az anyja.
- Teljes vámpír vagy . Te benned nincs angyal vér drágám. Mikor te születtél ember voltam feladtam akkor az angyaliságot pont ezért de erről még az apád se tudod , mikor meg születtél te is fél vér voltál mint a húgod , de egy medve támadás utána teljesen vámpírrá kellett változtatnunk téged ha nem akartunk elveszíteni . TE egy erős és büszke vámpír vagy aki mindig is megvédte a húgát és aki vigyázott rá mikor mi nem tehettük meg . Találtál magadnak egy családot egy feleséget aki mellesleg olyan gyönyörű amilyenek fönt látom. És a húgodat is felnevelte. - mosolygót rá a nő.
- De ha te akkor ember voltál mikor én születem és mikor Bella született? - Emmettben rengeteg kérdés volt és fel is tette. Még Bella csak állt ott és néztem magát majd tekintetünk találkozott végre újra és nagy mosoly terült szét mint kettőnk arcán .
- Akkor angyal voltál . Nem hittem , hogy újra teherbe eshetek de nem így lett . Mikor megszültem Bellát jobb volt úgy tenni mint aki bele hallt akkor a szülése sajnálom, hogy ezt végig kellet nézned fiam . De jobbnak láttam ezt tenni . Az apád döntött úgy , hogy elmegy és nem jön vissza miután elment én nem tudtam mit tenni pár nappal később már azt a hírt hallottam , hogy meghalt és itt nekem is elég volt összezavarodtam . De nem akartam , hogy a kislányomnak baja legyen ezért miután megszültem és ti elmentettek . Vissza változtam angyallá és néztem oda fentről az életeteket. De ezt se tehettem sokáig mert mikor feltűnt apátok nekem vissza kellet jönnöm. - eddig félig figyeltem de ezután már egyáltalán nem figyeltem . Mert egy angyal borult a nyakamba és lágy ajkai az enyémre tapadt. Forró és érzéki csók volt amire már nagy vágytam , és ő is. Mikor elváltunk egymástól homlokunkat össze érintve néztünk egymás szemébe .
- Engem nem érdekel mi vagyok csak az érdekel , hogy veled lehetek újra. Szeretlek Edward Cullen az én vámpírom .- mosolygót a szembe Bella .
- Újra a karjaimba vagy . Szeretlek Isabella McCarthy Cullen az én angyali vámpírom .- mosolyogtam rá majd egy percre elvesztettem az egyensúlyom és mind a ketten a földre zuhantunk , nem akartam messze lenni tőle így újra megcsókoltam.




2011. november 4.

Nézetek be ide !! Érdemes !:D

Sziasztok !

ÉRDEMES !!! Katt a címre és oda repülsz könyvre !:D

Ez a blog egyik barátnőm remek könyvének nyitottuk . Én csak olyan sminkes leszek itt . Itt csak is ő fogja a történetet adni . Én már voltam olyan szerencsés , hogy bele olvashattam és nekem már akkor a szívemhez nőt. Szóval remélem ti nektek is tetszeni fog. De , hogy ti is elmerüljetek Reni csodás könyvében itt van egy csöppnyi bevezető a mesés világba . Ami csak tényleg pár sor de a lényeg benne van .Ahogy már a címet olvashattok Hatalmába kerített . De minek is ? Egy lány életébe tekinthettek be . Egy lány életébe aki félénk volt addig amíg nem találkozott valakivel . !
Hát  jó olvasást és írjátok meg milyen a történet alapja . És , hogy mennyire várjátok már , hogy olvashassátok.
Puszi . Meli

2011. november 3.

Érdemes bekukkantani ! Tedd te is !:D

Sziasztok Kedves kis olvasóim !

Na szóval egyik nagyon nagyon kedves barátnőm más néven Katie , már megint nem bírt magával és nyitott egy újabb remek blogot. Ez a blog a Vámpírnaplók szereplőivel lesz tele . Én már olvastam a Prológusát és csak úgy megsúgnám nektek ISTENI volt mint minden írása amit eddig olvastam . Örülnék ha ti is benéznétek és követnétek őt ! ! Imádom amit ír és nem sajnálom éppen örülök , hogy megajándékozott minket egy újabb remek történettel .
Történet címe itt van csak katt rá és már mehetsz is és olvashatod a remek történetet ami jobbnál jobb és izgalmas jelenéssekkel lesz tele . Nekem hihettek ! Izgalmat szeretnél akkor merülj el Caroline isn't daily life Előre is köszii !! És puszi Melii xd

Ui: Friss készülőben ott se marad el az izgalom ígérem :D

Új Blog ! Bella & Edward szerelme !

Új blog!

Sziasztok kedves olvasóim !
Ma már megint csináltam egy új blogot ez most Bella & Edward szerelme lesz . Nézetek be este lesz a prológus és az első fejezet is .Remélem az is ennyire fog tetszeni mint ez vagy épp a többi. Örülnék ha jönnétek . Akkor este jövök és alakítok is sokat :D
Katt ide !
Puszi Meli  ...
:D