Bella élete . 12.fejezet

Bella szemszöge:

Mind annyian siettünk az első óránk ének volt magyarul elkésünk mert már mindenki bent volt és mi még csak a bejáratnál voltunk . Tudtam , hogy ha elkésünk jól fog kezdődni a napunk. Éppen a folyóson sétáltunk én meg álltam a szekrényem előtt kivettem belőle egy könyvet. Mindenki megvárt, éppen csuktam be a szekrényemet amikor eszembe jutott , hogy egy picit jó lenne táncolni. Ezért amikor elindultunk oda jött mellém Sofi  és bólintottam egyet amiből neki lesik, hogy mire gondolok mind ketten  elkezdtünk
táncolni a folyosó közepén útban a tanterem felé.
- Kis asszony egy táncra ??- kérdeztem Sofitól , hogy hülyüljünk egyet.
- Naná , hogy lehet !!- mondta Sofii.
- Hát akkor tangóra fel…- mondtam és elkezdtünk tangózni mi ketten a folyóson a többiek meg nevettek rajtunk és ez jól eset.
- Most meg mi van ? – kérdeztem  tőlünk mert még midig nevettek amikor oda értünk az ajtóhoz.
- Semmi csak mindenkinek  jól eset titeket együtt nevetni és főleg TANGÓZNI.- válaszol Emmett nevetés közben.

- Azért!- válaszoltunk egyszerre Sofival mire egymásra néztünk és megint nevettünk. De ekkor már az osztályteremben voltunk.
- Jó napot tanár úr elnézést a késésért. - mondtam nevetés közben
- Cullenék, és Sofi , Ben azonnal foglaljanak helyet. Bella gyere ide kérlek. – mondta Mr. Mars tanár úr az ének tanárunk. Letettem a táskámat a helyemre Sofi mellé é kisétáltam a tanárhoz.
- Igen tanár úr.?- kérdeztem
- Bella szeretném ha énekelnél az elsősöknek.
- Persze de mit is? És egyéb ként sziasztok Bella Cullen vagyok. Nem tudom , hogy mit mondott rólam Mr. Mars. ! – mosolyogtam az elsősökre.
- Szia Bella!- köszöntek egyszerre.
 - Bella! – Szólt Mr. Mars
- Igen – fordultam oda rögtön hozzá.
- Szeretném ha elénekelnéd nekik a Goodbye-t…
- Oké tanár úr megkaphatom a gitárt.
- Persze itt van.
- Köszönöm. Tanár úr ide jöhet Alice is ??

- Persze , hogy ide jöhet Alice Cullen !!!

- Igen tanár úr?- szólt Alice.
- Gyere te is ide Bellához szeretné ha vele énekelnél.
- Tényleg??- kérdezte sipákolva
- Igen szeretném de ne sipákolj hanem gyere és kezdjük .- mondtam neki
- Megyek. –és rohant oda mellém leültünk a tanári asztal tetejére. 
- Na kezdjük akkor… - mondtam és elkezdetem gitározni….
             

I can honestly say
You’ve ee non my mind
Since I woke up today, up today
I look at your photograph all the time
These memories come back to life
And I don’t mind

I remember when we kissed
I still feel it on my lips
The time that you danced with me
With no music playing
I remember those simple things
I remember ’till I cry
But the one thing I wish I’d forget
The memory I wanna forget
is goodbye

I woke up this morning
And played our song
And through my tears I sang along
I picked up the phone and then
Put it down
Cause I know I’m wasting my time
And I don’t mind

I remember when we kissed
I still feel it on my lips
The time that you danced with me
With no music playing
I remember those simple things
I remember ’till I cry
But the one thing I wish I’d forget
The memory I wanna forget

Suddenly my cell phone’s blowing up
With your ring tone
I hesitate but answer it anyway
You sound so alone
And I’m surprised to hear you say

You remember when we kissed
you still feel it on your lips
The time that you danced with me
With no music playing
You remember those simple things
We talked ’till he cried
You said that your biggest regret
The one thing you wish
I’d forget
saying goodbye

Saying goodbye
Oh, Goodbye

Mi közben énekeltünk sokszor néztünk egymásra Alicel, én meg sokszor néztem Edward felé aki vagy szomorú arccal gondolkodó fejjel ülte végig . Mikor végeztünk mindenki meg dicsért minket. Amikor Alice a helyére ment én még ott maradtam beszélgetni . Ahogy kicsöngettek mindenkitől elköszöntem és mentem a többiekkel a következő óránkra .

