Na szóval meg csináltam az új blogot habár még csak a kinézetét de ígérem nem sokára az 1. fejezetet is hozom .... Itt a blog címe: http://losangelesistory.blogspot.com/
remélem jó lett .... Nézetek be ... :) Kösszii
Itt viszont nem tudom , hogy ma lesz-e új de megpróbálom ....
Puszi Melii
2011. április 29.
2011. április 26.
Hírek még hozzá kettőő :)
Sziasztok...!
A frisset csak pénteken este tudom hozni :s Sajnos holnap már suli de jövőhetén is sok új fejezet lesz :)
A másik jó hírem pedig az , hogy csinálni fogok még egy blogot.. de az egy pöpet más lesz ...DE remélem tetszeni fog nektek... Hát akkor PÉNTEKEN este friss...:)
Addig is jó olvasást nektek
Pusziii Melii :))))
A frisset csak pénteken este tudom hozni :s Sajnos holnap már suli de jövőhetén is sok új fejezet lesz :)
A másik jó hírem pedig az , hogy csinálni fogok még egy blogot.. de az egy pöpet más lesz ...DE remélem tetszeni fog nektek... Hát akkor PÉNTEKEN este friss...:)
Addig is jó olvasást nektek
Pusziii Melii :))))
2011. április 25.
Bella élete . 17.fejezet
Rosalie szemszöge:- Ez így már nem stimmel… Már három napja a szobájába van és még enni se evett semmit. Aggódom érte…- mondtam a családnak . Mindenki a nappaliba ült és csak bámultuk a tv. Még a Tanya és Edward is ott volt. Én meg a többiek főleg Belláért aggódtunk nagyon
- Tudom Ros mindannyian aggódunk érte de most a legjobb ha hagyjuk egyedül majd csak lejön. – mondta Carlise
- Értem de ez így akkor sem jó, ez így …. –mondtam
- Senkinek se jó ez…- mondta Esme
- Bella most nagyon egyedül érzi magát most , hogy Angel és Edward is elhagyta …- mondta Jas , ránézve az illetékes embere.
- De hiszen mi itt vagyunk. – mondta Alice
- Tudom Kicsim de ő úgy érzi. – mondta .
- Engem nem érdelek én megyek és megnézem jössz Ros.- hívott Alice
- De megyek . – és már pattantam is fel kedves férjem mellől. De mielőtt fel mentem volna még mondta nekik valamit .- Figyeljetek szerintem menjek ki és egy kicsit vezessétek le a feszültséget még te is Edward, majd megyünk mi is lehet , hogy Bellával.
- Jó de mit csináljunk?- kérdezte Carlise
- Szerinted mit amit Emmett és még ti is imádtuk. Döngöljétek egymást földbe. – mondtam mosolyogva .
- Oké , menjünk. – ugrott fel Emmett a kanapéról.
- Jó menjünk ez egy jó ötlet tényleg. – mondat bele egyezően Carlise és már mindannyian kifelé vették az irányt mi meg fel Bella szobájába.
Megálltunk előtte és kopogtunk nem kaptunk választ ezért benyitottunk. Bella még mindig ugyan úgy ült az ablakba és bámult kifelé a nyitott ablakon. Nem volt rajta más csak egy szürke ujjatlan felső és egy nadrág meg egy tornacipő.
Nagyon fájt látnunk ahogy ott ül és csak bámul kifelé . Oda léptünk hozzá de meg se mozdult.
- Szia Bells. Jól vagy ? Már vagy három napja nem láttunk és le se jöttél még enni se. – mondtam neki mi közbe leültem mellé az ablakba.
Nem kaptam válasz tőle még egy moccanást sem ezért néztem Alicere , hogy segítsen rá legtöbbször hallhat Bella . Alice leguggolt mellé és megfogta a kezét . Bella erre se reagált semmit.
- Bells kérlek reagálj valamit , nagyon aggódunk érted , anya és apa már az ideg összeroppanás szélén állnak. – mondta Alice de még mindig csak kifelé bámult. Követtem Bella tekintetét láttam ahogy nézi miként harcol Carlise és Jas. Emmett meg ott ugrál mint egy kisgyerek és drukkol nekik. Vissza néztem kishúgomra de még mindig semmi.
Rá néztem Alicere megráztam a fejemet ami azt jelentette menjünk inkább ki mi is és hagyjuk itt. Nagy nehezen elindultunk kifelé még egyszer mielőtt be csuktuk volna az ajtót vissza néztünk Bellára.
Kimentünk az udvara és mindenki minket nézet mi meg megráztuk a fejünket , hogy semmi.
Elmondtuk, hogy még meg se moccan, szomorú arccal nézet mindenki.
- Oké belátom nem tudunk semmit tenni de akkor is hiányzik Bella életkedve a vidám nevetgélős Bella ami csak a mienk volt…- mondta Alice én meg egyetértettem vele.
Ott álltunk kb. öt percig és nem tudtam mit tegyek ezét ajánlotta fel Esmének egy kihívást, nekem is le kell vezetnem magamon a gondokat.
- Esme egy mérkőzés és utána jöhetnek fiúk.
- Legyen . – mondta örvendezve .
- Ne hagyd magad Bébi…- üvöltözte Em.
- Nem is fogom..-mondtam és el is kezdtük.
Nem tom meddig köröztük egymást mikor rá vettetem magam anyámra és ezzel én győztem . Segítettem neki fel állni . Emmett már akkor üvöltözőt mikor leterítettem anyámat.
- Ez az Bébi ügyes voltál ..- mondta én meg csak intetem.
Emmett ki sétált a pája közepére és elkezdett beszélni.
- Oké ezt Ros nyerte de most a kérdés az , hogy ki áll ki elsőként Edwarddal majd utána velem . –mondta
Mindenki nevetett Edward meg elindult Emmett felé oda is ért mire Em megint megkérdezte.
- Na ki lesz az.??-kérdezte nevetve. Mire egy villám csapot volna be valahova ismerő hang szólalt meg és ki lehetett az nem más mint Bella.
- Én.- mondta mire mindannyian felnéztünk Bella a tetőn volt de , hogy mikor is mehetett fel azt nem tudtuk. Csak annyit láttunk, hogy leugrik és guggolásba érkezett végül felállt és egyesen Edward és Em elé sétált de nem pontosan eléjük .
- Én leszek az …- mondta Bella elég fura volt mert mosolygót de nem a kedves mosoly hanem a Vigyázz Bella vagyok mosolya.
Bella szemszöge:
Mikor Alice és Ros ott voltak nem tudtam megszólalni, egyszerűen nem tudtam mit mondja ezért csak ott ültem mozdulatlanul. Nagyon magamba voltam esve elsőnek
- De megyek . – és már pattantam is fel kedves férjem mellől. De mielőtt fel mentem volna még mondta nekik valamit .- Figyeljetek szerintem menjek ki és egy kicsit vezessétek le a feszültséget még te is Edward, majd megyünk mi is lehet , hogy Bellával.
- Jó de mit csináljunk?- kérdezte Carlise
- Szerinted mit amit Emmett és még ti is imádtuk. Döngöljétek egymást földbe. – mondtam mosolyogva .
- Oké , menjünk. – ugrott fel Emmett a kanapéról.
- Jó menjünk ez egy jó ötlet tényleg. – mondat bele egyezően Carlise és már mindannyian kifelé vették az irányt mi meg fel Bella szobájába.
Megálltunk előtte és kopogtunk nem kaptunk választ ezért benyitottunk. Bella még mindig ugyan úgy ült az ablakba és bámult kifelé a nyitott ablakon. Nem volt rajta más csak egy szürke ujjatlan felső és egy nadrág meg egy tornacipő.
Nagyon fájt látnunk ahogy ott ül és csak bámul kifelé . Oda léptünk hozzá de meg se mozdult.
- Szia Bells. Jól vagy ? Már vagy három napja nem láttunk és le se jöttél még enni se. – mondtam neki mi közbe leültem mellé az ablakba.
Nem kaptam válasz tőle még egy moccanást sem ezért néztem Alicere , hogy segítsen rá legtöbbször hallhat Bella . Alice leguggolt mellé és megfogta a kezét . Bella erre se reagált semmit.
- Bells kérlek reagálj valamit , nagyon aggódunk érted , anya és apa már az ideg összeroppanás szélén állnak. – mondta Alice de még mindig csak kifelé bámult. Követtem Bella tekintetét láttam ahogy nézi miként harcol Carlise és Jas. Emmett meg ott ugrál mint egy kisgyerek és drukkol nekik. Vissza néztem kishúgomra de még mindig semmi.
Rá néztem Alicere megráztam a fejemet ami azt jelentette menjünk inkább ki mi is és hagyjuk itt. Nagy nehezen elindultunk kifelé még egyszer mielőtt be csuktuk volna az ajtót vissza néztünk Bellára.
Kimentünk az udvara és mindenki minket nézet mi meg megráztuk a fejünket , hogy semmi.
Elmondtuk, hogy még meg se moccan, szomorú arccal nézet mindenki.
- Oké belátom nem tudunk semmit tenni de akkor is hiányzik Bella életkedve a vidám nevetgélős Bella ami csak a mienk volt…- mondta Alice én meg egyetértettem vele.
Ott álltunk kb. öt percig és nem tudtam mit tegyek ezét ajánlotta fel Esmének egy kihívást, nekem is le kell vezetnem magamon a gondokat.
- Esme egy mérkőzés és utána jöhetnek fiúk.
- Legyen . – mondta örvendezve .
- Ne hagyd magad Bébi…- üvöltözte Em.
- Nem is fogom..-mondtam és el is kezdtük.
Nem tom meddig köröztük egymást mikor rá vettetem magam anyámra és ezzel én győztem . Segítettem neki fel állni . Emmett már akkor üvöltözőt mikor leterítettem anyámat.
- Ez az Bébi ügyes voltál ..- mondta én meg csak intetem.
Emmett ki sétált a pája közepére és elkezdett beszélni.
- Oké ezt Ros nyerte de most a kérdés az , hogy ki áll ki elsőként Edwarddal majd utána velem . –mondta
Mindenki nevetett Edward meg elindult Emmett felé oda is ért mire Em megint megkérdezte.
- Na ki lesz az.??-kérdezte nevetve. Mire egy villám csapot volna be valahova ismerő hang szólalt meg és ki lehetett az nem más mint Bella.
- Én.- mondta mire mindannyian felnéztünk Bella a tetőn volt de , hogy mikor is mehetett fel azt nem tudtuk. Csak annyit láttunk, hogy leugrik és guggolásba érkezett végül felállt és egyesen Edward és Em elé sétált de nem pontosan eléjük .
- Én leszek az …- mondta Bella elég fura volt mert mosolygót de nem a kedves mosoly hanem a Vigyázz Bella vagyok mosolya.
Bella szemszöge:
Mikor Alice és Ros ott voltak nem tudtam megszólalni, egyszerűen nem tudtam mit mondja ezért csak ott ültem mozdulatlanul. Nagyon magamba voltam esve elsőnek
Edward majd Angel de miért nem értem még mindig.
Mikor kimentek még ott ültem addig amíg lent el nem mondták mi volt itt fent. Végül felálltam hátrébb léptem párlépést és neki futásból fel lendültem tetőre. És onnan néztem ahogy a családom el van meg ahogy anyám és a nővérem harcol. Csak nézetem ahogy Ros leteríti anyát. Végül mindenki nevetett ahogy Em ordibált Rosnak. Nekem is tetszett ezért mosoly szalad a számra .
Mikor Em kiált és beszélni kezdet na az , hozott belém energiát és nem maradhattam oda fent.
- Oké ezt Ros nyerte de most az a kérdés , hogy ki áll ki elsőként Edwarddal majd utána velem . –mondta Em ami nagyon is tetszett , hogy megalázhatom Edwardot.
Mindenki nevetett Edward meg elindult Emmett felé oda is ért mire Em megint megkérdezte.
- Na ki lesz az.??-kérdezte nevetve. Én meg mint aki csak erre várt volna már mióta megszólaltam .
- Én. – mondtam és csak láttam , hogy lentről mindenki engem néz. Én csak el rugaszkodtam és már földre is értem guggolva felálltam és egyenesen a fiúk felé sétáltam de nem mentem oda hanem megálltam velük szemben úgy 15 m-re .
- Én leszek az..- mondtam és csak mosolyra huzam a számat de nem a kedves mosolyom volt. Mindenki engem nézet de nem érdekelt egyáltalán nem .
- Bella de jó , hogy látlak…- mondta Em széles mosollyal a száján.
Mikor kimentek még ott ültem addig amíg lent el nem mondták mi volt itt fent. Végül felálltam hátrébb léptem párlépést és neki futásból fel lendültem tetőre. És onnan néztem ahogy a családom el van meg ahogy anyám és a nővérem harcol. Csak nézetem ahogy Ros leteríti anyát. Végül mindenki nevetett ahogy Em ordibált Rosnak. Nekem is tetszett ezért mosoly szalad a számra .
Mikor Em kiált és beszélni kezdet na az , hozott belém energiát és nem maradhattam oda fent.
- Oké ezt Ros nyerte de most az a kérdés , hogy ki áll ki elsőként Edwarddal majd utána velem . –mondta Em ami nagyon is tetszett , hogy megalázhatom Edwardot.
Mindenki nevetett Edward meg elindult Emmett felé oda is ért mire Em megint megkérdezte.
- Na ki lesz az.??-kérdezte nevetve. Én meg mint aki csak erre várt volna már mióta megszólaltam .
- Én. – mondtam és csak láttam , hogy lentről mindenki engem néz. Én csak el rugaszkodtam és már földre is értem guggolva felálltam és egyenesen a fiúk felé sétáltam de nem mentem oda hanem megálltam velük szemben úgy 15 m-re .
- Én leszek az..- mondtam és csak mosolyra huzam a számat de nem a kedves mosolyom volt. Mindenki engem nézet de nem érdekelt egyáltalán nem .
- Bella de jó , hogy látlak…- mondta Em széles mosollyal a száján.
- Én is . – mondtam és vissza fordultam Edwardhoz.- Na ??
- Oké legyen. – mondta
- Oké gyerekek. – mondta Em. – Vigyáz…Kész.. Tietek a pálya ..- és már oda is sietett a többiekhez.
- Oké legyen. – mondta
- Oké gyerekek. – mondta Em. – Vigyáz…Kész.. Tietek a pálya ..- és már oda is sietett a többiekhez.
- Oké akkor csak kedvesen Edward..- mondta apám. Erre nagyon mérges lettem és a mosolyom még nagyobb lett. Nem bírtam , hogy ne nevesem el magam…
- Ne kímélj Edward ha már egyszer sem kíméltél most se kérlek… - amint kimondtam futni kezdtem de nem Edwardra ugortam hanem egy fára..
- Bella sajnálom de nagyon én még mindig…Sze…- mondta
- Ohh kérlek te ki ne mond a szádon , hogy Szeretsz ezek után te nem szeretsz engem , ha szeretnél nem hagytál volna el Tanya miatt .- mondtam és egy mozdulattal ráugrottam és már a földön volt. – Ennyi vagy . – amikor ezt mondtam nagyon közel voltam az arcához. Felálltam és hátrébb léptem ő is fel állt és csak nézet.
- De nem azért , hagytalak el Bella csak Tanyába szerelmes lettem … - mondta én meg megint elnevettem magam és csak fürkésztem az arcát láttam , hogy ő is ugyan ezt teszi de ez igazat mondott és ezért nem kell gondolat olvasónak lennem , hogy tudjam .
- Jajj Edward kélek elég jól ismerlek te nem lettél szerelmes Tanyába egyszerűen azért hagytál el mert félsz , hogy el veszítesz és nem tudod nézni ahogy ha bármi balesetem van én csak szenvedek mert , hogy csak félvér vagyok.. És ne mond , hogy nem igazat mondok. – mondtam neki mi közbe oda sétáltam és már megint nagyon közel voltam hozzá.
- Nem mondasz igazat , én szeretem Tanyát.-mondta és már a földön volt megint.
- Hát jó akkor nem találtam , de ezt elveszítetted. Em. jössz?- kérdeztem és csak egy utolsó csókot nyomtam a szájára és már hátrébb is mentem – Viszlát Edward .
- Naná megyek Bells. De vigyáz nem kímélek. – mondta
- Nem is kértem . –mondtam
Mind ketten nevetve kezdtük el sokáig csak kergettük egymást vagy csak táncoltunk egyszer csak oda néztem a családomra és azt láttam , hogy Tanya meg csókolja Edwardot amitől teljesen elvesztetem a fonalat és csak könnyek jöttek a szemembe azt se láttam a mikor Em köteledet hozzám és egyenesen nekem jött amitől egy fának csapódtam és térdre rogytam. Ott megint minden széttört bennem egyszerűen csak az a kép volt a fejembe ahogy Edward és Tanya csókolózik. Felnéztem és csak látom ,hogy mindenki rémülve áll ott még Edward is és csak Em és Alice futott oda hozzám.
- Ne kímélj Edward ha már egyszer sem kíméltél most se kérlek… - amint kimondtam futni kezdtem de nem Edwardra ugortam hanem egy fára..
- Bella sajnálom de nagyon én még mindig…Sze…- mondta
- Ohh kérlek te ki ne mond a szádon , hogy Szeretsz ezek után te nem szeretsz engem , ha szeretnél nem hagytál volna el Tanya miatt .- mondtam és egy mozdulattal ráugrottam és már a földön volt. – Ennyi vagy . – amikor ezt mondtam nagyon közel voltam az arcához. Felálltam és hátrébb léptem ő is fel állt és csak nézet.
- De nem azért , hagytalak el Bella csak Tanyába szerelmes lettem … - mondta én meg megint elnevettem magam és csak fürkésztem az arcát láttam , hogy ő is ugyan ezt teszi de ez igazat mondott és ezért nem kell gondolat olvasónak lennem , hogy tudjam .
- Jajj Edward kélek elég jól ismerlek te nem lettél szerelmes Tanyába egyszerűen azért hagytál el mert félsz , hogy el veszítesz és nem tudod nézni ahogy ha bármi balesetem van én csak szenvedek mert , hogy csak félvér vagyok.. És ne mond , hogy nem igazat mondok. – mondtam neki mi közbe oda sétáltam és már megint nagyon közel voltam hozzá.
- Nem mondasz igazat , én szeretem Tanyát.-mondta és már a földön volt megint.
- Hát jó akkor nem találtam , de ezt elveszítetted. Em. jössz?- kérdeztem és csak egy utolsó csókot nyomtam a szájára és már hátrébb is mentem – Viszlát Edward .
- Naná megyek Bells. De vigyáz nem kímélek. – mondta
- Nem is kértem . –mondtam
Mind ketten nevetve kezdtük el sokáig csak kergettük egymást vagy csak táncoltunk egyszer csak oda néztem a családomra és azt láttam , hogy Tanya meg csókolja Edwardot amitől teljesen elvesztetem a fonalat és csak könnyek jöttek a szemembe azt se láttam a mikor Em köteledet hozzám és egyenesen nekem jött amitől egy fának csapódtam és térdre rogytam. Ott megint minden széttört bennem egyszerűen csak az a kép volt a fejembe ahogy Edward és Tanya csókolózik. Felnéztem és csak látom ,hogy mindenki rémülve áll ott még Edward is és csak Em és Alice futott oda hozzám.
- Jézusom Bella jól vagy? Mi volt ez miért nem figyeltél?- mondta Em amint oda ért.
- Bella!!!- sikította Alice is .Én még mindig csak ültem és a kép volta minden gondolatomban , hogy én ezt nem bírnám ki ezért most döntöttem . Pajzsot húztam hármunk köré .
- Sajnálom de ez nekem nem fog menni elmegyek. – és azzal ahogy ezt elmondtam már fel álltam és a tó felé vettem az irányt.
- Bella!!!- sikította Alice is .Én még mindig csak ültem és a kép volta minden gondolatomban , hogy én ezt nem bírnám ki ezért most döntöttem . Pajzsot húztam hármunk köré .
- Sajnálom de ez nekem nem fog menni elmegyek. – és azzal ahogy ezt elmondtam már fel álltam és a tó felé vettem az irányt.
- De Bella !- mondta Alice de nem figyeltem csak mentek .
Mikor már oda értem a tóhoz egyszer csak egy szarvas szagát éreztem amitől meg éheztem , gyorsan feltérképeztem és már rohantam is amint elkaptam kiszívtam belőle minden vért és még legalább kettőből. Utána vissza sétáltam a tóhoz és leültem egy köre kinyújtózkodtam és csak akkor vettem észre , hogy egy óriás vágás van az oldalamon ami biztos , hogy a fának csapódáskor lehetett.