Már vége volt az 5 órának is éppen a menza felé indultunk amikor Jessica már megint oda jött hozzám és elkezdett pofázni neki… Intettem a  többieknek , hogy menjenek majd megyek … Vették az adást , néztem ahogy bementek a menzára…
Jessica meg csak mondta …
- Ő az enyém Bella értetted az enyém !!!! – mondta Jessica , én eddig nem is figyeltem rá csak erre a mondatra néztem rá értetlenül, „ Ő az enyém!” kiről beszél ez akihez nekem is közöm lett volna.

- Na ide figyel Jess azt se tudom , hogy miről motyogsz nem , hogy kiről. – válaszoltam már egy kicsit pipásan
- Ne add nekem azt , hogy nem tudod…
- Nem tudom. Na ha valamit akarsz akkor bőgd kiről  van szó mert én mennék. Nem veled szeretnék társalogni.

- Edward az enyém !!!!Úgy , hogy szállj le róla..
- Te miről beszélsz még , hogy a tied … Szálljak le a saját testvéremről…Jess te jól vagy .??- nevetem mert nem bírtam ki .
- Igen jól vagyok. És most mondom utoljára , hogy ő az enyém Bella. – mondta és elment a menzába , csak néztem  .
- Mi van ???Ez mi volt??- kérdeztem magamtól.
Elindultam én is a menza felé , de az ajtóba megálltam és gondolkodtam ezen amit mondott de nem Edward nem az övé és ezt nem hagyom csomó ember előtt üvöltözik vele most én jövök. Ott álltam amikor bevillant , hogy mit fogok csinálni vele , épp szembe néztem a családommal és a barátaimmal amikor mosolyra húzott a szám. És elindultam a pénztárhoz , hogy vegyek 2 üveg vizet. Kifizettem a vizeket az egyiket kinyitottam a másikat meg betettem a táskámba és elindultam feléjük csak , hogy Jessica mellet akartam elmenni , pont oda nézet rám én meg az tettem ,hogy iszok azt a fejet kellet volna látni úgy nézet mint aki megölne legfőbb képen. Oda néztem azt asztalunkhoz mindenki nézett engem , hogy mire készülök én meg csak kacsintottam egyet nekik és PUFFFFF az egész vizet Jessicára öntöttem aki rögtön felugrott a helyére és szitkozódni kezdet én meg nevettem láttam ,hogy az egész iskola csak nevet még a mi asztalunknál is mindenki Emmett és Jasper már majdnem leestek a székről.
- Te kis ribanc.!!!- mondta Jess miközben ott állt előttem  vizesen
- Ohh Bocsánat megbotlottam. –mondtam neki két nevetés között.
- Még  hogy megbotlottál. Te RIBANC !!!- mondta Jess – Fejezzétek be ez nem vicces.