- Hát ez remek …- mondtam majd felálltam a telefont a zsebemből a köre tetem és egyenesen a vízbe ugrottam ott úsztam és csak járt az agyam. Próbáltam valami megoldást találni, hogy hova menj. Amikor be kattant, hogy kit kéne fel hívnom Tanya családját vagy is Carmenéket. Gyorsan kiúsztam a vízből mivel még azóta sírtam mióta eljöttem onnan ezért így telefonáltam. Kikerestem a számát és vártam…
- Igen tessék??- szólt bele Carmen
- Szia Bella vagyok ! Segítened kéne.?!!- mondtam de ekkor már pajzsot húztam magam köré .
- Bella Jézusom miért sírsz mi baj..?- kérdezte
- Nem bírok itt élni … most már nem …. Nem megy Tanya és Edward közelébe élnem nem bírnám ki és , hogy Angel is itt hagyott nem tudok itt maradni . Csak azt akartam kérdezni , hogy oda költözhetnék hozzátok New Yorkba.?- kérdeztem
- Mi az , hogy Angel itt hagyott meg hogy Edward és Tanya?
- Angel három nappal ezelőtt….- elmeséltem neki minden egyes részletet és azt mondta , hogy neki és a többieknek meg felel és egyáltalán nem érti Tanya miért csinálja. Amit nem érttetem és rá kérdeztem , és minden elmagyarázott amitől minden értettem.
Ennek örültam , hogy nem kell itt maradnom , ezért ezzel az örömmel indultam vissza a házhoz . Menés közbe eszembe jutott a sebem az oldalmon már a kertbe értem amikor nagyon vérezni kezdet ezért levettem a pólómat és oda szorítottam egy szál melltartóban és egy nadrágba sétáltam a ház felé .
Emmett szemszöge:
Miután Bella megint elment mindent elmondtunk a családnak amit csak nekünk mondott senki nem értette, hogy miről beszél de azért volt valami fogalmunk róla. Nekem az jutott eszembe , hogy itt fog hagyni minket és elmegy de nem csak nekem hanem mindenkinek ez járt a fejébe.
Mikor már oda értem a tóhoz egyszer csak egy szarvas szagát éreztem amitől meg éheztem , gyorsan feltérképeztem és már rohantam is amint elkaptam kiszívtam belőle minden vért és még legalább kettőből. Utána vissza sétáltam a tóhoz és leültem egy köre kinyújtózkodtam és csak akkor vettem észre , hogy egy óriás vágás van az oldalamon ami biztos , hogy a fának csapódáskor lehetett.
- Hát ez remek …- mondtam majd felálltam a telefont a zsebemből a köre tetem és egyenesen a vízbe ugrottam ott úsztam és csak járt az agyam. Próbáltam valami megoldást találni, hogy hova menj. Amikor be kattant, hogy kit kéne fel hívnom Tanya családját vagy is Carmenéket. Gyorsan kiúsztam a vízből mivel még azóta sírtam mióta eljöttem onnan ezért így telefonáltam. Kikerestem a számát és vártam…
- Igen tessék??- szólt bele Carmen
- Szia Bella vagyok ! Segítened kéne.?!!- mondtam de ekkor már pajzsot húztam magam köré .
- Bella Jézusom miért sírsz mi baj..?- kérdezte
- Nem bírok itt élni … most már nem …. Nem megy Tanya és Edward közelébe élnem nem bírnám ki és , hogy Angel is itt hagyott nem tudok itt maradni . Csak azt akartam kérdezni , hogy oda költözhetnék hozzátok New Yorkba.?- kérdeztem
- Mi az , hogy Angel itt hagyott meg hogy Edward és Tanya?
- Angel három nappal ezelőtt….- elmeséltem neki minden egyes részletet és azt mondta , hogy neki és a többieknek meg felel és egyáltalán nem érti Tanya miért csinálja. Amit nem érttetem és rá kérdeztem , és minden elmagyarázott amitől minden értettem.
Ennek örültam , hogy nem kell itt maradnom , ezért ezzel az örömmel indultam vissza a házhoz . Menés közbe eszembe jutott a sebem az oldalmon már a kertbe értem amikor nagyon vérezni kezdet ezért levettem a pólómat és oda szorítottam egy szál melltartóban és egy nadrágba sétáltam a ház felé .
Emmett szemszöge:
Miután Bella megint elment mindent elmondtunk a családnak amit csak nekünk mondott senki nem értette, hogy miről beszél de azért volt valami fogalmunk róla. Nekem az jutott eszembe , hogy itt fog hagyni minket és elmegy de nem csak nekem hanem mindenkinek ez járt a fejébe.
Ott ültünk a nappaliba mikor meg láttam Bellát , hogy jön befelé .
- Ott van .- mondtam erre mindenki oda nézed de ami a legfurább volt hogy egyszer csak levette a felsőjét és az oldalához szorította mindenki csak nézte.
Bella szemszöge:
Miután felértem egyenesen bementem a házba mindenki engem nézet nem is csodálom őket egy szál melltartóba állok de nem érdekel még ha Edwardot kikészíti akkor sem .
Abban reménykedtem , hogy apám nem fog oda rohanni hozzám de ez nem sikerült meg érezték a vér szagát.
- Bella te megsérültél. Gyere megcsinálom.- mondta de nem akartam .
- Én meg csinálom. – és már a konyhába mentem , hogy elő vegyem a az elsősegély dobozt amit a konyhába tartunk.
- De kicsim ! –mondta apa
- Nem meg oldom .
Nem jött oda apám mert mérgesen néztem rá de azt halódtam , hogy valaki ott állt mögöttem és ez nem a családom tagja volt ha nem Tanya egyenesen felém hajolt . Amint elég közel volt hozzám rögtön meg fordultam vámpír sebességgel és egyenesen a falnak támasztódtam a torkánál fogva .
- Hozzám ne mert érni és ha ez még egyszer csinálod megöllek …- mondtam és kibasztam a napaliba ahol mindenki minket nézet
- Mi volt ez ? – kérdezte Edward
- Hogy mi volt a te kis barátnőd egyszerűen meg akart kóstolni és sikerült neki. – mondtam és azzal vissza mentem , hogy megcsináljam a sebemet. Nagy nehezen sikerült bekötöznöm, amit vissza akartam pakolni és el tenni a pólómat egyszer csak egy borítékot láttam amint az én nevem volt.
Gyorsan fel vettem és elolvastam ami benne volt az maga a csoda volt…
- Ott van .- mondtam erre mindenki oda nézed de ami a legfurább volt hogy egyszer csak levette a felsőjét és az oldalához szorította mindenki csak nézte.
Bella szemszöge:
Miután felértem egyenesen bementem a házba mindenki engem nézet nem is csodálom őket egy szál melltartóba állok de nem érdekel még ha Edwardot kikészíti akkor sem .
Abban reménykedtem , hogy apám nem fog oda rohanni hozzám de ez nem sikerült meg érezték a vér szagát.
- Bella te megsérültél. Gyere megcsinálom.- mondta de nem akartam .
- Én meg csinálom. – és már a konyhába mentem , hogy elő vegyem a az elsősegély dobozt amit a konyhába tartunk.
- De kicsim ! –mondta apa
- Nem meg oldom .
Nem jött oda apám mert mérgesen néztem rá de azt halódtam , hogy valaki ott állt mögöttem és ez nem a családom tagja volt ha nem Tanya egyenesen felém hajolt . Amint elég közel volt hozzám rögtön meg fordultam vámpír sebességgel és egyenesen a falnak támasztódtam a torkánál fogva .
- Hozzám ne mert érni és ha ez még egyszer csinálod megöllek …- mondtam és kibasztam a napaliba ahol mindenki minket nézet
- Mi volt ez ? – kérdezte Edward
- Hogy mi volt a te kis barátnőd egyszerűen meg akart kóstolni és sikerült neki. – mondtam és azzal vissza mentem , hogy megcsináljam a sebemet. Nagy nehezen sikerült bekötöznöm, amit vissza akartam pakolni és el tenni a pólómat egyszer csak egy borítékot láttam amint az én nevem volt.
Gyorsan fel vettem és elolvastam ami benne volt az maga a csoda volt…
2011. április 24.
Bella élete . 16.fejezet
Edward szemszöge:
Nehezem re eset Bella elé állni és megmondani neki , hogy Tanyával vagyok . De csak azért , hogy ő biztonságba legyen , nem bírom nézni ahogy Emmettel harcol. Azt meg nem is tudnám elviselni , ha egyszer itt , hagyna még ha félvér is akkor. Ezét döntöttem úgy , hogy Tanyával leszek még ha nem is szeretem , mert akt szeretek az csak Bella mind örökre de érte meg kell tennem .
El mentem Tanyáért a szállodába ahol addig szállt meg még ma nem találkoznak Bellával utána oda költözik , hozzánk.
Egész úton nem beszéltünk, csak az járt a fejemben , hogy Bella szenvedni fog és miattam.
Pont mikor haza értünk halódtam , hogy Bella ott van a konyhába . Éppen elindult kifelé amikor megtorpant. És csak nézet engem és a mellettem álló Tanyát. Már most fáj.
Oda mentem és nyomtam az arcára egy puszit vissza lépetem és elkomorodtam nem tudtam , hogy kezdjem. Mikor észre vettem , hogy mindenki ott van a szobában.
Még mindig nem tudtam ,hogy kezdjem amikor Alice megszólalt.
- Ezt nem most kéne !- mondta nekem és ebben nagyon is igaz volt hiszen ma van a szülinapja de ha meg kell tennem .
- Tudom de meg kell tennem . –mondta neki
- Mit is?- kérdezte Bella
Mielőtt megszólalhattam volna Tanyá már megtette. Én csak álltam és néztem.
- Szia Tanya vagyok Edward barátnője. – elindult Bella felé , hogy kezet nyújtson neki el is fogata . Láttam rajta , hogy itt rögtön össze esne , de nem nagy levegőt vet és megszólalt. Csak néztem arra várva hogy mit fog mondani reagálni de ahogy vettem észre mindenki.
- ŐŐ oké én most úgy érzem fel megyek a szobámba. –mondta és már indult is fal felé. Nem hagyhatom ,hogy így menjen el ,hogy nem magyarázzam el neki.
- Bella én ….- kezdtem volna de intetett egyet és már ott se volt. Hallódtuk ahogy csukja az ajtót onnan meg megint semmit.
Mindenki engem nézet én meg sajnáltam ezt az egészet de mit kellet volna csinálnom….
Ezen gondolkodtam amikor egyik családtagom nekem nem rontót volna..
- Miért csináltad ezt az egészet… Mondtam , hogy ne de te mikor hallgatsz bárkire is , most remélem örülsz tönkre tetted Bellát de nagyon…- mondta Alice mi közben jött felém elég mérges volt és igaza is volt. Nem tudtam , hogy mit mondja neki…
- Na mi van most nem tudsz semmit mondani de már tönkre tenni igen Még ha az a valaki nagyon szeret téged…- most már Ros is mondta .
- Sajnálom … - ennyit bírtam mondani
- Edward nagyon csalódtam benned- mondta anyám. És leültek a kanapéra mindenki nagyon mérges volt rám , de nem csak ők hanem én is saját magamra.
Ott ültünk már mi is és csak bámultam a családomat de senki nem szólt hozzám se Tanyához meg is értem őket inkább a tv nézték, halódtam ahogy anyám és Ros meg Alice Belláról beszélnek. Amikor csak hallódtuk, hogy Bella ajtója kinyílik és rohan le felé és csak azt mondogatja magában
- Neeemm nem az nem lehet.- mindannyian néztük
- Bella mi a baj.?- kérdezte Jas ránézet látni lehetett valami nincs rendben .
- Én most megyek!- mondat és már a kocsiba ült és ott se volt.
Mindeni érthetetlenül ült .
- Ez mi volt. – kérdezte Em.
- Nem tudom de valami van és nagy baj… éreztem . –mondta Jas
- Mi lehetett ? – kérdezte Esme
- Fogalmam nincs…- mondta Jas
- Szegény Bella. –mondta Alice és meg semmisítő nézést küldött felénk.
Vettem az adást és úgy döntöttem jobb lesz ha mi most elmegyünk az erdőbe.. Már álltam is fel.
- Jobb ha mi most elmegyünk az erdőbe. – mondtam
- Szerintem is .- mondta Ros.
Tanyával az oldalamon már az erdőbe futottunk.
Bella szemszöge:
” - Nem miért ??- kérdeztem magamtól.
Nehezem re eset Bella elé állni és megmondani neki , hogy Tanyával vagyok . De csak azért , hogy ő biztonságba legyen , nem bírom nézni ahogy Emmettel harcol. Azt meg nem is tudnám elviselni , ha egyszer itt , hagyna még ha félvér is akkor. Ezét döntöttem úgy , hogy Tanyával leszek még ha nem is szeretem , mert akt szeretek az csak Bella mind örökre de érte meg kell tennem .
El mentem Tanyáért a szállodába ahol addig szállt meg még ma nem találkoznak Bellával utána oda költözik , hozzánk.
Egész úton nem beszéltünk, csak az járt a fejemben , hogy Bella szenvedni fog és miattam.
Pont mikor haza értünk halódtam , hogy Bella ott van a konyhába . Éppen elindult kifelé amikor megtorpant. És csak nézet engem és a mellettem álló Tanyát. Már most fáj.
Oda mentem és nyomtam az arcára egy puszit vissza lépetem és elkomorodtam nem tudtam , hogy kezdjem. Mikor észre vettem , hogy mindenki ott van a szobában.
Még mindig nem tudtam ,hogy kezdjem amikor Alice megszólalt.
- Ezt nem most kéne !- mondta nekem és ebben nagyon is igaz volt hiszen ma van a szülinapja de ha meg kell tennem .
- Tudom de meg kell tennem . –mondta neki
- Mit is?- kérdezte Bella
Mielőtt megszólalhattam volna Tanyá már megtette. Én csak álltam és néztem.
- Szia Tanya vagyok Edward barátnője. – elindult Bella felé , hogy kezet nyújtson neki el is fogata . Láttam rajta , hogy itt rögtön össze esne , de nem nagy levegőt vet és megszólalt. Csak néztem arra várva hogy mit fog mondani reagálni de ahogy vettem észre mindenki.
- ŐŐ oké én most úgy érzem fel megyek a szobámba. –mondta és már indult is fal felé. Nem hagyhatom ,hogy így menjen el ,hogy nem magyarázzam el neki.
- Bella én ….- kezdtem volna de intetett egyet és már ott se volt. Hallódtuk ahogy csukja az ajtót onnan meg megint semmit.
Mindenki engem nézet én meg sajnáltam ezt az egészet de mit kellet volna csinálnom….
Ezen gondolkodtam amikor egyik családtagom nekem nem rontót volna..
- Miért csináltad ezt az egészet… Mondtam , hogy ne de te mikor hallgatsz bárkire is , most remélem örülsz tönkre tetted Bellát de nagyon…- mondta Alice mi közben jött felém elég mérges volt és igaza is volt. Nem tudtam , hogy mit mondja neki…
- Na mi van most nem tudsz semmit mondani de már tönkre tenni igen Még ha az a valaki nagyon szeret téged…- most már Ros is mondta .
- Sajnálom … - ennyit bírtam mondani
- Edward nagyon csalódtam benned- mondta anyám. És leültek a kanapéra mindenki nagyon mérges volt rám , de nem csak ők hanem én is saját magamra.
Ott ültünk már mi is és csak bámultam a családomat de senki nem szólt hozzám se Tanyához meg is értem őket inkább a tv nézték, halódtam ahogy anyám és Ros meg Alice Belláról beszélnek. Amikor csak hallódtuk, hogy Bella ajtója kinyílik és rohan le felé és csak azt mondogatja magában
- Neeemm nem az nem lehet.- mindannyian néztük
- Bella mi a baj.?- kérdezte Jas ránézet látni lehetett valami nincs rendben .
- Én most megyek!- mondat és már a kocsiba ült és ott se volt.
Mindeni érthetetlenül ült .
- Ez mi volt. – kérdezte Em.
- Nem tudom de valami van és nagy baj… éreztem . –mondta Jas
- Mi lehetett ? – kérdezte Esme
- Fogalmam nincs…- mondta Jas
- Szegény Bella. –mondta Alice és meg semmisítő nézést küldött felénk.
Vettem az adást és úgy döntöttem jobb lesz ha mi most elmegyünk az erdőbe.. Már álltam is fel.
- Jobb ha mi most elmegyünk az erdőbe. – mondtam
- Szerintem is .- mondta Ros.
Tanyával az oldalamon már az erdőbe futottunk.
Bella szemszöge:
” - Nem miért ??- kérdeztem magamtól.
- Jézusom Bella – jött oda Ro és Em rögtön és magukhoz öleltek.
- Meg hallat itt hagyott. - mondtam
- Bella miről beszél?- kérdezte Em.
Én meg csak a képet mutattam és tovább sírtam ott az ölükben. „
- Bella mit történt…?- jött oda és kérdezte apám mi köze oda jött.
- Itt hagyott .!!!!
- Bella ki hagyott itt.??- kérdezte
- Angel … - mondtam és megmutattam neki a képet
- Jajj kicsim … Mi történt.?
- Leeeeee…zuhant a gépe! Apa itt hagyott ő is …- mondtam és sírva dőltem az ő ölébe .
- Saajnálom kicsim . Jobb lesz ha te most ide ülsz a kanapéra…- mondta apám és oda tett. Jött oda anyám és a többiek mind megöleltek és meg csak sírtam nem hittem el .
Alice betakart a képet még mindig nem engedtem el csak szorítottam. Nem tudtam , hogy mit csinálja elsőnek Edward hagy el most itt hagyott Angel a legjobb az lenne ha nem élnék. Ezt járt a fejembe mikor megszólalt apám.
- Kicsim jobb lesz ha mi most itt hagyunk egyedül kint leszünk a konyhába .. Nagyon sajnálom. – mondta én meg csak bólogattam .De a sírást még mindig nem bírtam abba hagyni.
Már vagy egy órája ott ültem amikor halódtam , hogy Edward és az újdonsült barátnője jött és egyenesen elém ültek le . Edward csak engem nézet én is néztem de a sírás ezután már nem könnyekben hanem mintha dézsából öntenék.
Edward nagyon szenvedhetett én meg nem bírtam tovább nézni ezért a képet amit szorongattam arra néztem vissza .
Tudtam , hogy meg fog szólalni de nem voltam rá felkészülve …
- Bella sajnálom… - mondta
Nem tudtam mit mondani még mindig a képet bámultam .
- Bella mondj valamit kérlek…- mondta és egyben kérlelt nagy nehezen felnéztem a képről…
- Hogy mondjak valamit. Tessék mondok: remélem boldog leszel vele , és egyáltalán nem érdekelsz mostantól Edward Cullen a legjobb az lenne ha nem is szólnál hozzám én ezt fogom veled tenne. – mondtam és felálltam már lépcsőnél jártam amikor még vissza szóltam- Jaa és még ellnem felejtem .. Úgy érzem az lesz nekem a legjobb ha elmegyek innen , hogy ne kelljen látnom egy ekkora nagy.. úristen nem is mondom ki mi vagy. –mondta és már a szobám felé vettem az irányt direkt nem húztam magam köré pajzsot csak ezt mondtam az ablakhoz mentem
- Miért , hagytál itt… Nem most kellet volna el menned. Angel.- és ott az ablak be leültem és csak sírtam .
Ott ültem és csak bámultam ki az ablakon, amikor halódtam , hogy kopogtak
még mindig nem néztem az ajtó felé.
- Ki az?- kérdeztem
- Én vagyok az Bella bejöhetek .- szólt Alice
- Igen gyere. - mondtam és már előttem ült .
- Bella annyira sajnálom.
- Én is de miért pont most és még…- folytattam volna de eszembe jutott , hogy pajzs.
Alicenek is lesett és várta még oda húzom.
- És még Edward is de miért csinálta ezt tudja jól , hogy szeretem erre …- nem ment a folytatás megint sírni kezdetem .
- Tudom Bella ez nagyon nem volt fair a bátyámtól. De hagy kérdezzek valamit…- mondta
- Igen ! –mondtam
-Mi volt ez az egész elmegyek dolog…
- Nem tom de tényleg az lenne a legjobb nem tudnám nap minden nap őket nézni képtelen lennék rá. – mondtam
- Megértelek de gondolkozz rajta ha neked ez a legjobb én és mindenki melletted van .- mondta Alice és jól is eset tényleg ez lenne nekem a jó..???? –kérdeztem magamtól.
Még beszélget tűnk egy ideig és megkértem , hogy egy szót se amit itt beszéltünk. Végül le ment a többiekhez én meg még mindig ott ültem és bámultam ki az ablakon de már pajzs nélkül hallani akartam , hogy oda lent mi történik…
- Meg hallat itt hagyott. - mondtam
- Bella miről beszél?- kérdezte Em.
Én meg csak a képet mutattam és tovább sírtam ott az ölükben. „
- Bella mit történt…?- jött oda és kérdezte apám mi köze oda jött.
- Itt hagyott .!!!!
- Bella ki hagyott itt.??- kérdezte
- Angel … - mondtam és megmutattam neki a képet
- Jajj kicsim … Mi történt.?
- Leeeeee…zuhant a gépe! Apa itt hagyott ő is …- mondtam és sírva dőltem az ő ölébe .
- Saajnálom kicsim . Jobb lesz ha te most ide ülsz a kanapéra…- mondta apám és oda tett. Jött oda anyám és a többiek mind megöleltek és meg csak sírtam nem hittem el .
Alice betakart a képet még mindig nem engedtem el csak szorítottam. Nem tudtam , hogy mit csinálja elsőnek Edward hagy el most itt hagyott Angel a legjobb az lenne ha nem élnék. Ezt járt a fejembe mikor megszólalt apám.
- Kicsim jobb lesz ha mi most itt hagyunk egyedül kint leszünk a konyhába .. Nagyon sajnálom. – mondta én meg csak bólogattam .De a sírást még mindig nem bírtam abba hagyni.
Már vagy egy órája ott ültem amikor halódtam , hogy Edward és az újdonsült barátnője jött és egyenesen elém ültek le . Edward csak engem nézet én is néztem de a sírás ezután már nem könnyekben hanem mintha dézsából öntenék.
Edward nagyon szenvedhetett én meg nem bírtam tovább nézni ezért a képet amit szorongattam arra néztem vissza .
Tudtam , hogy meg fog szólalni de nem voltam rá felkészülve …
- Bella sajnálom… - mondta
Nem tudtam mit mondani még mindig a képet bámultam .
- Bella mondj valamit kérlek…- mondta és egyben kérlelt nagy nehezen felnéztem a képről…
- Hogy mondjak valamit. Tessék mondok: remélem boldog leszel vele , és egyáltalán nem érdekelsz mostantól Edward Cullen a legjobb az lenne ha nem is szólnál hozzám én ezt fogom veled tenne. – mondtam és felálltam már lépcsőnél jártam amikor még vissza szóltam- Jaa és még ellnem felejtem .. Úgy érzem az lesz nekem a legjobb ha elmegyek innen , hogy ne kelljen látnom egy ekkora nagy.. úristen nem is mondom ki mi vagy. –mondta és már a szobám felé vettem az irányt direkt nem húztam magam köré pajzsot csak ezt mondtam az ablakhoz mentem
- Miért , hagytál itt… Nem most kellet volna el menned. Angel.- és ott az ablak be leültem és csak sírtam .
Ott ültem és csak bámultam ki az ablakon, amikor halódtam , hogy kopogtak
még mindig nem néztem az ajtó felé.
- Ki az?- kérdeztem
- Én vagyok az Bella bejöhetek .- szólt Alice
- Igen gyere. - mondtam és már előttem ült .
- Bella annyira sajnálom.
- Én is de miért pont most és még…- folytattam volna de eszembe jutott , hogy pajzs.
Alicenek is lesett és várta még oda húzom.
- És még Edward is de miért csinálta ezt tudja jól , hogy szeretem erre …- nem ment a folytatás megint sírni kezdetem .
- Tudom Bella ez nagyon nem volt fair a bátyámtól. De hagy kérdezzek valamit…- mondta
- Igen ! –mondtam
-Mi volt ez az egész elmegyek dolog…
- Nem tom de tényleg az lenne a legjobb nem tudnám nap minden nap őket nézni képtelen lennék rá. – mondtam
- Megértelek de gondolkozz rajta ha neked ez a legjobb én és mindenki melletted van .- mondta Alice és jól is eset tényleg ez lenne nekem a jó..???? –kérdeztem magamtól.
Még beszélget tűnk egy ideig és megkértem , hogy egy szót se amit itt beszéltünk. Végül le ment a többiekhez én meg még mindig ott ültem és bámultam ki az ablakon de már pajzs nélkül hallani akartam , hogy oda lent mi történik…
2011. április 23.
Bella élete . 15.fejezet
Bella szemszöge:
”Már fent is voltunk a szobámban és csak arra emlékszem , hogy apám meg nyugtatott és már aludtam is a fájdalom el is múlt és állómba merültem .”
Másnap reggel….
Reggel amint felkeltem már nem is annyira fájt de még nem mondanám , hogy tökéletes .
Gyorsan el készültem és már rohantam is az suliba . Egész nap nem szóltam semelyik családtagomhoz még az menzán se ültem le hozzájuk inkább kimentem az esőbe enni. Ahol egyedül lehetek és nincsen ott , hogy veszekedjenek velem. Mindegyikük próbált velem beszélni de levegőnek néztem őket Sofi és Ben már teljen ki voltak akadva rám , hogy miért csinálom ezt de elmagyaráztam nekik és felfogtam és rám hagyták a dolgot.
Öt nap múlva…
Már öt napja , hogy nem szóltam senkihez otthon és teljen kivagyok. Egyáltalán nem tudom , hogy mit csináljak . Sofii két nap múlva el megy. Ebben az öt napban volt időm gondolkodni és egy dalt is írni a barátnőmnek amit ma a menzán fogom elő adni mivel itt mindig énekel valaki vagy is azok legtöbbször mi vagyunk de jó muri szokót lenni főleg ha táncolunk is hozzá. Ezért fogom előadni ezt ma csak , hogy ma a szülök is bejöhettek az iskolába mert hogy valami fél-e fogadó óra van vagy mi.
Ezt onnan tudom ,hogy reggel halódtam amint anyám mondta , hogy most ők is jönnek be erre és itt lesznek amikor ez fogom énekelni. Igazából nem zavar csak , hogy egész nap látják , hogy én elkerülöm őket és ez nagyon nehéz… már fáj is de ezt kibírom már.
Elérkezet az idő és ennek nagyon örültem és látni is lehetett rajtam .
Már mentünk kifelé a táncteremből Sofival és Bennel.
- Te meg miért vagy ennyire vidám csajszi.??- kérdezte Sofii
”Már fent is voltunk a szobámban és csak arra emlékszem , hogy apám meg nyugtatott és már aludtam is a fájdalom el is múlt és állómba merültem .”
Másnap reggel….
Reggel amint felkeltem már nem is annyira fájt de még nem mondanám , hogy tökéletes .
Gyorsan el készültem és már rohantam is az suliba . Egész nap nem szóltam semelyik családtagomhoz még az menzán se ültem le hozzájuk inkább kimentem az esőbe enni. Ahol egyedül lehetek és nincsen ott , hogy veszekedjenek velem. Mindegyikük próbált velem beszélni de levegőnek néztem őket Sofi és Ben már teljen ki voltak akadva rám , hogy miért csinálom ezt de elmagyaráztam nekik és felfogtam és rám hagyták a dolgot.
Öt nap múlva…
Már öt napja , hogy nem szóltam senkihez otthon és teljen kivagyok. Egyáltalán nem tudom , hogy mit csináljak . Sofii két nap múlva el megy. Ebben az öt napban volt időm gondolkodni és egy dalt is írni a barátnőmnek amit ma a menzán fogom elő adni mivel itt mindig énekel valaki vagy is azok legtöbbször mi vagyunk de jó muri szokót lenni főleg ha táncolunk is hozzá. Ezért fogom előadni ezt ma csak , hogy ma a szülök is bejöhettek az iskolába mert hogy valami fél-e fogadó óra van vagy mi.
Ezt onnan tudom ,hogy reggel halódtam amint anyám mondta , hogy most ők is jönnek be erre és itt lesznek amikor ez fogom énekelni. Igazából nem zavar csak , hogy egész nap látják , hogy én elkerülöm őket és ez nagyon nehéz… már fáj is de ezt kibírom már.
Elérkezet az idő és ennek nagyon örültem és látni is lehetett rajtam .
Már mentünk kifelé a táncteremből Sofival és Bennel.
- Te meg miért vagy ennyire vidám csajszi.??- kérdezte Sofii
- Nem vagyok vidám csak örülök ennyi és izgulok. – mondtam
- Miért is?- kérdezték egyszerre
- Az titok de remélem jó lesz.- mosolyogtam és beléptem a menzára , de amikor megláttam a családomat elégé rosszul eset és minden eszembe jutott.
- Te miről is beszélsz..? – nézet rám kedvenc barátnőm értetlenül
- Majd meglátod. – mondtam , pont én kerültem sorra vettem egy üveg vizet és egy almát .
Meg vártam még mindenki meg vette a kaját. A szokásuk hogy híven a mi asztalunkhoz mentek én is elindultam de nem ültem le hanem csak a kaját tettem le és már el is indultam kifelé , hogy készüljek.
- Te meg hova mész?- kérdezte Sofi
- Mindjárt jövök !- mondtam neki . És kitáncoltam Jessica mellet mentem el és még oda is intetem , hogy belém ne kössön mert baj lesz vette az adást és elfordult.
Kint mindenki össze gyúlt a parkolóba megbeszéltünk mindent és már indultunk is befelé.
Intettem a tanárnak , hogy mondhatja mi meg sok szerencsét kívántunk egymásnak és már ment is a buli.
- Kis figyelmet kérek. –mondta Mr. Mars- Köszönöm. Most pedig szeretném bemutatni aki ma fog énekelni . A legjobb barátnőjének . Akkor a színpadot át is adom.
Meg szólat zene mi meg táncolni kezdtünk még elmondtam amit akartam és el is kezdtem.
- Sofii a ez a tied . Tud , hogy nagyon szeretlek és hiányozni fogsz nekem . You're the reason –elmondtam és el is kezdtem énekelni.
- Miért is?- kérdezték egyszerre
- Az titok de remélem jó lesz.- mosolyogtam és beléptem a menzára , de amikor megláttam a családomat elégé rosszul eset és minden eszembe jutott.
- Te miről is beszélsz..? – nézet rám kedvenc barátnőm értetlenül
- Majd meglátod. – mondtam , pont én kerültem sorra vettem egy üveg vizet és egy almát .
Meg vártam még mindenki meg vette a kaját. A szokásuk hogy híven a mi asztalunkhoz mentek én is elindultam de nem ültem le hanem csak a kaját tettem le és már el is indultam kifelé , hogy készüljek.
- Te meg hova mész?- kérdezte Sofi
- Mindjárt jövök !- mondtam neki . És kitáncoltam Jessica mellet mentem el és még oda is intetem , hogy belém ne kössön mert baj lesz vette az adást és elfordult.
Kint mindenki össze gyúlt a parkolóba megbeszéltünk mindent és már indultunk is befelé.
Intettem a tanárnak , hogy mondhatja mi meg sok szerencsét kívántunk egymásnak és már ment is a buli.
- Kis figyelmet kérek. –mondta Mr. Mars- Köszönöm. Most pedig szeretném bemutatni aki ma fog énekelni . A legjobb barátnőjének . Akkor a színpadot át is adom.
Meg szólat zene mi meg táncolni kezdtünk még elmondtam amit akartam és el is kezdtem.
- Sofii a ez a tied . Tud , hogy nagyon szeretlek és hiányozni fogsz nekem . You're the reason –elmondtam és el is kezdtem énekelni.
I don't wanna make a scene
I don't wanna let you down.
Try to do my own thing
And I'm starting to figure it out
That it's alright
keep it together, where ever we go.
And its alright, oh well whatever
Everybody needs to know.
U might be crazy, have I told you lately?
That I love you
You're the only reason that I'm not afraid to fly
And It's crazy, that someone could change me,
Now no matter what it is I have to do
I'm not afraid to try
And you need to know that you're the reason, why...
I don't even care when they say you're a little bit off
Look 'em in the eye I'd say I can never get enough
Cuz it's alright
keep it together, where ever we go.
And its alright, oh well whatever
Everybody needs to know.
U might be crazy, have I told you lately?
That I love you
You're the only reason that I'm not afraid to fly
And It's crazy, that someone could change me,
Now no matter what it is I have to do
I'm not afraid to try
And you need to know that you're the reason, why...
If it was raining U would yell at the sun,
Pick up the pieces when the damage is done
U say it's just another day in the shade,
Look at what a mess we made
U might be crazy, have I told you lately?
That I love you
You're the only reason that I'm not afraid to fly
And It's crazy, that someone could change me,
Now no matter what it is I have to do
I'm not afraid to try
U might be crazy, have I told you lately?
That I love you
You're the only reason that I'm not afraid to fly
And It's crazy, that someone could change me,
Now no matter what it is I have to do
I'm not afraid to try
And you need to know that you're the reason, why...
Nagyon tetszett mindenkinek a szám főleg Sofinak .
- Bella istenem de szeretlek. –mondta Sofi és olyan szorosan ölet meg
- Én is szeretlek téged. – mondtam
Egész nap együtt voltunk mikor haza értem mindenki otthon volt és csak néztek , megdicsérték a dalomat de még akkor se szóltam , hozzájuk.
Felmentem lefürödtem bebújtam az ágyba megpróbáltam elaludni , sikerült ide hajnalba egyszer csak felkeltem és rájöttem , hogy én ezt nem bírom tovább.
Felültem és megint sírni kezdtem , egyszer csak az jutott eszembe , hogy a legjobb lenne ha kiszellőztetném a fejemet. Fel vettem egy mackót és Edward puccsiját ami nálam maradt. Bedugtam a fülembe a fölhallgatott és max. hangerőre állítottam , mivel nálunk soha nem alszanak ezért látták , hogy elmegyek de senki nem jött utánam .
Be sétáltam az erőbe és futni kezdtem futottam egy jó ideig de nem bírtam tovább meg álltam és leültem az egyik fához és csak ültem és újra végiggondoltam ezt az egészet. Nem bírom tovább kikel békülnöm a családommal és meg kell mondanom Edwardnak az igazat még ha ott is hagy . Már két órája itt ültem ezért gondoltam , hogy haza megyek és beszélek velük már pont kiléptem az erőből és egyenesen a házba indultam. Mikor beléptem szerencsémre mindenki ott volt.
Ahogy beléptem már beszélni szerettem volna csak , hogy anyám és apám előttem álltak és néztek amitől megint sírni kezdtem.
- Sss..sajnálom.- mondtam nekik és a karukba zuhantam és jó szórósan át öletem őket. - Nagyon szeretlek titeket de akkor is olyan leszek amilyen Ben. Nem akarom, hogy haragudjatok rám de szüksége van erre. – mondtam de már mindenkinek és szórósan mindenkit át öleltem kivéve egy valakit aki elindult felfelé.
- Edward várj! Kérlek .- rohantam oda hozzá ahogy meg fordult a nyakába ugrottam és megcsókoltam az elején nem tudta , hogy mit csináljon de vissza csókol ami jól eset. – Sajnálom . De mondanom kell valamit Edward én szeretlek.
Nézet csillogó szemekkel és csak mosolygót.
- Bella én is szeretlek. – mondta Edward.
- Ennek örülök. De tényleg sajnálom , hogy ezt fogom csinálni de már mondtam , hogy meg kell csinálnom.
- Értem de nem tudom miért akarsz szörnyeteg lenni..?!- mondta
- Nem szörnyeteg leszek ha nem boldog nagyon. – mondtam és megint megcsókoltam.
- Jajj kérlek mennyetek szobára . –mondta Em.
- Igen menjünk. Na te inkább maradj csöndbe csók király. – mondtam neki és megint mindenki nevetni kezdet.
- Oké ezt megkaptam .
Mindent megbeszéltünk a családdal .
Hétfőn reggel…
Korán reggel keltem , hogy én kitudjam kísérni Sofit és a családját a reptérrel. Edwarddal mentem ki, Sofi nagyon örült neki , hogy most mi együtt vagyunk vagy mi még én se tudom. Nagyon nehezemre este elköszönni tőle és neki is.
- Nagyon fogsz hiányozni. - mondtam neki
- Te is nekem .
- De nem sokára beszélünk és köszönj majd be Carmenékhez is helyettem. - mondtam és utoljára megöleltem de jó szórósan .
- Bella istenem de szeretlek. –mondta Sofi és olyan szorosan ölet meg
- Én is szeretlek téged. – mondtam
Egész nap együtt voltunk mikor haza értem mindenki otthon volt és csak néztek , megdicsérték a dalomat de még akkor se szóltam , hozzájuk.
Felmentem lefürödtem bebújtam az ágyba megpróbáltam elaludni , sikerült ide hajnalba egyszer csak felkeltem és rájöttem , hogy én ezt nem bírom tovább.
Felültem és megint sírni kezdtem , egyszer csak az jutott eszembe , hogy a legjobb lenne ha kiszellőztetném a fejemet. Fel vettem egy mackót és Edward puccsiját ami nálam maradt. Bedugtam a fülembe a fölhallgatott és max. hangerőre állítottam , mivel nálunk soha nem alszanak ezért látták , hogy elmegyek de senki nem jött utánam .
Be sétáltam az erőbe és futni kezdtem futottam egy jó ideig de nem bírtam tovább meg álltam és leültem az egyik fához és csak ültem és újra végiggondoltam ezt az egészet. Nem bírom tovább kikel békülnöm a családommal és meg kell mondanom Edwardnak az igazat még ha ott is hagy . Már két órája itt ültem ezért gondoltam , hogy haza megyek és beszélek velük már pont kiléptem az erőből és egyenesen a házba indultam. Mikor beléptem szerencsémre mindenki ott volt.
Ahogy beléptem már beszélni szerettem volna csak , hogy anyám és apám előttem álltak és néztek amitől megint sírni kezdtem.
- Sss..sajnálom.- mondtam nekik és a karukba zuhantam és jó szórósan át öletem őket. - Nagyon szeretlek titeket de akkor is olyan leszek amilyen Ben. Nem akarom, hogy haragudjatok rám de szüksége van erre. – mondtam de már mindenkinek és szórósan mindenkit át öleltem kivéve egy valakit aki elindult felfelé.
- Edward várj! Kérlek .- rohantam oda hozzá ahogy meg fordult a nyakába ugrottam és megcsókoltam az elején nem tudta , hogy mit csináljon de vissza csókol ami jól eset. – Sajnálom . De mondanom kell valamit Edward én szeretlek.
Nézet csillogó szemekkel és csak mosolygót.
- Bella én is szeretlek. – mondta Edward.
- Ennek örülök. De tényleg sajnálom , hogy ezt fogom csinálni de már mondtam , hogy meg kell csinálnom.
- Értem de nem tudom miért akarsz szörnyeteg lenni..?!- mondta
- Nem szörnyeteg leszek ha nem boldog nagyon. – mondtam és megint megcsókoltam.
- Jajj kérlek mennyetek szobára . –mondta Em.
- Igen menjünk. Na te inkább maradj csöndbe csók király. – mondtam neki és megint mindenki nevetni kezdet.
- Oké ezt megkaptam .
Mindent megbeszéltünk a családdal .
Hétfőn reggel…
Korán reggel keltem , hogy én kitudjam kísérni Sofit és a családját a reptérrel. Edwarddal mentem ki, Sofi nagyon örült neki , hogy most mi együtt vagyunk vagy mi még én se tudom. Nagyon nehezemre este elköszönni tőle és neki is.
- Nagyon fogsz hiányozni. - mondtam neki
- Te is nekem .
- De nem sokára beszélünk és köszönj majd be Carmenékhez is helyettem. - mondtam és utoljára megöleltem de jó szórósan .
- Meglesz te meg vigyáz magadra.
- Vigyázni fogok de most menny mert lekésed a végén.
-Oké.
Még gyorsan elköszönt Bentől mondata neki , hogy holnap ő is megy utána .
Már haza felé tartottunk csak az járt a fejembe , hogy három nap és én is olyan leszek.
Este…
Ben pont úgy érkezet ahogy megbeszéltük.
- Szia!- mondtam neki
- Szia felkészültél?
- Persze.
- Hát akkor kezdjük.
- Oké. – mondtam és fel sétáltunk a szobámba . Apa volt ott Edward és Ben ő mondták , hogy minden áron ott akarnak lenni.
- De mielőtt elkezdjük .Szeretnék elköszöni .- mondtam – Köszönöm szépen ezt Ben . Téged is nagyon szeretlek és hiányozni fogsz … - öleltem meg.
- Te is nekem és nincs mit ha neked ez kell. – ő is vissza ölet.
- Na akkor kezdjük. – fordultam Edwardhoz.- Szeretlek hát akkor három nap múlva Sziasztok. – mondtam neki és nyomtam egy puszit apám és az ő arcára.
Lefeküdtem és már csak el is kezdték azt éreztem , hogy Ben meg harap onnan már csak az égét éreztem . Olyan érzés volt mint ha égne alattam a föld.
Három nap múlva…
Már enyhült az égés , már-már nem is éreztem egyszer csak elmúlt az egész.
Megpróbáltam megmozdulni és kinyitni a szememet de még nem ment.
Halódtam, hogy Edward arra kér nyissam ki a szememet, még egyszer meg is próbáltam és végre sikerül. Edward gyönyörű arcát láttam meg elsőnek, csak néztem jó 5 percig végül felültem és mindenkit megláttam . Így mindenki olyan fura volt a legfurább az az volt , hogy mindent halódtam és éreztem . De nekem nem éget a torkom , ahogy mondta apa , hogy ha fel ébredek ez lesz ez nagyon meg lepet.