- Honnan veszed , hogy nem. – mondtam neki és elindultam felé felemeltem a kezemet , hogy jelezzek neki most hagyja abba. – Most figyel rám mert többször nem mondom el neked. Egy még egyszer ne mond az , hogy Ribanc mert a legnagyobb te vagy itt, kettő ez rohadtul vicces volt, mert te vagy az aki elázott, három Edward nem a tied és soha nem is lesz azé lesz akit ő választ és egyben biztos vagyok nem egy ilyen lánykéné neki aki akkora egy… Jézusom nem is mondom ki nem szeretnék olyan lenni mit te. És a végső amit mondok neked Jessica békén hagysz engem és a családomat meg a barátaimat, ha nem akarsz velem rosszba lenni. – láttam ahogy kikészült ettől amit mondtam ezért hagytam abba a kioktatását inkább. – Na viszlát Jess. – elindultam az asztalunk felé de még vissza szóltam neki- Jaa és bocsi a ruhádért.
Mosolyogva ültem le Edward mellé. Mindenki engem nézet.
- Mi volt ez az egész Bella? – kérdezte Em.
- Kint a folyóson elkezdett velem üvöltözni , hogy Edward az övé meg stbstb….. de ezt ti is  hallódtátok aztán meg ez és annyira jól eset.
- Igen hallódtuk. És elég jó voltál ezt otthon is elfogom mesélni, hogy valaki  Jessicara öntőt egy üveg vizet – mondta Sofi.
- Oké. –mondtam és pont oda néztem Jessre aki még mindig minket nézet,mindenki oda nézet. Csak azt halódtam a fülemnél ,hogy Edward suttog.
- Idegesítjük fel Jesst még jobban.??- kérdezte Edward.
Én csak bólogattam csak azt éreztem , hogy egy hideg kéz megfogja az államat és oda fordította hozzá és megcsókol. Mindenki minket nézet még Jessica is aki teljesen idegroncs lett. 2 perig csókoztunk aztán meg szólalt a csengő elszakadtunk egymástól én levegő után kapkodtam ő  meg nevette az egész asztal minket nézet de nevettek is a Cullen család mert ők halhatták  de Sofi és Ben nem amit Edward mondott. Mikor sikerült levegőt venne mondtam de gyorsan és hadarva.
- Csak Jesst idegesítjük és be is jött ahogy látom. Na de most menjünk utolsó órán aztán indulás a kávézóba.
- Na sziasztok este majd találkozunk otthon. – mondtam nekik mert nekünk hármunknak megint Mr. Marssal  van óránk nekik meg biológiájuk  van.

- Oké .  Sziasztok. – köszöntek el mi meg elindultunk.
Az óra hamar elment énekeltünk beszélgetünk hülyéskedtünk. Ahogy kicsöngettek mindannyian el indultunk a parkoló felé mind hárman a saját kocsinkkal mentünk és a kávézó előtt találkoztunk. Be sétáltunk és a szokásos asztalunk hoz ültünk le .
- Mielőtt elmondanátok amit akartok én is mondanék valamit . Jó?- kérdeztem tőlük
- Oké Bella kezd. –mondta Ben
- Csak annyit akartam mondani , hogy tegnap , hívott Angel. Hogy jön a szülinapomra . –mondtam fülig érős szájjal.

- Jaj de jó csak kár , hogy nem láthatom.-mondat Sofi én meg megint nem értem.

- Ezt meg , hogy érted???- kérdeztem
- Épp ezt akartam elmondani Bella. Jövő héten elköltözünk New Yorkba oda ahol Carmennék laknak.
- Hogy mi ?- nézetem nagyot- De miért?
- Mert apa ott kapott állást nem akarok elmenni de kell. Sajnálom és nagyon-nagyon fogtok , hiányozni nekem.

- Nekem is nagyon –mondta Ben és megölelte
- Ne már te is elmész elment Angel most te és végül Ben is itt fog hagyni ugye.???-néztem rá
- Hát még van valami amit elakartam mondani. –mondat Sofi.
- Még  valami ? De jó mi az?
- Ben és én együtt vagyunk . Csak eddig nem tudtuk elmondani mert nem nagyon értél rá és , hogy igen Ben is majd utánam jön , Deeeeee nem akarlak itt hagyni nagyon SZERETLEK Bella
- Ti együtt hiszen ez tök jó. Nem baj majd valahogy ki heverem és fogunk találkozni még ne félj. – befejeztem a mondatott és megöletem
- Oké ez is le tudva .- mondta Sofi- Ben most te  jössz mond el neki.
- Oké jól  van na….- mondta Ben
- Gyerünk nem lehet olyan szörnyű. - ,mondtam