- Ezt nem értem ?- mondta
- Vigyázni fogok de most menny mert lekésed a végén.
-Oké.
Még gyorsan elköszönt Bentől mondata neki , hogy holnap ő is megy utána .
Már haza felé tartottunk csak az járt a fejembe , hogy három nap és én is olyan leszek.
Este…
Ben pont úgy érkezet ahogy megbeszéltük.
- Szia!- mondtam neki
- Szia felkészültél?
- Persze.
- Hát akkor kezdjük.
- Oké. – mondtam és fel sétáltunk a szobámba . Apa volt ott Edward és Ben ő mondták , hogy minden áron ott akarnak lenni.
- De mielőtt elkezdjük .Szeretnék elköszöni .- mondtam – Köszönöm szépen ezt Ben . Téged is nagyon szeretlek és hiányozni fogsz … - öleltem meg.
- Te is nekem és nincs mit ha neked ez kell. – ő is vissza ölet.
- Na akkor kezdjük. – fordultam Edwardhoz.- Szeretlek hát akkor három nap múlva Sziasztok. – mondtam neki és nyomtam egy puszit apám és az ő arcára.
Lefeküdtem és már csak el is kezdték azt éreztem , hogy Ben meg harap onnan már csak az égét éreztem . Olyan érzés volt mint ha égne alattam a föld.
Három nap múlva…
Már enyhült az égés , már-már nem is éreztem egyszer csak elmúlt az egész.
Megpróbáltam megmozdulni és kinyitni a szememet de még nem ment.
Halódtam, hogy Edward arra kér nyissam ki a szememet, még egyszer meg is próbáltam és végre sikerül. Edward gyönyörű arcát láttam meg elsőnek, csak néztem jó 5 percig végül felültem és mindenkit megláttam . Így mindenki olyan fura volt a legfurább az az volt , hogy mindent halódtam és éreztem . De nekem nem éget a torkom , ahogy mondta apa , hogy ha fel ébredek ez lesz ez nagyon meg lepet.
- Ezt nem értem ?- mondta
- Mit nem értesz Kicsim. –jött oda apám és megölelt
- Én nem vagyok szomjas vagyis nem ég a torkom. Egyáltalán nem . –mondtam
- Tényleg nem .?
- Igen tényleg.
- Akkor jó.- mondat apám
- Hogy mi van ? – nem értetem
- Csal annyi , hogy Ben mondta neked nem lesz ez te rögtön tudsz emberek közé menni mert te nem csak vérrel hanem rendes ételt is eszel.
- Értem akkor ez jó?!- kérdeztem
- A legjobb. Na de most hagy lám a pajzsod Bella – mondta
- Oké és pajzsot húztam magam és Edward köré.
Míg a pajzsba voltunk elmondtam neki , hogy szeretem és ő is nekem . Mikor levettem a pajzsot rögtön meg kérdeztem apát .
- Na?
- Semmit nem halódtunk,úgy hogy remek. - mondta
- Remek. – mondtam és kipattantam az ágyból.
Ettől a naptól kezdve minden meg változót , hiszen én is vámpír vagyok még ha fél vér akkor is. A félvérben az a jó, hogy nem csak vérrel táplálkoznak tudunk aludni ugyan olyan gyorsak vagyunk és erősek mit a rendes vámpírok. De egy valami azért van benne ami nem jó ha baleset ér akkor is megsérülhetünk, ha az a baleset nagy.
Olyan jó érzés volt, hogy a családdal mentem vadászni mindenre megtanítottak .Még harcolni i főleg Emmettel volt a legjobb. Főleg akkor amikor legyőztem őt és kiborult mint egy kisbaba , de ezen kívül nagyon sokat nevettünk.
Ha bár minden jóba van valami rossz is . Mivel Emmettel tanultam harcolni ezért sokszor volt balesetem amiket Edward már nem bírta és ennek már hangot is adott nem tudom , hogy mi lesz velünk, de eddig nem volt semmi most se lehet. Bíztam ebbe.
Már csak 2 hónap és jön Angel ide. Ennek nagyon örültem egyik nap amikor mentem le láttam , hogy egy valami .
- Edward hol van ?- kérdeztem
- Elment már tegnap este . –mondta anya
- Igen és nem mondta , hogy hova .?- kérdeztem mostanában sokszor eltűnik és nem is pár órára hanem napra mindig azt mondja csak vadászni meg. De ezt nem hiszem el.
-Nem sajnálom!
- Nem baj.
Mondtam nekik .
2 hónap múlva…
Már nagyon vártam ezt a napot a szülinapom eljött és Angel is el jön ma . Ú
Vidáman mentem le reggelizni mindenki két puszival köszöntött.
- Nektek is Szia.! –mondtam
- Boldog Szülinapot!- ugrott a nyakamba Alice
- Köszönöm szépen.
Most kivételesen Edward is ott volt ő is fel köszöntött de valami nem stimmel rajta láttam. Gyorsan meg reggeliztem elindultam kifelé az udvara Emmettel.
- Bella.!- szólt apa
- Igen !
- Angelnek mikor jön a gépe. –kérdezte
- Őőő úgy 4-5 óra múlva . –mondtam
- Oké.
- De azt mondta , hogy hívni fog majd. – mondtam
És már mentünk is ki megint harcoltunk Emmel de most nem csak azt hanem egy kis táncot is bele vittünk bele és ez jól eset Em is nagyon jól táncol mióta Sofi és Ben elment azóta csak Emmel táncoltam ilyen jót.
Már 4 órája táncoltunk, már elfáradtam ezért elindultam befelé jó volt nézni ahogy oda kint hülyül a családom. Be mentem a konyhába és majdnem megittam egy üveg vizet utána elindultam a napaliba , hogy meg nézem az e-mailjaimat. De ni csak kit láttam Edwardot és nem egyedül , hanem volt mellette egy lány aki nagyon ismerős volt nekem.
Oda jött és nyomot az arcomra egy puszit, várjunk az arcomra és utána elkomorodót.
Már mindenki ott volt a szobába mikor Alice megszólalt.
- Ezt nem most kéne !- mondta Edwardnak
- Tudom de meg kell tennem . –mondta
- Mit is?- kérdeztem mert nem értetem semmit.
- Szia Tanya vagyok Edward barátnője. –jöt és kezet fogott velem, én is kezet fogtam vele. De igazából nem figyeltem mert lemaradtam ott , hogy a „BARÁTNŐJE”-nél.
Ezt nem hiszem el …most mi van ?kérdeztem magamtól.
Már azon a szinten voltam , hogy itt helyben összesek , de nem helyet nagy levegőt vettem és végre megszólaltam.
- ŐŐ oké én most úgy érzem fel megyek a szobámba. –mondtam és el is indultam felfelé.
- Bella én ….- kezet volna de intetem egyet és már ott se voltam.
Bezártam magam után az ajtót és egy pajzsot vontam magam köré , hogy ne haljanak .
- Ezt nem hiszem el a barátnője de hiszen én vagyok vagy is voltam az még tegnap vagy már akkor sem….- ezen gondolkodtam hangosan mivel nem hallódták oda lent így nem is érdekel.
Az ajtó előtt ültem amikor megszólalt a telefonom gondoltam Angel lehet. Ezét felvettem , de nem-nem ő volt az .
- Igen tessék?-szóltam bele.
- Isabella Cullen ? Itt Bruno őrmester beszél.!- mondta ,és ekkor ébredtem fel teljesen , hogyan miért hív engem egy rendőr.
- Igen az vagyok de csak Bella . Miben segíthetek?- kérdeztem
- Sajnálom , hogy ezt nekem kell közölnöm, részvétem.!- mondta , de mért mondja ezt
- Én nem vagyok szomjas vagyis nem ég a torkom. Egyáltalán nem . –mondtam
- Tényleg nem .?
- Igen tényleg.
- Akkor jó.- mondat apám
- Hogy mi van ? – nem értetem
- Csal annyi , hogy Ben mondta neked nem lesz ez te rögtön tudsz emberek közé menni mert te nem csak vérrel hanem rendes ételt is eszel.
- Értem akkor ez jó?!- kérdeztem
- A legjobb. Na de most hagy lám a pajzsod Bella – mondta
- Oké és pajzsot húztam magam és Edward köré.
Míg a pajzsba voltunk elmondtam neki , hogy szeretem és ő is nekem . Mikor levettem a pajzsot rögtön meg kérdeztem apát .
- Na?
- Semmit nem halódtunk,úgy hogy remek. - mondta
- Remek. – mondtam és kipattantam az ágyból.
Ettől a naptól kezdve minden meg változót , hiszen én is vámpír vagyok még ha fél vér akkor is. A félvérben az a jó, hogy nem csak vérrel táplálkoznak tudunk aludni ugyan olyan gyorsak vagyunk és erősek mit a rendes vámpírok. De egy valami azért van benne ami nem jó ha baleset ér akkor is megsérülhetünk, ha az a baleset nagy.
Olyan jó érzés volt, hogy a családdal mentem vadászni mindenre megtanítottak .Még harcolni i főleg Emmettel volt a legjobb. Főleg akkor amikor legyőztem őt és kiborult mint egy kisbaba , de ezen kívül nagyon sokat nevettünk.
Ha bár minden jóba van valami rossz is . Mivel Emmettel tanultam harcolni ezért sokszor volt balesetem amiket Edward már nem bírta és ennek már hangot is adott nem tudom , hogy mi lesz velünk, de eddig nem volt semmi most se lehet. Bíztam ebbe.
Már csak 2 hónap és jön Angel ide. Ennek nagyon örültem egyik nap amikor mentem le láttam , hogy egy valami .
- Edward hol van ?- kérdeztem
- Elment már tegnap este . –mondta anya
- Igen és nem mondta , hogy hova .?- kérdeztem mostanában sokszor eltűnik és nem is pár órára hanem napra mindig azt mondja csak vadászni meg. De ezt nem hiszem el.
-Nem sajnálom!
- Nem baj.
Mondtam nekik .
2 hónap múlva…
Már nagyon vártam ezt a napot a szülinapom eljött és Angel is el jön ma . Ú
Vidáman mentem le reggelizni mindenki két puszival köszöntött.
- Nektek is Szia.! –mondtam
- Boldog Szülinapot!- ugrott a nyakamba Alice
- Köszönöm szépen.
Most kivételesen Edward is ott volt ő is fel köszöntött de valami nem stimmel rajta láttam. Gyorsan meg reggeliztem elindultam kifelé az udvara Emmettel.
- Bella.!- szólt apa
- Igen !
- Angelnek mikor jön a gépe. –kérdezte
- Őőő úgy 4-5 óra múlva . –mondtam
- Oké.
- De azt mondta , hogy hívni fog majd. – mondtam
És már mentünk is ki megint harcoltunk Emmel de most nem csak azt hanem egy kis táncot is bele vittünk bele és ez jól eset Em is nagyon jól táncol mióta Sofi és Ben elment azóta csak Emmel táncoltam ilyen jót.
Már 4 órája táncoltunk, már elfáradtam ezért elindultam befelé jó volt nézni ahogy oda kint hülyül a családom. Be mentem a konyhába és majdnem megittam egy üveg vizet utána elindultam a napaliba , hogy meg nézem az e-mailjaimat. De ni csak kit láttam Edwardot és nem egyedül , hanem volt mellette egy lány aki nagyon ismerős volt nekem.
Oda jött és nyomot az arcomra egy puszit, várjunk az arcomra és utána elkomorodót.
Már mindenki ott volt a szobába mikor Alice megszólalt.
- Ezt nem most kéne !- mondta Edwardnak
- Tudom de meg kell tennem . –mondta
- Mit is?- kérdeztem mert nem értetem semmit.
- Szia Tanya vagyok Edward barátnője. –jöt és kezet fogott velem, én is kezet fogtam vele. De igazából nem figyeltem mert lemaradtam ott , hogy a „BARÁTNŐJE”-nél.
Ezt nem hiszem el …most mi van ?kérdeztem magamtól.
Már azon a szinten voltam , hogy itt helyben összesek , de nem helyet nagy levegőt vettem és végre megszólaltam.
- ŐŐ oké én most úgy érzem fel megyek a szobámba. –mondtam és el is indultam felfelé.
- Bella én ….- kezet volna de intetem egyet és már ott se voltam.
Bezártam magam után az ajtót és egy pajzsot vontam magam köré , hogy ne haljanak .
- Ezt nem hiszem el a barátnője de hiszen én vagyok vagy is voltam az még tegnap vagy már akkor sem….- ezen gondolkodtam hangosan mivel nem hallódták oda lent így nem is érdekel.
Az ajtó előtt ültem amikor megszólalt a telefonom gondoltam Angel lehet. Ezét felvettem , de nem-nem ő volt az .
- Igen tessék?-szóltam bele.
- Isabella Cullen ? Itt Bruno őrmester beszél.!- mondta ,és ekkor ébredtem fel teljesen , hogyan miért hív engem egy rendőr.
- Igen az vagyok de csak Bella . Miben segíthetek?- kérdeztem
- Sajnálom , hogy ezt nekem kell közölnöm, részvétem.!- mondta , de mért mondja ezt
- Ezt nem értem. Mi történt.???
- Sajnálom de a New Yorkból érkező járat lezuhant és Angel meg….- mondta volna tovább de nem tudtam mert bele sikítottam.
- Nemmm az nem lehet , hogy Angel … Nemmm mondja , hogy ez csak vicc. Kérem
- Nem sajnálom. De ha megkérhet betudna jönni valamit át szeretnék adni amire a maga neve van írva.
- Jó megyek Visz hal. – letettem a telefont és már rohantam is le a lépcsőn.
- Neeee nemm az nem lehet. - ezt mondogattam magamban.
- Bella mi baj ?- kérdezte Jas.
- Én most elmegyek. - és már a kocsiba is ültem . Egyenesen a rendőrségre mentem ott át adták nekem a borítékot és részvétet nyilvánítottak.
Haza felé mentem de nem bírtam , hogy ne sírjak hiszen itt hagyott de mért pont őő.
- Sajnálom de a New Yorkból érkező járat lezuhant és Angel meg….- mondta volna tovább de nem tudtam mert bele sikítottam.
- Nemmm az nem lehet , hogy Angel … Nemmm mondja , hogy ez csak vicc. Kérem
- Nem sajnálom. De ha megkérhet betudna jönni valamit át szeretnék adni amire a maga neve van írva.
- Jó megyek Visz hal. – letettem a telefont és már rohantam is le a lépcsőn.
- Neeee nemm az nem lehet. - ezt mondogattam magamban.
- Bella mi baj ?- kérdezte Jas.
- Én most elmegyek. - és már a kocsiba is ültem . Egyenesen a rendőrségre mentem ott át adták nekem a borítékot és részvétet nyilvánítottak.
Haza felé mentem de nem bírtam , hogy ne sírjak hiszen itt hagyott de mért pont őő.
Mikor a ház elé értem leparkoltam kivettem a borítékot és elkezdetem befelé sétálni de a verandán meg álltam é elkezdtem kinyitni a borítékot. Már a az ajtót is kinyitottam mire kivettem az ami benne volt egy kép rólunk és az volt rá írva „ Sok boldog szülinapot kívánok Angel nagyon szeretlek.” És egy nagy szívecske amit nem bírtam és ott rögtön össze estem.
- Nem miért ??-kérdeztem magamtól.
- Jézusom Bella – jött oda Ro és Em rögtön és magukhoz öleltek.- Nem miért ??-kérdeztem magamtól.
- Meg hallat itt hagyott. - mondtam
- Bella miről beszél?- kérdezte Em.
Én meg csak a képet mutattam és tovább sírtam ott az ölükben.
Bella élete . 14.fejezet
Esme szemszöge:
Nagyon nehezemre esett végig nézni ezt a vitát köztünk és Bella között főleg, hogy nem volt szokásunk Bellával vitatkozni nem az , hanem ordibálni. Ez nagyon rosszul esett nekem és az egész családnak fáj főleg, hogy igaza van benne.
Ott álltam és legszívesebben utána rohantam volna , hogy megöleljem , de nagyon fáj ahogy most viselkedett nem ilyen a mi Bellánk. Csak bámultam ahogy felmegy a lépcsőn, amikor halódtam , hogy szerető férjem megszólal és Edwardhoz beszél eléggé feldúlt volt, nem akartam , hogy letámadja ezért szóltam közbe.
- Mi az , hogy balesete volt és , hogy te is benne voltál fiam.??!!- kérdezte férjem mikor Edward felé fordult .- Ezt most meg magyarázod nekem . És minden mást is !!!!!!
- Apa bocsáss meg de nem tudtam ,hogy mit tegyek , és tudjátok , hogy Bellának nem lehet ellen állni!!- mondat Edward
- Igen nem lehet de Edward de ,hogy előlünk el titkoltad.
- De gondoljatok bele tényleg ugyan ezt csináltuk vele akkor és most is. – mondtam mielőtt válaszolhatott volna .
- Igen de mi meg akartuk őt védeni. – mondta Rosalie
- De mitől akartuk meg védeni hiszen 18 éves ?!- kérdeztem tőlük
- Az igazságtól. –mondat Carlise és eléggé fancsali képet vágót
- Ennek semmi értelme nem volt, hogy mi hazudjunk neki és , hogy most ő is ugyan ezt tette velünk . – mondta Jas.
- Ezt most mind annyian meg érdemeltük. – mondta Alice és elindult a lépcső felé.
- Hova mész Szívem .?- szólt neki Jas.
- Fel megyek Bellához beszélnem kell vele.
-Alice szerintem most , hagyd békén le kell nyugodni a . Várjuk meg még ő jön ide. –mondta Jas.
- Ebben igaza van – mondta Edward.
- Héééé várjunk csak most esik le amit Bella mondott. Ti már csókolóztatok ez előtt Bellával. – ordított fel Em. és már ment is Edwardhoz.
- Igen . De ezt nem tartozik rád . –mondta Edward.
- Te szerelmes vagy Bellába öcsi pók .- mondta Em. amitől látni lehetett Edwardon, hogy kiborul de nagyon. És na lám össze is kaptak. Jas és Carlise próbálta szétszedni őket.
De egyszer csak mint a ketten megálltak és néztek felfelé , Bella szobájából hangokat lehetett hallani . Csak azt hallottuk , hogy Bella szétdobja a cuccait és sír.
Bella szemszöge:
Amint fel értem rögtön le ütem az ágyara össze gömbölyödtem mint egy labda és ettől a fájdalom is elhullt ott ültem és csak hintáztam mint egy hinta szék .
Ezt nem hiszem el még velem üvöltöztek pedig nem szoktak és még ha igazam is volt én voltam az aki megint rosszul jött ki de nem sokáig csak meg kell kérnem Bent , hogy változtasson át mielőtt Sofi után menne . Igen szerintem megtenné jó barátom és ha meg kérem biztos bele meg . De ha meg tudják akkor megint vita lesz és ha ezért Edward is nagyon meg utál de nem akarom , hogy meg utáljon hiszen nagyon szeretem de nem tudom , hogy meg mondjam neki , mi van ha egyszerűen otthagy és összetöri a szívemet azt nem bírnám ki.
Ezen gondolkodtam és már csak azt vettem észre , hogy kitört belőlem a sírás és már csak a dolgaimat dobáltam és sírtam . Öt percig tomboltam miután lenyugodtam és a telefonom után nyúltam , hogy felhívjam Bent. Nagy nehezen meg is találtam a számot nem kellet sokat várnom , hogy felvegye. De mi előtt beszélni kezdtem volna , hozzá magam köré huzam a pajzsomat , hogy ne hallják meg oda lent.
- Szia Bella .
- Szia Ben .- mondtam neki szipogás közben .
- Mi a baj ?- kérdezte de ezt már Sofi. Ja tényleg biztos , hogy ott van nála.
- Őőő Szia . Semmi csak tudják az egészet a többiek és most vitáztunk.
- Bella annyira sajnálom.
- Én is de ha nem baj most vissza adnád Bennek beszélnem kell vele.
- Persze adom.
- Itt vagyok mond.
- Ben tudom , hogy ez most furán fog hangzani de nekem fontos. Át tudnátok jönni most fontos lenne.
- Persze már megyünk is de nyugodj meg kérlek.
- Köszönöm . Próbálok akkor várlak titeket Szia
- Sietünk Szia . –mondta Ben és már le is tette a telefont.
Fel álltam megfogtam a laptopomat és elindultam lefelé. Mikor le értem mindenki engem nézet főleg az fájt a legjobban ahogy a szüleim néztek, de senkihez nem szóltam egyenesen a stúdióba mentem . Leültem a kanapéra és csak nézegetem a képeket amikor meghalódtam , hogy megjöttek apám engedte be őket.
- Sziasztok hát ti?- kérdezte apám.
- Hozzám jöttek .- mondtam neki – Gyertek – és intetem a stúdió felé.
- Oké . Sziasztok. – mondta Ben és Sofi csak integetett .
Mindenki nézet , hogy most miért i vannak itt de nem nagyon érdekelt.
Be mentünk becsuktam az ajtót és pajzsot húztam magunk köré.
- Szia Bella. – jöttek és öleltek meg .
- Sziasztok. És köszönöm , hogy eljöttetek. És nagyon sajnálom de nekem ez fontos Ben amit kérni szeretnék és ha lehet ne ijedj meg de nekem nagyon fontos és szeretném , ha meg csinálnád…- mondtam
- Bella tudom , hogy mit szeretnél kérni és ha nagyon szeretnéd megteszem de egyet azért tudni szeretnék , hogy miért is ..??- nézet rám
- Tudod de honnan?- kérdeztem
- Már akkor sejtetem amikor megkérdezted a kávézóba.
- Értem . Tudni akarod , hogy miért szeretnék félvér lenni mint te?
- Igen szeretném.
- Jó akkor elmondom nektek. Mert nem bírom , hogy ilyen szokványos legyek és nekem is kell egy kis élet , meg mondta apa , hogy aki félvér annak még lehet gyereke és én azt is szeretnék DE a legfontosabb nem alkarok ilyen lenni…remélem értitek .
- Értjük . Hát ha nagyon szeretnéd akkor legyen . De a szüleiddel mi lesz és Edwarddal.??- kérdezte Ben
- Most nem érdekel és nem is tudnánk eltántorítani az biztos , hogy mindenki bele fog törődni de Edward kevésbé és biztos , hogy mérges lesz rám de ez az én életem nem igaz?
- De igaz . –mondta Sofi és megöleltük egymást.
- És még valami nekem nincs kedvem ezt most elmondani nekik ezért ha meg kérlek titeket miközben mentek kifelé , gondoljatok erre Edward úgy is olvasni fog a gondolataitokba mivel most nem hallanak semmit.
- Pajzs. !! –mondta Sofii és elnevettük egymást
- Igen pajzs.
- Oké meglesz de azért azt még áruld el nekem, hogy mikor is .?- kérdezte Ben
- Igazából jövő héten amikor Sofi elmentél mert nem szeretnék itthon lenni inkább veletek kiélvezném azután szeretném. Mikor is mész?- kérdeztem
- Most van hétfő akkor pont jövő hét hétfőn délkor meg a gépem.
- Értem . Akkor az nap este jó lesz. ? – kérdeztem
- Jó lesz de biztos ?
- Biztos ne félj nem lesz semmi baj.
- Jó Bella legyen de ezt azért rendez le a családoddal. KÉRLEK!!!!- mondta Ben
- Jó . Megteszem.
Nagyon nehezemre esett végig nézni ezt a vitát köztünk és Bella között főleg, hogy nem volt szokásunk Bellával vitatkozni nem az , hanem ordibálni. Ez nagyon rosszul esett nekem és az egész családnak fáj főleg, hogy igaza van benne.
Ott álltam és legszívesebben utána rohantam volna , hogy megöleljem , de nagyon fáj ahogy most viselkedett nem ilyen a mi Bellánk. Csak bámultam ahogy felmegy a lépcsőn, amikor halódtam , hogy szerető férjem megszólal és Edwardhoz beszél eléggé feldúlt volt, nem akartam , hogy letámadja ezért szóltam közbe.
- Mi az , hogy balesete volt és , hogy te is benne voltál fiam.??!!- kérdezte férjem mikor Edward felé fordult .- Ezt most meg magyarázod nekem . És minden mást is !!!!!!
- Apa bocsáss meg de nem tudtam ,hogy mit tegyek , és tudjátok , hogy Bellának nem lehet ellen állni!!- mondat Edward
- Igen nem lehet de Edward de ,hogy előlünk el titkoltad.
- De gondoljatok bele tényleg ugyan ezt csináltuk vele akkor és most is. – mondtam mielőtt válaszolhatott volna .
- Igen de mi meg akartuk őt védeni. – mondta Rosalie
- De mitől akartuk meg védeni hiszen 18 éves ?!- kérdeztem tőlük
- Az igazságtól. –mondat Carlise és eléggé fancsali képet vágót
- Ennek semmi értelme nem volt, hogy mi hazudjunk neki és , hogy most ő is ugyan ezt tette velünk . – mondta Jas.
- Ezt most mind annyian meg érdemeltük. – mondta Alice és elindult a lépcső felé.
- Hova mész Szívem .?- szólt neki Jas.
- Fel megyek Bellához beszélnem kell vele.
-Alice szerintem most , hagyd békén le kell nyugodni a . Várjuk meg még ő jön ide. –mondta Jas.
- Ebben igaza van – mondta Edward.
- Héééé várjunk csak most esik le amit Bella mondott. Ti már csókolóztatok ez előtt Bellával. – ordított fel Em. és már ment is Edwardhoz.
- Igen . De ezt nem tartozik rád . –mondta Edward.
- Te szerelmes vagy Bellába öcsi pók .- mondta Em. amitől látni lehetett Edwardon, hogy kiborul de nagyon. És na lám össze is kaptak. Jas és Carlise próbálta szétszedni őket.
De egyszer csak mint a ketten megálltak és néztek felfelé , Bella szobájából hangokat lehetett hallani . Csak azt hallottuk , hogy Bella szétdobja a cuccait és sír.
Bella szemszöge:
Amint fel értem rögtön le ütem az ágyara össze gömbölyödtem mint egy labda és ettől a fájdalom is elhullt ott ültem és csak hintáztam mint egy hinta szék .
Ezt nem hiszem el még velem üvöltöztek pedig nem szoktak és még ha igazam is volt én voltam az aki megint rosszul jött ki de nem sokáig csak meg kell kérnem Bent , hogy változtasson át mielőtt Sofi után menne . Igen szerintem megtenné jó barátom és ha meg kérem biztos bele meg . De ha meg tudják akkor megint vita lesz és ha ezért Edward is nagyon meg utál de nem akarom , hogy meg utáljon hiszen nagyon szeretem de nem tudom , hogy meg mondjam neki , mi van ha egyszerűen otthagy és összetöri a szívemet azt nem bírnám ki.
Ezen gondolkodtam és már csak azt vettem észre , hogy kitört belőlem a sírás és már csak a dolgaimat dobáltam és sírtam . Öt percig tomboltam miután lenyugodtam és a telefonom után nyúltam , hogy felhívjam Bent. Nagy nehezen meg is találtam a számot nem kellet sokat várnom , hogy felvegye. De mi előtt beszélni kezdtem volna , hozzá magam köré huzam a pajzsomat , hogy ne hallják meg oda lent.
- Szia Bella .
- Szia Ben .- mondtam neki szipogás közben .
- Mi a baj ?- kérdezte de ezt már Sofi. Ja tényleg biztos , hogy ott van nála.
- Őőő Szia . Semmi csak tudják az egészet a többiek és most vitáztunk.
- Bella annyira sajnálom.
- Én is de ha nem baj most vissza adnád Bennek beszélnem kell vele.
- Persze adom.
- Itt vagyok mond.
- Ben tudom , hogy ez most furán fog hangzani de nekem fontos. Át tudnátok jönni most fontos lenne.
- Persze már megyünk is de nyugodj meg kérlek.
- Köszönöm . Próbálok akkor várlak titeket Szia
- Sietünk Szia . –mondta Ben és már le is tette a telefont.
Fel álltam megfogtam a laptopomat és elindultam lefelé. Mikor le értem mindenki engem nézet főleg az fájt a legjobban ahogy a szüleim néztek, de senkihez nem szóltam egyenesen a stúdióba mentem . Leültem a kanapéra és csak nézegetem a képeket amikor meghalódtam , hogy megjöttek apám engedte be őket.
- Sziasztok hát ti?- kérdezte apám.
- Hozzám jöttek .- mondtam neki – Gyertek – és intetem a stúdió felé.
- Oké . Sziasztok. – mondta Ben és Sofi csak integetett .
Mindenki nézet , hogy most miért i vannak itt de nem nagyon érdekelt.
Be mentünk becsuktam az ajtót és pajzsot húztam magunk köré.
- Szia Bella. – jöttek és öleltek meg .
- Sziasztok. És köszönöm , hogy eljöttetek. És nagyon sajnálom de nekem ez fontos Ben amit kérni szeretnék és ha lehet ne ijedj meg de nekem nagyon fontos és szeretném , ha meg csinálnád…- mondtam
- Bella tudom , hogy mit szeretnél kérni és ha nagyon szeretnéd megteszem de egyet azért tudni szeretnék , hogy miért is ..??- nézet rám
- Tudod de honnan?- kérdeztem
- Már akkor sejtetem amikor megkérdezted a kávézóba.
- Értem . Tudni akarod , hogy miért szeretnék félvér lenni mint te?
- Igen szeretném.
- Jó akkor elmondom nektek. Mert nem bírom , hogy ilyen szokványos legyek és nekem is kell egy kis élet , meg mondta apa , hogy aki félvér annak még lehet gyereke és én azt is szeretnék DE a legfontosabb nem alkarok ilyen lenni…remélem értitek .
- Értjük . Hát ha nagyon szeretnéd akkor legyen . De a szüleiddel mi lesz és Edwarddal.??- kérdezte Ben
- Most nem érdekel és nem is tudnánk eltántorítani az biztos , hogy mindenki bele fog törődni de Edward kevésbé és biztos , hogy mérges lesz rám de ez az én életem nem igaz?
- De igaz . –mondta Sofi és megöleltük egymást.
- És még valami nekem nincs kedvem ezt most elmondani nekik ezért ha meg kérlek titeket miközben mentek kifelé , gondoljatok erre Edward úgy is olvasni fog a gondolataitokba mivel most nem hallanak semmit.
- Pajzs. !! –mondta Sofii és elnevettük egymást
- Igen pajzs.
- Oké meglesz de azért azt még áruld el nekem, hogy mikor is .?- kérdezte Ben
- Igazából jövő héten amikor Sofi elmentél mert nem szeretnék itthon lenni inkább veletek kiélvezném azután szeretném. Mikor is mész?- kérdeztem
- Most van hétfő akkor pont jövő hét hétfőn délkor meg a gépem.
- Értem . Akkor az nap este jó lesz. ? – kérdeztem
- Jó lesz de biztos ?
- Biztos ne félj nem lesz semmi baj.
- Jó Bella legyen de ezt azért rendez le a családoddal. KÉRLEK!!!!- mondta Ben
- Jó . Megteszem.
- Na de mi most megyünk már későre jár. Hát akkor holnap reggel a suliba.
- Persze de a gondolat . – mondtam
- Gondolat . – és már ki is léptek amint Sofi kimondta .
- Persze de a gondolat . – mondtam
- Gondolat . – és már ki is léptek amint Sofi kimondta .
Én meg levettem a pajzsot és csak követtem őket mikor elmentünk a család előtt láttam Edward arcát úgy látszik sikerült csak nem akar most ordítani. Elköszöntem tőlük és már indultam is vissza a konyhába de mielőtt beértem volna a konyhába Edward már előttem termett .
- Nem csinálhatod. –mondta. Eléggé mérges lehetett mikor felnéztem az arcára látszót rajta a fájdalom .
- De tehetem . – mondtam neki és próbáltam kikerülni de megint nem ment csak , hogy most meg is fogta a kezemet és szorította .
- Nem . – mondat és még mindig csak szorította ami már nagyon fájt .
- Ez fáj eresz el meg tehetem és kész. –ordítottam oda neki
- Még is mit nem csinálhat Bella, Edward mond el.!!- mondta Jas- Kérlek higgadj le és erezd el Bellát mert ez neki nagyon fáj.
Jasper meg próbálta lenyugtatni de nem nagy sikerrel de a szerencsém az volt , hogy a szorítás kicsit csillapodott ha már nem engedett el.
- Olyan akar lenni mint mi.. Ez nem teheted !! –mondta Edward
- Bella ez igaz ?- kérdezte apám
- Igen igaz és Edward ehhez semmi de az ég világon semmi közöd . – mondtam neki- És eresz el most.
- De miért ? – kérdezte
- Hogy miért mert nem akarok életem végégig ilyen lenni nem akarok meghalni és , hogy meg mondjam az igazat nem akarom itt hagyni a családomat és akiket szeretek. Nem bírnám.
- De Bella.- mondta Rosali
- Nem . Akkor is olyan leszek amilyen Ben félvér.
- Félvér.?!!- apám teljen ki volt borulva –
- Igen az és ha most meg bocsátotok, te meg engedj el végre vagy nagyon megbánod. –mondtam Edwardnak .
Kirántottam a kezemet a már nem is szorított kezei közül és elindultam felfelé de nem ment mert a mellkasomba megint elért a fájdalom amitől ott a lépcsőn össze estem és csak sírtam és sikítottam .
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁááúúúúúúúúúúúúúúúúú. – sírtam a lépcsőn.
- Kicsim jól vagy? Hééé hallasz.?- mondta apám mi közbe rohant oda hozzám.
- Nem vagyok jól apa segíts nem bírom nagyon fáj. – mondtam – Kérlek
- Persze most azonnal felviszlek és adok egy adag fájdalom csillapított. Jó kicsim?
- Jó de siess.
Már fent is voltunk a szobámban és csak arra emlékszem , hogy apám meg nyugtatott és már aludtam is a fájdalom el is múlt és állómba merültem.
- Nem csinálhatod. –mondta. Eléggé mérges lehetett mikor felnéztem az arcára látszót rajta a fájdalom .
- De tehetem . – mondtam neki és próbáltam kikerülni de megint nem ment csak , hogy most meg is fogta a kezemet és szorította .
- Nem . – mondat és még mindig csak szorította ami már nagyon fájt .
- Ez fáj eresz el meg tehetem és kész. –ordítottam oda neki
- Még is mit nem csinálhat Bella, Edward mond el.!!- mondta Jas- Kérlek higgadj le és erezd el Bellát mert ez neki nagyon fáj.
Jasper meg próbálta lenyugtatni de nem nagy sikerrel de a szerencsém az volt , hogy a szorítás kicsit csillapodott ha már nem engedett el.
- Olyan akar lenni mint mi.. Ez nem teheted !! –mondta Edward
- Bella ez igaz ?- kérdezte apám
- Igen igaz és Edward ehhez semmi de az ég világon semmi közöd . – mondtam neki- És eresz el most.
- De miért ? – kérdezte
- Hogy miért mert nem akarok életem végégig ilyen lenni nem akarok meghalni és , hogy meg mondjam az igazat nem akarom itt hagyni a családomat és akiket szeretek. Nem bírnám.
- De Bella.- mondta Rosali
- Nem . Akkor is olyan leszek amilyen Ben félvér.
- Félvér.?!!- apám teljen ki volt borulva –
- Igen az és ha most meg bocsátotok, te meg engedj el végre vagy nagyon megbánod. –mondtam Edwardnak .
Kirántottam a kezemet a már nem is szorított kezei közül és elindultam felfelé de nem ment mert a mellkasomba megint elért a fájdalom amitől ott a lépcsőn össze estem és csak sírtam és sikítottam .
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁááúúúúúúúúúúúúúúúúú. – sírtam a lépcsőn.
- Kicsim jól vagy? Hééé hallasz.?- mondta apám mi közbe rohant oda hozzám.
- Nem vagyok jól apa segíts nem bírom nagyon fáj. – mondtam – Kérlek
- Persze most azonnal felviszlek és adok egy adag fájdalom csillapított. Jó kicsim?
- Jó de siess.
Már fent is voltunk a szobámban és csak arra emlékszem , hogy apám meg nyugtatott és már aludtam is a fájdalom el is múlt és állómba merültem.
2011. április 22.
Bella élete . 13.fejezet
Carlise szemszöge: Mind annyian a konyhába voltunk Emse éppen főzött Bellának valamit . Amikor Edward is megérkezett hozzánk és oda jött beszélgetni .
- Szia Fiam!- mondtam neki
- Sziasztok!
- Hát te hol voltál.? – kérdezte Rosalie
- Csak sétáltam az erdőben és gondolkodtam .
- Min is gondolkodtál..?? –kérdezte Emmett miközben kotorászott a salátás tálba .
- Mindenen főleg azon ami ma történt a suliba … - mondta, és mind az öten nevetésbe kezdtek , mi meg Esmevel ott álltunk , fogalmunk se volt, hogy most mi is történt de jó volt látni a gyerekeinket nevetni csak kár , hogy Bella nincs itt.
- Miért mi történt oda bent.???- kérdezte Esme.
- Bella elintézte Jessicat. – mondta Rosalie nevetés közben.
- Mi az, hogy elintézte.??- kérdeztem eléggé le sokkolt ez minket Esmével.
- Ne ijedjetek meg nem úgy csak kicsit kiosztotta…- mondta Jasper – Végre valaki !!- ezt is hozzá tette…
- Oké. De valaki elmondaná nekünk , hogy mi is történt valójában. – mondtam
- Igen el. – mondta Edward.
- Akkor! – válaszolt gyorsan Esme
- Jól van na. – mondat Alice – Az egész ott kezdődött, hogy…. –mondta volna csak Edward közbe szólt.
- Bocsi Alice, De én most megyek és megnézem Bellát, hogy mi van mert rossz érzésem van .- mondta Edward.
- Jó, de ez nem lenne jó ötlet utána kémkedni. –mondtam Fiamnak.
- Tudom de meg örülök, nem érdekel . Na de én megyek. – már indult is de még oda szóltam neki.
- Edward!
- Igen !
- Ha Bella rá jön, hogy kémkedtél utána nagyon mérges lesz. Úgy e tudod.?- kérdeztem
- Igen tudom de nem izgat. Na majd jövök. Sziasztok- és el is tűnt . Mind annyian csak néztünk a semmibe.
- Ennek nem lesz jó vége!!- mondtam – Na mind1 , Alice na folytasd mit csinált Bella.
- Oké. Hát az úgy volt…. – elmesélte , hogy mi történt Jess és Bella között oda bent.
Nagyon meg lepődtem , hogy Bella ilyet csinált , habár tudtuk ,hogy őő mindig is kiált azokért akiket szeret .
Még mindig a konyhába beszélgetünk amikor hallódtuk , hogy két kocsi jön.
- Úgy látszik Edward le bukót. –mondat Em.
- Hát ja …- válaszolt Jas.
Bella berontott a házba egyenesen a szobájába ment gondoltam , hogy valami megint nem stimmel. Edward egyenesen a konyhába jött. Ezért mielőtt le jött volna Bella gyorsan faggatni próbáltuk.
- Edward mi baja Bellának .- kérdezte Esme
- Fogalmam sincs . Én csak a kocsi elől rántottam el utána meg rögtön beült a kocsiba és haza jött.
- Mi az , hogy a kocsi elöl rántottad el.? – sápadt el Esme
- Megint elgondolkodót de most fájdalmas dologra gondolt mert még sírt is. - mire be fejezte a mondatot Bella már jött is le egyenesen a hűtőszekrény felé ment kivett egy üveg vizet és meg állt a mosogató előtt .Mindannyian őt néztük. Nem bírtam és beszélni kezdtem hozzá.
- Szia Kicsim mi a baj?- kérdeztem
- Hogy mi a baj . Tán nem tudjátok talán Alice most nem látta vagy Edward most nem olvasott a gondolataiba a barátaimnak. Amikor ott kémkedett utánam . ??!!- mondta elég idegesen és már-már ordítva .
- Nem – válaszolt Alice neki
- Nem – válaszolt Edward is – És nem is kémkedtem utánad.
- Ohh kérlek ne hazudj már. –mondta Bella még mindig mérgesen . Ennek semmi értelme mi baja lehet.
- Én nem is ha…- nem tudta befejezni a mondatot mert Bella belé fojtotta a szót.
- Persze tényleg akkor sem hazudtatok nekem , hogy ti vámpírok vagytok … és a legjobb , hogy abba sem , hogy a legjobb barátom is az. – mondta nekünk mikor már megfordultam és szembe néztem velünk.
Mind annyian kővé dermedve álltunk , de hogyan és mikor és mint tudta meg ….
Bella szemszöge:
Mind annyian ott álltak előttem m mozdulni nem tudtak ,mint akik lefagytak.
- Pontosan , ennyit vártam tőletek .- mondtam mert már meguntam , hogy ott áljak inkább elindultam kifelé , de nem sok sikerrel mert Edward elém állt.
- Edward menj innen most!!!- förmedtem rá
- Bella elintézte Jessicat. – mondta Rosalie nevetés közben.
- Mi az, hogy elintézte.??- kérdeztem eléggé le sokkolt ez minket Esmével.
- Ne ijedjetek meg nem úgy csak kicsit kiosztotta…- mondta Jasper – Végre valaki !!- ezt is hozzá tette…
- Oké. De valaki elmondaná nekünk , hogy mi is történt valójában. – mondtam
- Igen el. – mondta Edward.
- Akkor! – válaszolt gyorsan Esme
- Jól van na. – mondat Alice – Az egész ott kezdődött, hogy…. –mondta volna csak Edward közbe szólt.
- Bocsi Alice, De én most megyek és megnézem Bellát, hogy mi van mert rossz érzésem van .- mondta Edward.