- Bella én már egy évvel ezelőtt  elakartam mondani csak Carlise és a többiek mondták , hogy ne mondjam. - mondta Ben
- Mit nem engedett apám és családom, hogy el ne mond. Mondjad Ben.!- néztem rá

- Azt , hogy Bella én félvér vámpír vagyok. – mondta Ben én meg nyitott szájjal ültem ott ,és csak bámultam , hogy mit is mondott félvér vámpír "BEN" és nem mondhatta  el a családom  miatt.
- Bella itt vagy , jól vagy? –kérdezte
- Itt vagyok és jól. ! De , hogy te is az vagy és félvér vagy. És a családom , hazudott nekem megint meg titkolózót. Pedig meg ígérték , hogy nem fognak.
- Igen az vagyok , de nem bírtam tovább mert , hogy el megyek és szeretem volna , ha tudod. Na haragudj rám kérlek . –monda Ben
- Nem haragszom rád . Rád nem de rájuk igen . Várj ez azt jelenti , hogy te félig olyan vagy mint egy ember és félig olyan mint egy vámpír.

- Igen
- És tudsz ember is át változtatni.
- Igen tudok. De ezt miért kérdezed..?- kérdezte csodálkozva.
- Csak kíváncsi voltam .
Két órán keresztül beszélgetünk erről amikor már menni készültek én még maradtam és csak néztem ki a fejemből de már megint a sírás közepén álltam .  Kifizettem az italomat felvettem a kabátomat és elindultam , kifelé csak az járt a fejembe , hogy megint hazudtak és pedig megígérték nekem. Nem is figyeltem , hogy hova megyek amikor csak fék csikorgást és csak azt érzem , hogy két hideg kéz fogót meg és rántott el onnan. Nem bírtam és kitört belőlem a sírás. Halódtam , hogy valaki nyugtatni próbál.
- Csssss Bella jól vagy? Mit műveltél az út közepén?- kérdezte Edward és addigra fel is ismertem.
- Igen jól  vagyok és semmit sem műveletem . De én most megyek otthon találkozunk. Kösz. - mondtam és beültem a kocsimba .

Edward csak ott állt és meg se moccant nézet engem, lehúztam az ablakot.
- De te mit keretél itt?
- Semmit csak erre jártam.

- Aha persze.
- Igen csak erre volt dolgom. –mondta és itt telt be a pohár nálam.
- Persze ne hazudj nekem Edward te csak utánam koslattál , hogy jól vagyok –e de a helyedbe most vissza ülnék a kocsidba és haza mennék. MOST!!- mondtam neki és gázt adtam , haza felé meg se álltunk. Egyszerre álltunk be a garázsba és szálltunk ki a kocsiból. Tiszta ideg voltam , mikor beléptem mindenki a konyhába volt és beszélgetett  vettem a cipőmet és felmentem a szobámba átöltözni és felkészülni erre az egész vitára. Elkészültem és elindultam lefelé Edward is csat lakozott a többiekhez, be mentem a konyhába a kivettem egy üveg vizet a hűtőszekrényből és meg álltam a mosogató előtt mindenki engem nézet.
- Szia Kicsim mi a baj?-kérdezte apám
- Hogy mi a baj . Tán nem tudjátok talán Alice most nem látta vagy Edward most nem olvasott a gondolataiba a barátaimnak. Amikor ott kémkedett utánam . ??!!- mondtam már ordítva.
- Nem – mondta Alice
- Nem – mondta Edward. – És nem is kémkedtem utánad.
- Ohh kérlek ne hazudj  már.
- Én nem is ha…- nem tudta befejezni mert belé fojtottam a szót.
- Persze tényleg akkor sem hazudtatok nekem  , hogy ti vámpírok vagytok … és a legjobb , hogy abba sem , hogy a legjobb barátom is az. - mondtam nekik mikor már megfordultam és szembe néztem velük.