- Jó, de ez nem lenne jó ötlet utána kémkedni. –mondtam Fiamnak.
- Tudom de meg örülök, nem érdekel . Na de én megyek. – már indult is de még oda szóltam neki.
- Edward!
- Igen !
- Ha Bella rá jön, hogy kémkedtél utána nagyon mérges lesz. Úgy e tudod.?- kérdeztem
- Igen tudom de nem izgat. Na majd jövök. Sziasztok- és el is tűnt . Mind annyian csak néztünk a semmibe.
- Ennek nem lesz jó vége!!- mondtam – Na mind1 , Alice na folytasd mit csinált Bella.
- Oké. Hát az úgy volt…. – elmesélte , hogy mi történt Jess és Bella között oda bent.
Nagyon meg lepődtem , hogy Bella ilyet csinált , habár tudtuk ,hogy őő mindig is kiált azokért akiket szeret .
Még mindig a konyhába beszélgetünk amikor hallódtuk , hogy két kocsi jön.
- Úgy látszik Edward le bukót. –mondat Em.
- Hát ja …- válaszolt Jas.
Bella berontott a házba egyenesen a szobájába ment gondoltam , hogy valami megint nem stimmel. Edward egyenesen a konyhába jött. Ezért mielőtt le jött volna Bella gyorsan faggatni próbáltuk.
- Edward mi baja Bellának .- kérdezte Esme
- Fogalmam sincs . Én csak a kocsi elől rántottam el utána meg rögtön beült a kocsiba és haza jött.
- Mi az , hogy a kocsi elöl rántottad el.? – sápadt el Esme
- Megint elgondolkodót de most fájdalmas dologra gondolt mert még sírt is. - mire be fejezte a mondatot Bella már jött is le egyenesen a hűtőszekrény felé ment kivett egy üveg vizet és meg állt a mosogató előtt .Mindannyian őt néztük. Nem bírtam és beszélni kezdtem hozzá.
- Szia Kicsim mi a baj?- kérdeztem
- Hogy mi a baj . Tán nem tudjátok talán Alice most nem látta vagy Edward most nem olvasott a gondolataiba a barátaimnak. Amikor ott kémkedett utánam . ??!!- mondta elég idegesen és már-már ordítva .
- Nem – válaszolt Alice neki
- Nem – válaszolt Edward is – És nem is kémkedtem utánad.
- Ohh kérlek ne hazudj már. –mondta Bella még mindig mérgesen . Ennek semmi értelme mi baja lehet.
- Én nem is ha…- nem tudta befejezni a mondatot mert Bella belé fojtotta a szót.
- Persze tényleg akkor sem hazudtatok nekem , hogy ti vámpírok vagytok … és a legjobb , hogy abba sem , hogy a legjobb barátom is az. – mondta nekünk mikor már megfordultam és szembe néztem velünk.
Mind annyian kővé dermedve álltunk , de hogyan és mikor és mint tudta meg ….
Bella szemszöge:
Mind annyian ott álltak előttem m mozdulni nem tudtak ,mint akik lefagytak.
- Pontosan , ennyit vártam tőletek .- mondtam mert már meguntam , hogy ott áljak inkább elindultam kifelé , de nem sok sikerrel mert Edward elém állt.
- Edward menj innen most!!!- förmedtem rá
- Nem megyek.
- Akkor ne menj de én megyek.- és megpróbáltam kikerülni de nem sikerült.
- Elegem van ebből. Vagy hazudtok nekem vagy eltitkoljátok az igazságot. De mért is ? Hiszen meg ígértétek nekem, és ha jól tudom még az előtt mikor beszéltél Bennel.??- mondtam de már úgy , hogy apám előtt álltam a szemébe néztem .
- Akkor ne menj de én megyek.- és megpróbáltam kikerülni de nem sikerült.
- Elegem van ebből. Vagy hazudtok nekem vagy eltitkoljátok az igazságot. De mért is ? Hiszen meg ígértétek nekem, és ha jól tudom még az előtt mikor beszéltél Bennel.??- mondtam de már úgy , hogy apám előtt álltam a szemébe néztem .
- Bella kérlek ne haragudj ránk és teljesen igazad volt,csak…- nem engedtem ,hogy befejezze.
- Hogy ne haragudjak rátok…ezt most komolyan kérdezed Apa ?
- Igen komolyan.
- Bella nagyon sajnáljuk. Nem akartuk.!- mondat Alice mi közbe közelebb sétált hozzám , hogy meg öleljen de én elhúzódtam és neki csapódtam a falnak. Amitől megint beütöttem a bordáimat és az ami eddig csak elreped már el is tört. Ettől sírva rogytam a földre.
- Bella !!! –rohant oda mellém Edward és apám.
- Ne érjetek, hozzám. –mondtam
- Meddig akarod ezt csinálni, te is hazudsz most!! – fakadt ki Edwardból, mi közbe én felkászálódtam olyan mérgesen néztem rá elárult. De ebből nem jön ki jól.
- És ha igen akkor , ti is ugyan ezt csináltátok velem . Csak emlékez vissza. – mondtam neki már-már úgy , hogy előtte álltam úgy mint aki meg akarja csókolni ,de most ez lett volna a legutolsó amit perpillanat kívánnék.
- Emlékszem de ez nem te vagy Bella!!- mondat
- De én vagyok az !
- Bella miről is hazudtál nekünk?- kérdezte apám felháborodva és egyben meglepődve.
- Jajj kérlek ne gyere ezzel. –mondtam és felé fordultam
- Bella azonnal fejezd be és mond el. –mondta anyám.
- Ohh most fejezem be de ti nem fejeztétek be nekem az igazság el titkolását. Ugye,?
- Isabella Cullen ! Azonnal mond el !!!!!! – szólt rám
- Elegem van ebből. Hallani akarjátok , hogy én mit nem mondtam el és miben Edward is benne van mert úgy-e nem tud ellen állni annak aki meg csókolta és megkérte , hogy nem mondja el. – megsemmisítően néztem Edwardra „ Na most meg vagy!!” mondtam magamba. Mindenki úgy nézet ránk de persze Em nem tudta ki , hogy nem szóljon bele..
- Te meg csókoltad és nem ma elsőként.??- nézet rám édes nagy Medve testvérem
- Igen . –mondtam
- Miben volt benne Edward és mi az amit nem mondtál el nekünk vagy is hazudtál..?- mondta apám már idegesen
- Ohh, hogy én hazudtam ez túl nagy szó ehhez azt Ti csináltátok én csak eltitkoltam.
- Bella ez nem titkoltad el! –mondat Edward
- Nem nem titkoltam el tényleg ?- mondtam neki a gonosz mosolyommal amit ma már egyszer Jessnél is bevetettem
- Hogy ne haragudjak rátok…ezt most komolyan kérdezed Apa ?
- Igen komolyan.
- Bella nagyon sajnáljuk. Nem akartuk.!- mondat Alice mi közbe közelebb sétált hozzám , hogy meg öleljen de én elhúzódtam és neki csapódtam a falnak. Amitől megint beütöttem a bordáimat és az ami eddig csak elreped már el is tört. Ettől sírva rogytam a földre.
- Bella !!! –rohant oda mellém Edward és apám.
- Ne érjetek, hozzám. –mondtam
- Meddig akarod ezt csinálni, te is hazudsz most!! – fakadt ki Edwardból, mi közbe én felkászálódtam olyan mérgesen néztem rá elárult. De ebből nem jön ki jól.
- És ha igen akkor , ti is ugyan ezt csináltátok velem . Csak emlékez vissza. – mondtam neki már-már úgy , hogy előtte álltam úgy mint aki meg akarja csókolni ,de most ez lett volna a legutolsó amit perpillanat kívánnék.
- Emlékszem de ez nem te vagy Bella!!- mondat
- De én vagyok az !
- Bella miről is hazudtál nekünk?- kérdezte apám felháborodva és egyben meglepődve.
- Jajj kérlek ne gyere ezzel. –mondtam és felé fordultam
- Bella azonnal fejezd be és mond el. –mondta anyám.
- Ohh most fejezem be de ti nem fejeztétek be nekem az igazság el titkolását. Ugye,?
- Isabella Cullen ! Azonnal mond el !!!!!! – szólt rám
- Elegem van ebből. Hallani akarjátok , hogy én mit nem mondtam el és miben Edward is benne van mert úgy-e nem tud ellen állni annak aki meg csókolta és megkérte , hogy nem mondja el. – megsemmisítően néztem Edwardra „ Na most meg vagy!!” mondtam magamba. Mindenki úgy nézet ránk de persze Em nem tudta ki , hogy nem szóljon bele..
- Te meg csókoltad és nem ma elsőként.??- nézet rám édes nagy Medve testvérem
- Igen . –mondtam
- Miben volt benne Edward és mi az amit nem mondtál el nekünk vagy is hazudtál..?- mondta apám már idegesen
- Ohh, hogy én hazudtam ez túl nagy szó ehhez azt Ti csináltátok én csak eltitkoltam.
- Bella ez nem titkoltad el! –mondat Edward
- Nem nem titkoltam el tényleg ?- mondtam neki a gonosz mosolyommal amit ma már egyszer Jessnél is bevetettem
- Nem . És ha nem mondod el elmondom én.!
- Jajj de megijedtem na ne nevettess kérlek. –mondtam- Nem nevettetlek komolyan mondtam .
- Jó legyen elmondom de csak azért , hogy ne legyen dicsőség érzeted . Annyit titkoltam el vagy hazudtam , hogy a próbára azért kellet Edwardnak eljönnie mert egy kisebb baleset volt és nem tudtam meg mozdulni és nem akartam egyedül lenni és gondoltam egy valakiben megbízhatók de úgy látszik nem . –mondtam
- Bennem megbízhatsz .- mondta
- Látom- válaszoltam
- Bella mi történt veled milyen baleset. ??- kérdezte apám
- Semmi nagy dolog meg ne ijed nem hallok bele. Csak eltört pár bordám és egy megreped de nem már az is eltört most.
- BELLA!!! Hogy képzelted , hogy ezt nem mondod el nekünk .- mindenki kiborult de legfőképpen anyám
- Pont így ahogy ti is csináltátok.
- Bella!- mondat Alice
- Ne Bellázzatok már most inkább megyek és felhívok valakit NA pá család. –és el is mentem semmi kedvem nem volt tovább ebben a percben vitatkozni, úgy is amint meg hallják, hogy mire kérem Bent újabb vita lesz érzem.
2011. április 21.
Bella élete . 12.fejezet
Bella szemszöge:
Mind annyian siettünk az első óránk ének volt magyarul elkésünk mert már mindenki bent volt és mi még csak a bejáratnál voltunk . Tudtam , hogy ha elkésünk jól fog kezdődni a napunk. Éppen a folyóson sétáltunk én meg álltam a szekrényem előtt kivettem belőle egy könyvet. Mindenki megvárt, éppen csuktam be a szekrényemet amikor eszembe jutott , hogy egy picit jó lenne táncolni. Ezért amikor elindultunk oda jött mellém Sofi és bólintottam egyet amiből neki lesik, hogy mire gondolok mind ketten elkezdtünk
táncolni a folyosó közepén útban a tanterem felé.
- Kis asszony egy táncra ??- kérdeztem Sofitól , hogy hülyüljünk egyet.
- Naná , hogy lehet !!- mondta Sofii.
- Hát akkor tangóra fel…- mondtam és elkezdtünk tangózni mi ketten a folyóson a többiek meg nevettek rajtunk és ez jól eset.
- Most meg mi van ? – kérdeztem tőlünk mert még midig nevettek amikor oda értünk az ajtóhoz.
- Semmi csak mindenkinek jól eset titeket együtt nevetni és főleg TANGÓZNI.- válaszol Emmett nevetés közben.
Mind annyian siettünk az első óránk ének volt magyarul elkésünk mert már mindenki bent volt és mi még csak a bejáratnál voltunk . Tudtam , hogy ha elkésünk jól fog kezdődni a napunk. Éppen a folyóson sétáltunk én meg álltam a szekrényem előtt kivettem belőle egy könyvet. Mindenki megvárt, éppen csuktam be a szekrényemet amikor eszembe jutott , hogy egy picit jó lenne táncolni. Ezért amikor elindultunk oda jött mellém Sofi és bólintottam egyet amiből neki lesik, hogy mire gondolok mind ketten elkezdtünk
táncolni a folyosó közepén útban a tanterem felé.
- Kis asszony egy táncra ??- kérdeztem Sofitól , hogy hülyüljünk egyet.
- Naná , hogy lehet !!- mondta Sofii.
- Hát akkor tangóra fel…- mondtam és elkezdtünk tangózni mi ketten a folyóson a többiek meg nevettek rajtunk és ez jól eset.
- Most meg mi van ? – kérdeztem tőlünk mert még midig nevettek amikor oda értünk az ajtóhoz.
- Semmi csak mindenkinek jól eset titeket együtt nevetni és főleg TANGÓZNI.- válaszol Emmett nevetés közben.
- Azért!- válaszoltunk egyszerre Sofival mire egymásra néztünk és megint nevettünk. De ekkor már az osztályteremben voltunk.
- Jó napot tanár úr elnézést a késésért. - mondtam nevetés közben
- Cullenék, és Sofi , Ben azonnal foglaljanak helyet. Bella gyere ide kérlek. – mondta Mr. Mars tanár úr az ének tanárunk. Letettem a táskámat a helyemre Sofi mellé é kisétáltam a tanárhoz.
- Igen tanár úr.?- kérdeztem
- Bella szeretném ha énekelnél az elsősöknek.
- Persze de mit is? És egyéb ként sziasztok Bella Cullen vagyok. Nem tudom , hogy mit mondott rólam Mr. Mars. ! – mosolyogtam az elsősökre.
- Szia Bella!- köszöntek egyszerre.
- Bella! – Szólt Mr. Mars
- Igen – fordultam oda rögtön hozzá.
- Szeretném ha elénekelnéd nekik a Goodbye-t…
- Oké tanár úr megkaphatom a gitárt.
- Persze itt van.
- Köszönöm. Tanár úr ide jöhet Alice is ??
- Jó napot tanár úr elnézést a késésért. - mondtam nevetés közben
- Cullenék, és Sofi , Ben azonnal foglaljanak helyet. Bella gyere ide kérlek. – mondta Mr. Mars tanár úr az ének tanárunk. Letettem a táskámat a helyemre Sofi mellé é kisétáltam a tanárhoz.
- Igen tanár úr.?- kérdeztem
- Bella szeretném ha énekelnél az elsősöknek.
- Persze de mit is? És egyéb ként sziasztok Bella Cullen vagyok. Nem tudom , hogy mit mondott rólam Mr. Mars. ! – mosolyogtam az elsősökre.
- Szia Bella!- köszöntek egyszerre.
- Bella! – Szólt Mr. Mars
- Igen – fordultam oda rögtön hozzá.
- Szeretném ha elénekelnéd nekik a Goodbye-t…
- Oké tanár úr megkaphatom a gitárt.
- Persze itt van.
- Köszönöm. Tanár úr ide jöhet Alice is ??
- Persze , hogy ide jöhet Alice Cullen !!!
- Igen tanár úr?- szólt Alice.
- Gyere te is ide Bellához szeretné ha vele énekelnél.
- Tényleg??- kérdezte sipákolva
- Igen szeretném de ne sipákolj hanem gyere és kezdjük .- mondtam neki
- Megyek. –és rohant oda mellém leültünk a tanári asztal tetejére.
- Na kezdjük akkor… - mondtam és elkezdetem gitározni….
- Gyere te is ide Bellához szeretné ha vele énekelnél.
- Tényleg??- kérdezte sipákolva
- Igen szeretném de ne sipákolj hanem gyere és kezdjük .- mondtam neki
- Megyek. –és rohant oda mellém leültünk a tanári asztal tetejére.
- Na kezdjük akkor… - mondtam és elkezdetem gitározni….
I can honestly say
You’ve ee non my mind
Since I woke up today, up today
I look at your photograph all the time
These memories come back to life
And I don’t mind
I remember when we kissed
I still feel it on my lips
The time that you danced with me
With no music playing
I remember those simple things
I remember ’till I cry
But the one thing I wish I’d forget
The memory I wanna forget
is goodbye
I woke up this morning
And played our song
And through my tears I sang along
I picked up the phone and then
Put it down
Cause I know I’m wasting my time
And I don’t mind
I remember when we kissed
I still feel it on my lips
The time that you danced with me
With no music playing
I remember those simple things
I remember ’till I cry
But the one thing I wish I’d forget
The memory I wanna forget
Suddenly my cell phone’s blowing up
With your ring tone
I hesitate but answer it anyway
You sound so alone
And I’m surprised to hear you say
You remember when we kissed
you still feel it on your lips
The time that you danced with me
With no music playing
You remember those simple things
We talked ’till he cried
You said that your biggest regret
The one thing you wish
I’d forget
saying goodbye
Saying goodbye
Oh, Goodbye
You’ve ee non my mind
Since I woke up today, up today
I look at your photograph all the time
These memories come back to life
And I don’t mind
I remember when we kissed
I still feel it on my lips
The time that you danced with me
With no music playing
I remember those simple things
I remember ’till I cry
But the one thing I wish I’d forget
The memory I wanna forget
is goodbye
I woke up this morning
And played our song
And through my tears I sang along
I picked up the phone and then
Put it down
Cause I know I’m wasting my time
And I don’t mind
I remember when we kissed
I still feel it on my lips
The time that you danced with me
With no music playing
I remember those simple things
I remember ’till I cry
But the one thing I wish I’d forget
The memory I wanna forget
Suddenly my cell phone’s blowing up
With your ring tone
I hesitate but answer it anyway
You sound so alone
And I’m surprised to hear you say
You remember when we kissed
you still feel it on your lips
The time that you danced with me
With no music playing
You remember those simple things
We talked ’till he cried
You said that your biggest regret
The one thing you wish
I’d forget
saying goodbye
Saying goodbye
Oh, Goodbye
Mi közben énekeltünk sokszor néztünk egymásra Alicel, én meg sokszor néztem Edward felé aki vagy szomorú arccal gondolkodó fejjel ülte végig . Mikor végeztünk mindenki meg dicsért minket. Amikor Alice a helyére ment én még ott maradtam beszélgetni . Ahogy kicsöngettek mindenkitől elköszöntem és mentem a többiekkel a következő óránkra .
Már vége volt az 5 órának is éppen a menza felé indultunk amikor Jessica már megint oda jött hozzám és elkezdett pofázni neki… Intettem a többieknek , hogy menjenek majd megyek … Vették az adást , néztem ahogy bementek a menzára…
Jessica meg csak mondta …
- Ő az enyém Bella értetted az enyém !!!! – mondta Jessica , én eddig nem is figyeltem rá csak erre a mondatra néztem rá értetlenül, „ Ő az enyém!” kiről beszél ez akihez nekem is közöm lett volna.
- Na ide figyel Jess azt se tudom , hogy miről motyogsz nem , hogy kiről. – válaszoltam már egy kicsit pipásan
- Ne add nekem azt , hogy nem tudod…
- Nem tudom. Na ha valamit akarsz akkor bőgd kiről van szó mert én mennék. Nem veled szeretnék társalogni.
- Ne add nekem azt , hogy nem tudod…
- Nem tudom. Na ha valamit akarsz akkor bőgd kiről van szó mert én mennék. Nem veled szeretnék társalogni.
- Edward az enyém !!!!Úgy , hogy szállj le róla..
- Te miről beszélsz még , hogy a tied … Szálljak le a saját testvéremről…Jess te jól vagy .??- nevetem mert nem bírtam ki .
- Igen jól vagyok. És most mondom utoljára , hogy ő az enyém Bella. – mondta és elment a menzába , csak néztem .
- Mi van ???Ez mi volt??- kérdeztem magamtól.
Elindultam én is a menza felé , de az ajtóba megálltam és gondolkodtam ezen amit mondott de nem Edward nem az övé és ezt nem hagyom csomó ember előtt üvöltözik vele most én jövök. Ott álltam amikor bevillant , hogy mit fogok csinálni vele , épp szembe néztem a családommal és a barátaimmal amikor mosolyra húzott a szám. És elindultam a pénztárhoz , hogy vegyek 2 üveg vizet. Kifizettem a vizeket az egyiket kinyitottam a másikat meg betettem a táskámba és elindultam feléjük csak , hogy Jessica mellet akartam elmenni , pont oda nézet rám én meg az tettem ,hogy iszok azt a fejet kellet volna látni úgy nézet mint aki megölne legfőbb képen. Oda néztem azt asztalunkhoz mindenki nézett engem , hogy mire készülök én meg csak kacsintottam egyet nekik és PUFFFFF az egész vizet Jessicára öntöttem aki rögtön felugrott a helyére és szitkozódni kezdet én meg nevettem láttam ,hogy az egész iskola csak nevet még a mi asztalunknál is mindenki Emmett és Jasper már majdnem leestek a székről.
- Te kis ribanc.!!!- mondta Jess miközben ott állt előttem vizesen
- Ohh Bocsánat megbotlottam. –mondtam neki két nevetés között.
- Még hogy megbotlottál. Te RIBANC !!!- mondta Jess – Fejezzétek be ez nem vicces.
- Te miről beszélsz még , hogy a tied … Szálljak le a saját testvéremről…Jess te jól vagy .??- nevetem mert nem bírtam ki .
- Igen jól vagyok. És most mondom utoljára , hogy ő az enyém Bella. – mondta és elment a menzába , csak néztem .
- Mi van ???Ez mi volt??- kérdeztem magamtól.
Elindultam én is a menza felé , de az ajtóba megálltam és gondolkodtam ezen amit mondott de nem Edward nem az övé és ezt nem hagyom csomó ember előtt üvöltözik vele most én jövök. Ott álltam amikor bevillant , hogy mit fogok csinálni vele , épp szembe néztem a családommal és a barátaimmal amikor mosolyra húzott a szám. És elindultam a pénztárhoz , hogy vegyek 2 üveg vizet. Kifizettem a vizeket az egyiket kinyitottam a másikat meg betettem a táskámba és elindultam feléjük csak , hogy Jessica mellet akartam elmenni , pont oda nézet rám én meg az tettem ,hogy iszok azt a fejet kellet volna látni úgy nézet mint aki megölne legfőbb képen. Oda néztem azt asztalunkhoz mindenki nézett engem , hogy mire készülök én meg csak kacsintottam egyet nekik és PUFFFFF az egész vizet Jessicára öntöttem aki rögtön felugrott a helyére és szitkozódni kezdet én meg nevettem láttam ,hogy az egész iskola csak nevet még a mi asztalunknál is mindenki Emmett és Jasper már majdnem leestek a székről.
- Te kis ribanc.!!!- mondta Jess miközben ott állt előttem vizesen
- Ohh Bocsánat megbotlottam. –mondtam neki két nevetés között.
- Még hogy megbotlottál. Te RIBANC !!!- mondta Jess – Fejezzétek be ez nem vicces.
- Honnan veszed , hogy nem. – mondtam neki és elindultam felé felemeltem a kezemet , hogy jelezzek neki most hagyja abba. – Most figyel rám mert többször nem mondom el neked. Egy még egyszer ne mond az , hogy Ribanc mert a legnagyobb te vagy itt, kettő ez rohadtul vicces volt, mert te vagy az aki elázott, három Edward nem a tied és soha nem is lesz azé lesz akit ő választ és egyben biztos vagyok nem egy ilyen lánykéné neki aki akkora egy… Jézusom nem is mondom ki nem szeretnék olyan lenni mit te. És a végső amit mondok neked Jessica békén hagysz engem és a családomat meg a barátaimat, ha nem akarsz velem rosszba lenni. – láttam ahogy kikészült ettől amit mondtam ezért hagytam abba a kioktatását inkább. – Na viszlát Jess. – elindultam az asztalunk felé de még vissza szóltam neki- Jaa és bocsi a ruhádért.
Mosolyogva ültem le Edward mellé. Mindenki engem nézet.
- Mi volt ez az egész Bella? – kérdezte Em.
- Kint a folyóson elkezdett velem üvöltözni , hogy Edward az övé meg stbstb….. de ezt ti is hallódtátok aztán meg ez és annyira jól eset.
- Igen hallódtuk. És elég jó voltál ezt otthon is elfogom mesélni, hogy valaki Jessicara öntőt egy üveg vizet – mondta Sofi.
- Oké. –mondtam és pont oda néztem Jessre aki még mindig minket nézet,mindenki oda nézet. Csak azt halódtam a fülemnél ,hogy Edward suttog.
- Idegesítjük fel Jesst még jobban.??- kérdezte Edward.
Én csak bólogattam csak azt éreztem , hogy egy hideg kéz megfogja az államat és oda fordította hozzá és megcsókol. Mindenki minket nézet még Jessica is aki teljesen idegroncs lett. 2 perig csókoztunk aztán meg szólalt a csengő elszakadtunk egymástól én levegő után kapkodtam ő meg nevette az egész asztal minket nézet de nevettek is a Cullen család mert ők halhatták de Sofi és Ben nem amit Edward mondott. Mikor sikerült levegőt venne mondtam de gyorsan és hadarva.
- Csak Jesst idegesítjük és be is jött ahogy látom. Na de most menjünk utolsó órán aztán indulás a kávézóba.
- Na sziasztok este majd találkozunk otthon. – mondtam nekik mert nekünk hármunknak megint Mr. Marssal van óránk nekik meg biológiájuk van.
Mosolyogva ültem le Edward mellé. Mindenki engem nézet.
- Mi volt ez az egész Bella? – kérdezte Em.
- Kint a folyóson elkezdett velem üvöltözni , hogy Edward az övé meg stbstb….. de ezt ti is hallódtátok aztán meg ez és annyira jól eset.
- Igen hallódtuk. És elég jó voltál ezt otthon is elfogom mesélni, hogy valaki Jessicara öntőt egy üveg vizet – mondta Sofi.
- Oké. –mondtam és pont oda néztem Jessre aki még mindig minket nézet,mindenki oda nézet. Csak azt halódtam a fülemnél ,hogy Edward suttog.
- Idegesítjük fel Jesst még jobban.??- kérdezte Edward.
Én csak bólogattam csak azt éreztem , hogy egy hideg kéz megfogja az államat és oda fordította hozzá és megcsókol. Mindenki minket nézet még Jessica is aki teljesen idegroncs lett. 2 perig csókoztunk aztán meg szólalt a csengő elszakadtunk egymástól én levegő után kapkodtam ő meg nevette az egész asztal minket nézet de nevettek is a Cullen család mert ők halhatták de Sofi és Ben nem amit Edward mondott. Mikor sikerült levegőt venne mondtam de gyorsan és hadarva.
- Csak Jesst idegesítjük és be is jött ahogy látom. Na de most menjünk utolsó órán aztán indulás a kávézóba.
- Na sziasztok este majd találkozunk otthon. – mondtam nekik mert nekünk hármunknak megint Mr. Marssal van óránk nekik meg biológiájuk van.
- Oké . Sziasztok. – köszöntek el mi meg elindultunk.
Az óra hamar elment énekeltünk beszélgetünk hülyéskedtünk. Ahogy kicsöngettek mindannyian el indultunk a parkoló felé mind hárman a saját kocsinkkal mentünk és a kávézó előtt találkoztunk. Be sétáltunk és a szokásos asztalunk hoz ültünk le .
- Mielőtt elmondanátok amit akartok én is mondanék valamit . Jó?- kérdeztem tőlük
- Oké Bella kezd. –mondta Ben
- Csak annyit akartam mondani , hogy tegnap , hívott Angel. Hogy jön a szülinapomra . –mondtam fülig érős szájjal.
Az óra hamar elment énekeltünk beszélgetünk hülyéskedtünk. Ahogy kicsöngettek mindannyian el indultunk a parkoló felé mind hárman a saját kocsinkkal mentünk és a kávézó előtt találkoztunk. Be sétáltunk és a szokásos asztalunk hoz ültünk le .
- Mielőtt elmondanátok amit akartok én is mondanék valamit . Jó?- kérdeztem tőlük
- Oké Bella kezd. –mondta Ben
- Csak annyit akartam mondani , hogy tegnap , hívott Angel. Hogy jön a szülinapomra . –mondtam fülig érős szájjal.
- Jaj de jó csak kár , hogy nem láthatom.-mondat Sofi én meg megint nem értem.
- Ezt meg , hogy érted???- kérdeztem
- Épp ezt akartam elmondani Bella. Jövő héten elköltözünk New Yorkba oda ahol Carmennék laknak.
- Hogy mi ?- nézetem nagyot- De miért?
- Mert apa ott kapott állást nem akarok elmenni de kell. Sajnálom és nagyon-nagyon fogtok , hiányozni nekem.
- Épp ezt akartam elmondani Bella. Jövő héten elköltözünk New Yorkba oda ahol Carmennék laknak.
- Hogy mi ?- nézetem nagyot- De miért?
- Mert apa ott kapott állást nem akarok elmenni de kell. Sajnálom és nagyon-nagyon fogtok , hiányozni nekem.
- Nekem is nagyon –mondta Ben és megölelte
- Ne már te is elmész elment Angel most te és végül Ben is itt fog hagyni ugye.???-néztem rá
- Hát még van valami amit elakartam mondani. –mondat Sofi.
- Még valami ? De jó mi az?
- Ben és én együtt vagyunk . Csak eddig nem tudtuk elmondani mert nem nagyon értél rá és , hogy igen Ben is majd utánam jön , Deeeeee nem akarlak itt hagyni nagyon SZERETLEK Bella
- Ti együtt hiszen ez tök jó. Nem baj majd valahogy ki heverem és fogunk találkozni még ne félj. – befejeztem a mondatott és megöletem
- Oké ez is le tudva .- mondta Sofi- Ben most te jössz mond el neki.
- Oké jól van na….- mondta Ben
- Gyerünk nem lehet olyan szörnyű. - ,mondtam
- Ne már te is elmész elment Angel most te és végül Ben is itt fog hagyni ugye.???-néztem rá
- Hát még van valami amit elakartam mondani. –mondat Sofi.
- Még valami ? De jó mi az?
- Ben és én együtt vagyunk . Csak eddig nem tudtuk elmondani mert nem nagyon értél rá és , hogy igen Ben is majd utánam jön , Deeeeee nem akarlak itt hagyni nagyon SZERETLEK Bella
- Ti együtt hiszen ez tök jó. Nem baj majd valahogy ki heverem és fogunk találkozni még ne félj. – befejeztem a mondatott és megöletem
- Oké ez is le tudva .- mondta Sofi- Ben most te jössz mond el neki.
- Oké jól van na….- mondta Ben
- Gyerünk nem lehet olyan szörnyű. - ,mondtam
- Bella én már egy évvel ezelőtt elakartam mondani csak Carlise és a többiek mondták , hogy ne mondjam. - mondta Ben
- Mit nem engedett apám és családom, hogy el ne mond. Mondjad Ben.!- néztem rá
- Mit nem engedett apám és családom, hogy el ne mond. Mondjad Ben.!- néztem rá
- Azt , hogy Bella én félvér vámpír vagyok. – mondta Ben én meg nyitott szájjal ültem ott ,és csak bámultam , hogy mit is mondott félvér vámpír "BEN" és nem mondhatta el a családom miatt.
- Bella itt vagy , jól vagy? –kérdezte
- Itt vagyok és jól. ! De , hogy te is az vagy és félvér vagy. És a családom , hazudott nekem megint meg titkolózót. Pedig meg ígérték , hogy nem fognak.
- Igen az vagyok , de nem bírtam tovább mert , hogy el megyek és szeretem volna , ha tudod. Na haragudj rám kérlek . –monda Ben
- Nem haragszom rád . Rád nem de rájuk igen . Várj ez azt jelenti , hogy te félig olyan vagy mint egy ember és félig olyan mint egy vámpír.
- Bella itt vagy , jól vagy? –kérdezte
- Itt vagyok és jól. ! De , hogy te is az vagy és félvér vagy. És a családom , hazudott nekem megint meg titkolózót. Pedig meg ígérték , hogy nem fognak.
- Igen az vagyok , de nem bírtam tovább mert , hogy el megyek és szeretem volna , ha tudod. Na haragudj rám kérlek . –monda Ben
- Nem haragszom rád . Rád nem de rájuk igen . Várj ez azt jelenti , hogy te félig olyan vagy mint egy ember és félig olyan mint egy vámpír.
- Igen
- És tudsz ember is át változtatni.
- Igen tudok. De ezt miért kérdezed..?- kérdezte csodálkozva.
- Csak kíváncsi voltam .
Két órán keresztül beszélgetünk erről amikor már menni készültek én még maradtam és csak néztem ki a fejemből de már megint a sírás közepén álltam . Kifizettem az italomat felvettem a kabátomat és elindultam , kifelé csak az járt a fejembe , hogy megint hazudtak és pedig megígérték nekem. Nem is figyeltem , hogy hova megyek amikor csak fék csikorgást és csak azt érzem , hogy két hideg kéz fogót meg és rántott el onnan. Nem bírtam és kitört belőlem a sírás. Halódtam , hogy valaki nyugtatni próbál.
- Csssss Bella jól vagy? Mit műveltél az út közepén?- kérdezte Edward és addigra fel is ismertem.
- Igen jól vagyok és semmit sem műveletem . De én most megyek otthon találkozunk. Kösz. - mondtam és beültem a kocsimba .
- És tudsz ember is át változtatni.
- Igen tudok. De ezt miért kérdezed..?- kérdezte csodálkozva.
- Csak kíváncsi voltam .
Két órán keresztül beszélgetünk erről amikor már menni készültek én még maradtam és csak néztem ki a fejemből de már megint a sírás közepén álltam . Kifizettem az italomat felvettem a kabátomat és elindultam , kifelé csak az járt a fejembe , hogy megint hazudtak és pedig megígérték nekem. Nem is figyeltem , hogy hova megyek amikor csak fék csikorgást és csak azt érzem , hogy két hideg kéz fogót meg és rántott el onnan. Nem bírtam és kitört belőlem a sírás. Halódtam , hogy valaki nyugtatni próbál.
- Csssss Bella jól vagy? Mit műveltél az út közepén?- kérdezte Edward és addigra fel is ismertem.
- Igen jól vagyok és semmit sem műveletem . De én most megyek otthon találkozunk. Kösz. - mondtam és beültem a kocsimba .
Edward csak ott állt és meg se moccant nézet engem, lehúztam az ablakot.
- De te mit keretél itt?
- Semmit csak erre jártam.
- Aha persze.- De te mit keretél itt?
- Semmit csak erre jártam.
- Igen csak erre volt dolgom. –mondta és itt telt be a pohár nálam.
- Persze ne hazudj nekem Edward te csak utánam koslattál , hogy jól vagyok –e de a helyedbe most vissza ülnék a kocsidba és haza mennék. MOST!!- mondtam neki és gázt adtam , haza felé meg se álltunk. Egyszerre álltunk be a garázsba és szálltunk ki a kocsiból. Tiszta ideg voltam , mikor beléptem mindenki a konyhába volt és beszélgetett vettem a cipőmet és felmentem a szobámba átöltözni és felkészülni erre az egész vitára. Elkészültem és elindultam lefelé Edward is csat lakozott a többiekhez, be mentem a konyhába a kivettem egy üveg vizet a hűtőszekrényből és meg álltam a mosogató előtt mindenki engem nézet.
- Szia Kicsim mi a baj?-kérdezte apám
- Hogy mi a baj . Tán nem tudjátok talán Alice most nem látta vagy Edward most nem olvasott a gondolataiba a barátaimnak. Amikor ott kémkedett utánam . ??!!- mondtam már ordítva.
- Nem – mondta Alice
- Nem – mondta Edward. – És nem is kémkedtem utánad.
- Ohh kérlek ne hazudj már.
- Én nem is ha…- nem tudta befejezni mert belé fojtottam a szót.
- Persze tényleg akkor sem hazudtatok nekem , hogy ti vámpírok vagytok … és a legjobb , hogy abba sem , hogy a legjobb barátom is az. - mondtam nekik mikor már megfordultam és szembe néztem velük.
2011. április 20.
Bella élete . 11.fejezet
Edward szemszöge:
Nem bírtam ki , hogy ne csókoljam meg, pedig attól féltem hogy, vissza fog utasítani. De meglepődésemre nem ez történt éppenséggel úgy visszaónozta a csókomat amiről nem is álmodoztam volna. Nem tudom meddig ültünk ott de csak arra eszméltünk , hogy Carlise szól nekünk. Mivel mind ketten megijedtünk, Bella olyan gyorsan húzódott el amitől megint bele nyílalt neki a fájdalom .
- Bella , Edward.?- szólt Carlise
-Már megyünk!- szóltam vissza. Meg vártam még össze szedi magát kis időbe telt de sikerült neki végül elindultunk le amikor leértünk. Carlise oda siette hozzánk, Bellát jó szórósan átölelte.
- Szia apa!- mondta neki
- Sziasztok!- mondta nekünk, én meg bólintott egyet köszönés képen.
- Hogy vagy Kicsim!?- kérdezte apán Bellától.
- Jól vagyok most már , ezért holnap már megyek is suliba. – mondta
- Én tudom. –mondta Sofii
- Mi az amit Sofu tud és ennyire szörnyű.??- kérdeztem és láttam , hogy a családom is jön erre felé.
- Őőő majd este a kávázóba elmondom de addig ne kérdezősködj.
- De jó már te is Sofi is ugyan ezt kérte tőlem . Valami szörnyű de jó megígérem .- mondtam neki és már fordultam is Emmették felé.
- Ohh hát itt a vesztes Medvém. – mosolyogtam és megöleltem a nagy medve bátyámat amit persze Rosalie már le is fényképezett ő mindig mindent megörökít ami itt történik.
- Na jóó de máskor nem hagyjuk magunkat mert én vezetek majd.
-Ohhh de megijedtem . Még akkor se fogsz. De ha nem hiszed az szar úgy… - mondtam és mindenki nevetve indult be az első órájára.
Nem bírtam ki , hogy ne csókoljam meg, pedig attól féltem hogy, vissza fog utasítani. De meglepődésemre nem ez történt éppenséggel úgy visszaónozta a csókomat amiről nem is álmodoztam volna. Nem tudom meddig ültünk ott de csak arra eszméltünk , hogy Carlise szól nekünk. Mivel mind ketten megijedtünk, Bella olyan gyorsan húzódott el amitől megint bele nyílalt neki a fájdalom .
- Bella , Edward.?- szólt Carlise
-Már megyünk!- szóltam vissza. Meg vártam még össze szedi magát kis időbe telt de sikerült neki végül elindultunk le amikor leértünk. Carlise oda siette hozzánk, Bellát jó szórósan átölelte.
- Szia apa!- mondta neki
- Sziasztok!- mondta nekünk, én meg bólintott egyet köszönés képen.
- Hogy vagy Kicsim!?- kérdezte apán Bellától.
- Jól vagyok most már , ezért holnap már megyek is suliba. – mondta
- Biztos , hogy menni akarsz itthon maradhatsz majd én igazolom.
- Nem kell menni szeretnék, azért nem kell itthon maradnom mert fáj a lábam. - amikor kimondta ezt a mondatot a fejemről biztos le lehet olvasni , hogy persze a lába. – És nem fogok akkor táncolni de ének porbála mennem kell mert ez így nem mehet.
- Értem de vigyáz azért magadra.
- Vigyázni fogok mikor nem vigyázok magamra. –ahogy befejezte a mondatot elnevette magát.Bella elindult a konyha felé mi meg követtük míg csinálta a szendvicsét addig beszélgetett Carlisevel.
- Képzeld apa! Angel ide jön 4 hónap múlva!- mondta neki Bella
- Ez jó hír de hogy –hogy?- kérdezte apám. Bella meg elképedve nézte , de én is mert nem értettem , hogy minek is de nem adtam neki hangot nem kellet nekem az , hogy utána engem is lecsessze.
- Hogy-hogy? Hiszen akkor leszek 18. !!! Emlékszel szülinapom.- mondta Bella. És nekem is beugrott , hogy tényleg akkor lesz 18.
- Persze , hogy emlékszem csak ugrattalak. – vigyorodót el apánk.
- Ez nem volt szép már megijedtem .- mosolygót Bella
Még nem volt olyan késő de Bella egyszer csak felállt és elment utána mentem mögé álltam gondoltam észre vette de nem-nem vett, ezért ijedheted meg ennyire amikor meg fordult a mosogatótól. Ezért is förmedhetett rám …
- Nem kell menni szeretnék, azért nem kell itthon maradnom mert fáj a lábam. - amikor kimondta ezt a mondatot a fejemről biztos le lehet olvasni , hogy persze a lába. – És nem fogok akkor táncolni de ének porbála mennem kell mert ez így nem mehet.
- Értem de vigyáz azért magadra.
- Vigyázni fogok mikor nem vigyázok magamra. –ahogy befejezte a mondatot elnevette magát.Bella elindult a konyha felé mi meg követtük míg csinálta a szendvicsét addig beszélgetett Carlisevel.
- Képzeld apa! Angel ide jön 4 hónap múlva!- mondta neki Bella
- Ez jó hír de hogy –hogy?- kérdezte apám. Bella meg elképedve nézte , de én is mert nem értettem , hogy minek is de nem adtam neki hangot nem kellet nekem az , hogy utána engem is lecsessze.
- Hogy-hogy? Hiszen akkor leszek 18. !!! Emlékszel szülinapom.- mondta Bella. És nekem is beugrott , hogy tényleg akkor lesz 18.
- Persze , hogy emlékszem csak ugrattalak. – vigyorodót el apánk.
- Ez nem volt szép már megijedtem .- mosolygót Bella
Még nem volt olyan késő de Bella egyszer csak felállt és elment utána mentem mögé álltam gondoltam észre vette de nem-nem vett, ezért ijedheted meg ennyire amikor meg fordult a mosogatótól. Ezért is förmedhetett rám …
- Hééééé. Ilyet ne csinálj soha többé. –mondta mi közbe szedte össze magát.
- Bocsi –mosolyogtam rá amitől majdnem elállt a légezte mind mindig ha így mosolygok erre már rá jöttem . – De hova mész ?
- Aludni !
- DE hiszen nem rég keltél fel. -
- Tudom de még aludnék. És úgy is fel kéne hívóm Sofit.
- Jó értem akkor reggel találkozunk. És remélem együtt megyünk. –reménykedve mondtam neki
- Jó reggel találkozunk . Sajnos nem mert a Volvómmal megyek mert holnap még megyünk Bennel és Sofival a kávézóba suli után. – mondta hát a reményem hamar elszállt.
- Értem akkor mind1. Szia Bella szép álmokat.- köszöntem el
- Aludni !
- DE hiszen nem rég keltél fel. -
- Tudom de még aludnék. És úgy is fel kéne hívóm Sofit.
- Jó értem akkor reggel találkozunk. És remélem együtt megyünk. –reménykedve mondtam neki
- Jó reggel találkozunk . Sajnos nem mert a Volvómmal megyek mert holnap még megyünk Bennel és Sofival a kávézóba suli után. – mondta hát a reményem hamar elszállt.
- Értem akkor mind1. Szia Bella szép álmokat.- köszöntem el
- Neked is szia.
Azt még halódtam amikor át ment a szobámba a dolgaiért de utána már nem , hogy mit beszélgetett Sofival már csak azt amikor szuszog vagyis elaludt.
Egész reggel mosolyogtam és ez mindenkinek feltűnt főleg Emmett neki.
- Mi történt tegnap öcsipók??!! –kérdezte a nagy medve
- Semmi olyan dolog ami fontos lenne . Medve koma .- mondtam nem ki mi közbe az egész család röhögőt rajta.
Ezt a kis beszélgetést be is fejeztük mivel Bella éppen akkor jött le a lépcsőn már felöltözve készen. Mindenkivel váltott egy-két szót aztán már senki nem volt otthon. Mindannyian beültünk a kocsiba mi öten az enyémbe Bella meg a sajátjába.
Bella szemszöge:
Miután mindenki beült a kocsiba Edwardék álltak ki elsőként utána Carlise végül én.
Hárman mentünk egymás mögött, persze én voltam hátul de nem baj mert ahogy ismerem Emmettet mind-gyárt , hívni fog , hogy hol vagyok ennyire lassan vezetek.
Mire ezt a gondolatot befejeztem már csörgött is a telefonóm Emmett volt azt és az egész családom bekapcsolva.
- Szia Em.
- Honnan tudtad , hogy én vagyok az vagyis mert mindenki be van kapcsolva de , hogy én Bella ezt most , hogyan.??- értetlenkedett nekem a telefonba.
- Em, csak gondoltam .
- Oké.
-De mit szeretnél.??- kérdeztem ha bár tudom.
- Jajja. Mind-gyárt mondom …Lassú csiga mért vagy hátul ennyire lassan vezet a kicsi Bella.
Azt még halódtam amikor át ment a szobámba a dolgaiért de utána már nem , hogy mit beszélgetett Sofival már csak azt amikor szuszog vagyis elaludt.
Egész reggel mosolyogtam és ez mindenkinek feltűnt főleg Emmett neki.
- Mi történt tegnap öcsipók??!! –kérdezte a nagy medve
- Semmi olyan dolog ami fontos lenne . Medve koma .- mondtam nem ki mi közbe az egész család röhögőt rajta.
Ezt a kis beszélgetést be is fejeztük mivel Bella éppen akkor jött le a lépcsőn már felöltözve készen. Mindenkivel váltott egy-két szót aztán már senki nem volt otthon. Mindannyian beültünk a kocsiba mi öten az enyémbe Bella meg a sajátjába.
Bella szemszöge:
Miután mindenki beült a kocsiba Edwardék álltak ki elsőként utána Carlise végül én. Hárman mentünk egymás mögött, persze én voltam hátul de nem baj mert ahogy ismerem Emmettet mind-gyárt , hívni fog , hogy hol vagyok ennyire lassan vezetek.
Mire ezt a gondolatot befejeztem már csörgött is a telefonóm Emmett volt azt és az egész családom bekapcsolva.
- Szia Em.
- Honnan tudtad , hogy én vagyok az vagyis mert mindenki be van kapcsolva de , hogy én Bella ezt most , hogyan.??- értetlenkedett nekem a telefonba.
- Em, csak gondoltam .
- Oké.
-De mit szeretnél.??- kérdeztem ha bár tudom.
- Jajja. Mind-gyárt mondom …Lassú csiga mért vagy hátul ennyire lassan vezet a kicsi Bella.
- Emmett … nem vezet lassan.. – mondta Esme
- Pontosan. De ide figyel Medve bátyóm akkor.?!! Csak húzd le az ablakot és mosolyogj.- mondtam .
- Minek.?
- Csak csináld és figyelj.-mondtam végül beletapostam a gázba kielőztem apát és csak mosolyogtam nekik mivel az ablakot is lehúztam , hogy Emmett fejét lássam apa is vissza mosolygót és anya. Még mindig a szembelévő sávban haladtam , mivel Edward is gyorsan vezet ezért tövig nyomtam a gáz és már ott voltam ahol Emmet kidugta a fejét. Én meg vigyorogtam az ő nyitva maradt szája miatt.
- Nem kell lassítani Edward. Na Em. első oltásod ma tőlem . Na puszi mindenkinek . Suliba tali.
- Nem is akartam lassítani. Okés - mondta Edward
- Nem is szeretem volna de én megyek eslőnek mert ti pirosat kaptok. Ugye Alice?!!!
- Hát ebbe viszont igaza van Bella előbb ott lesz srácok úgy , hogy vesztés van . –mondta kedven nővérem
- Köszi . Na Sziasztok apa anya . puszi . Pááápááá veszted fiúk.
- Szia kicsim puszi .- köszöntek el anyuék.
- Ezt még ma ki egyenlítjük Bella elkapunk. – mondta Jasper Em, és Edward belegyezésével.
- Gyerünk. –mondtam és kikapcsoltam a telefont .
Be előztem Edwardott mert egy ideig egymás mellet mentünk. Kittem a kezemet az ablakon és énekeltem mikor át haladtam a lámpa alatt és láttam , hogy a többiek ott maradtak. Befordultam a suli parkolójába de nem az szokásos helyemre , hanem Edward helyére álltam be nem tudom miért csak úgy. Kiszálltam a kocsiból összeszedtem minden dolgomat bezártam a kocsit és pont akkor jött Ben és Sofi velem szemben a parkolóban amint megláttak mind ketten felém rohantak.
- Bella.!!!!- sikította a fülembe Sofii
- Sofiii!!!!- sikítottam vissza a fülébe.
- Jó bocsi tényleg szar érzés . De jó , hogy látlak tegnap reggel óta nem láttalak minden rendben van .?- kérdezte Sofi és Ben
- Persze , hogy rendben van miért ne lenne most már úgy jól vagyok de senkinek semmit nem mondtatok senkinek semmit csak annyit , hogy a bokám ment ki meg fáradt voltam. Ugye?- kérdeztem
- Persze , hogy nem mondtuk el az. – mondta Sofi
Ben annyira elvolt mélyedve , hogy nem is válaszolt ezét mentem oda hozzá.
- Hahooo itt vagy köztünk mi baj.?- kérdeztem
- Jaaj igen persze . Semmi csak gondolkodtam
-Min is? –kérdeztem- Pontosan. De ide figyel Medve bátyóm akkor.?!! Csak húzd le az ablakot és mosolyogj.- mondtam .
- Minek.?
- Csak csináld és figyelj.-mondtam végül beletapostam a gázba kielőztem apát és csak mosolyogtam nekik mivel az ablakot is lehúztam , hogy Emmett fejét lássam apa is vissza mosolygót és anya. Még mindig a szembelévő sávban haladtam , mivel Edward is gyorsan vezet ezért tövig nyomtam a gáz és már ott voltam ahol Emmet kidugta a fejét. Én meg vigyorogtam az ő nyitva maradt szája miatt.
- Nem kell lassítani Edward. Na Em. első oltásod ma tőlem . Na puszi mindenkinek . Suliba tali.
- Nem is akartam lassítani. Okés - mondta Edward
- Nem is szeretem volna de én megyek eslőnek mert ti pirosat kaptok. Ugye Alice?!!!
- Hát ebbe viszont igaza van Bella előbb ott lesz srácok úgy , hogy vesztés van . –mondta kedven nővérem
- Köszi . Na Sziasztok apa anya . puszi . Pááápááá veszted fiúk.
- Szia kicsim puszi .- köszöntek el anyuék.
- Ezt még ma ki egyenlítjük Bella elkapunk. – mondta Jasper Em, és Edward belegyezésével.
- Gyerünk. –mondtam és kikapcsoltam a telefont .
Be előztem Edwardott mert egy ideig egymás mellet mentünk. Kittem a kezemet az ablakon és énekeltem mikor át haladtam a lámpa alatt és láttam , hogy a többiek ott maradtak. Befordultam a suli parkolójába de nem az szokásos helyemre , hanem Edward helyére álltam be nem tudom miért csak úgy. Kiszálltam a kocsiból összeszedtem minden dolgomat bezártam a kocsit és pont akkor jött Ben és Sofi velem szemben a parkolóban amint megláttak mind ketten felém rohantak.
- Bella.!!!!- sikította a fülembe Sofii
- Sofiii!!!!- sikítottam vissza a fülébe.
- Jó bocsi tényleg szar érzés . De jó , hogy látlak tegnap reggel óta nem láttalak minden rendben van .?- kérdezte Sofi és Ben
- Persze , hogy rendben van miért ne lenne most már úgy jól vagyok de senkinek semmit nem mondtatok senkinek semmit csak annyit , hogy a bokám ment ki meg fáradt voltam. Ugye?- kérdeztem
- Persze , hogy nem mondtuk el az. – mondta Sofi
Ben annyira elvolt mélyedve , hogy nem is válaszolt ezét mentem oda hozzá.
- Hahooo itt vagy köztünk mi baj.?- kérdeztem
- Jaaj igen persze . Semmi csak gondolkodtam
- Én tudom. –mondta Sofii
- Mi az amit Sofu tud és ennyire szörnyű.??- kérdeztem és láttam , hogy a családom is jön erre felé.
- Őőő majd este a kávázóba elmondom de addig ne kérdezősködj.
- De jó már te is Sofi is ugyan ezt kérte tőlem . Valami szörnyű de jó megígérem .- mondtam neki és már fordultam is Emmették felé.
- Ohh hát itt a vesztes Medvém. – mosolyogtam és megöleltem a nagy medve bátyámat amit persze Rosalie már le is fényképezett ő mindig mindent megörökít ami itt történik.
- Na jóó de máskor nem hagyjuk magunkat mert én vezetek majd.
-Ohhh de megijedtem . Még akkor se fogsz. De ha nem hiszed az szar úgy… - mondtam és mindenki nevetve indult be az első órájára.
2011. április 17.
Jó hirem van !!!:)
Sziasztok!
A jó hír az , hogy jövőhéten lesz nálunk tavaszi szünet ezért szerda este már meglesz az új fejezet ahogy meg jöttem a Margit- szigetről.
És , hogy sok új fejezett lesz mert lesz időm írni. Akkor jövőhéten :))))))))
- Puszii Melii
Mindenkink jóét :)))))))))
A jó hír az , hogy jövőhéten lesz nálunk tavaszi szünet ezért szerda este már meglesz az új fejezet ahogy meg jöttem a Margit- szigetről.
És , hogy sok új fejezett lesz mert lesz időm írni. Akkor jövőhéten :))))))))
- Puszii Melii
Mindenkink jóét :)))))))))
Bella élete . 10.fejezet
Bella szemszöge:
Ott ültünk már vagy 5 perce nem akartam elengedni őt, de ahogy éreztem ő sem engem.
Az gondolkodtam mi lenne ha elmondanám neki , hogy szeretem a gondolat hamar elszállt nem lenne jó ha Edwarddal egy pár lennénk egy vámpír és egy ember nem lenne valami fényes kapcsolat hiszen én bármikor meghallhatok és azt nem élné túl , hogy elveszítsen de ahogy most észre veszem így se bírná ki . Ezért minden árrom nekem is vámpírnak kell lennem. Emlékszem , hogy Carlise mesélte , hogy vannak félvérek is aki félig ember félig vámpírok. Csak , hogy nincs olyan vámpír ismerősünk aki ilyen lenne.
Ezt is át gondoltam miközben ott ültünk még mindig a csókunk közepén amikor meg hallottuk , hogy apa szól nekünk úgy látszik haza jött.
- Bella Edward ?- szólt apa a nappaliból.
- Már megyünk – szólt vissza Edward még én össze szedtem magamat. Mert ahogy megijedtünk túl gyorsan váltunk szét a csókból és megint bele nyílalt a fájdalom.
Végre sikerült össze szednem magamat , elindultunk lefelé mikor leértünk apa oda siette hozzám és jó sorosan magához ölelt.
- Szia apa!- mondtam neki
- Sziasztok!- mondta nekünk, Edward meg bólintott egyet köszönés képen.
- Hogy vagy Kicsim!?- kérdezte
- Jól vagyok most már , ezért holnap már megyek is suliba. – mondtam
- Biztos , hogy menni akarsz itthon maradhatsz majd én igazolom.
- Nem kell menni szeretnék, azért nem kell itthon maradnom mert fáj a lábam. - amikor kimondtam ezt a mondatot Edward fején látni lehetett , hogy persze a lába. – És nem fogok akkor táncolni de ének porbála mennem kell mert ez így nem mehet.
- Értem de vigyáz azért magadra.
- Vigyázni fogok mikor nem vigyázok magamra. – ettől a mondatomtól nevetnem kellet.
Elindultam a konyha felé mert már nagyon éhes voltam már tegnap este óta nem ettem .
Össze szedtem a szendvicsemhez való dolgokat és közbe beszélgetünk hárman ők persze ott voltam mellettem a konyhába.
-Képzeld apa! Angel ide jön 4 hónap múlva!
- Ez jó hír de hogy –hogy?- kérdezte apám. Én meg elképedve néztem .
- Hogy-hogy? Hiszen akkor leszek 18. !!! Emlékszel szülinapom.
- Persze , hogy emlékszem csak ugrattalak.
- Ez nem volt szép már megijedtem .- mosolyogtam
- Nem kell menni szeretnék, azért nem kell itthon maradnom mert fáj a lábam. - amikor kimondtam ezt a mondatot Edward fején látni lehetett , hogy persze a lába. – És nem fogok akkor táncolni de ének porbála mennem kell mert ez így nem mehet.
- Értem de vigyáz azért magadra.
- Vigyázni fogok mikor nem vigyázok magamra. – ettől a mondatomtól nevetnem kellet.
Elindultam a konyha felé mert már nagyon éhes voltam már tegnap este óta nem ettem .
Össze szedtem a szendvicsemhez való dolgokat és közbe beszélgetünk hárman ők persze ott voltam mellettem a konyhába.
-Képzeld apa! Angel ide jön 4 hónap múlva!
- Ez jó hír de hogy –hogy?- kérdezte apám. Én meg elképedve néztem .
- Hogy-hogy? Hiszen akkor leszek 18. !!! Emlékszel szülinapom.
- Persze , hogy emlékszem csak ugrattalak.
- Ez nem volt szép már megijedtem .- mosolyogtam
Megcsináltam a szendvicsemet leültem a napaiba a kanapéra a vacsimmal és egy nagy üveg vízzel , hogy tv-ni fogok közbe. Edward mellém ült és velem együtt nézte , apa meg felment a dolgozó szobájába .
Később…..
Már untam hogy nézzem a tv , inkább azon gondolkodtam , hogy felmegyek és alszok reggelig így is még fáradt voltam egy kicsit és úgy is fel kéne hívnom Sofit hiszen megígértem neki.
Fel álltam a kanapéról és elindultam a konyha felé , hogy beteszem a mosogatóba a tányért. Nagyon megijedtem amikor megfordultam és Edward ott állt mögöttem .Nagyon rá förmedtem szegényre.
- Hééééé. Ilyet ne csinálj soha többé. -mondtam
Később…..
Már untam hogy nézzem a tv , inkább azon gondolkodtam , hogy felmegyek és alszok reggelig így is még fáradt voltam egy kicsit és úgy is fel kéne hívnom Sofit hiszen megígértem neki.
Fel álltam a kanapéról és elindultam a konyha felé , hogy beteszem a mosogatóba a tányért. Nagyon megijedtem amikor megfordultam és Edward ott állt mögöttem .Nagyon rá förmedtem szegényre.
- Hééééé. Ilyet ne csinálj soha többé. -mondtam
- Bocsi – mosolygót a szexi félmosolyával amit annyira szeretek. – De hova mész ?
- Aludni !
- DE hiszen nem rég keltél fel.
- Tudom de még aludnék. És úgy is fel kéne hívóm Sofit.
- Jó értem akkor reggel találkozunk. És remélem együtt megyünk.
- Jó reggel találkozunk . Sajnos nem mert a Volvómmal megyek mert holnap még megyünk Bennel és Sofival a kávézóba suli után.
- Értem akkor mind1. Szia Bella szép álmokat.
- Aludni !
- DE hiszen nem rég keltél fel.
- Tudom de még aludnék. És úgy is fel kéne hívóm Sofit.
- Jó értem akkor reggel találkozunk. És remélem együtt megyünk.
- Jó reggel találkozunk . Sajnos nem mert a Volvómmal megyek mert holnap még megyünk Bennel és Sofival a kávézóba suli után.
- Értem akkor mind1. Szia Bella szép álmokat.
- Neked is szia.
Mikor felértem elhoztam a telefonom és a laptopomat Edward szobájából be mentem az enyémbe leültem az ágyra és már tárcsáztam is Sofit.
Kb. 2 csörgés után ő is felvette.
Mikor felértem elhoztam a telefonom és a laptopomat Edward szobájából be mentem az enyémbe leültem az ágyra és már tárcsáztam is Sofit.
Kb. 2 csörgés után ő is felvette.
- Szia Bella hogy vagy?
- Szia Sofi most már jól vagyok csak szólni akartam , hogy holnap a suliba találkozunk.
- Az remek de ha nem haragszol nekem mennem kell és még ellnem felejtem holnap suli után a kávézóban mondanom kell valami fontosat és ha megkérhetlek addig ne is kérdez mert így is nehéz lesz. Jó?- mondta Sofi
- Jó persze de…- nem bírtam folytatni mert nem tudtam mi lesz az valami rossz biztos.
- Holnap. Na szia jóét.
- Neked is.
Amint letette attól kezdve csak arra gondoltam még el nem aludtam . Amint reggel csörgőt a telefonomon az óra .Kimásztam azt ágyból elmentem a fürdőszobába , hogy lefürdök hajat mosok megszárítom kivasalom sminkelek felöltözök az sikerült úgy legalább 1 óra alatt amennyi mindig is szokót lenni. Fel vettem a bő ülepű nadrágomat és az ingemet meg egy pulcsit amin egy mosolygós smile volt na meg a torna cipőmet is amit annyira szeretek . Alice soha nem mondhatja , hogy nincs stílusom. Mert akkor hazudna!!! Mosolyogva mentem le a családhoz… : )
Amint össze szedtem minden cuccomat lesétáltam a napaliba mindenkivel váltottam egy két szót . Gyorsan felvettük a táskáinkat és már mentünk is a garázsba mindenki Edward Volvójával ment csak én mentem egyedül a sajátommal amit nem is bántam . - Szia Sofi most már jól vagyok csak szólni akartam , hogy holnap a suliba találkozunk.
- Az remek de ha nem haragszol nekem mennem kell és még ellnem felejtem holnap suli után a kávézóban mondanom kell valami fontosat és ha megkérhetlek addig ne is kérdez mert így is nehéz lesz. Jó?- mondta Sofi
- Jó persze de…- nem bírtam folytatni mert nem tudtam mi lesz az valami rossz biztos.
- Holnap. Na szia jóét.
- Neked is.
Amint letette attól kezdve csak arra gondoltam még el nem aludtam . Amint reggel csörgőt a telefonomon az óra .Kimásztam azt ágyból elmentem a fürdőszobába , hogy lefürdök hajat mosok megszárítom kivasalom sminkelek felöltözök az sikerült úgy legalább 1 óra alatt amennyi mindig is szokót lenni. Fel vettem a bő ülepű nadrágomat és az ingemet meg egy pulcsit amin egy mosolygós smile volt na meg a torna cipőmet is amit annyira szeretek . Alice soha nem mondhatja , hogy nincs stílusom. Mert akkor hazudna!!! Mosolyogva mentem le a családhoz… : )
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)