Úgy , hogy rémesen sajnálom de jövőhetén már szerintem leszek :)))))
Addig is jó olvasást....
TÉNYLEG NAGYON SAJNÁLOM SAJNÁLOM ...... :(((
2011. május 30.
Évvégi hajtás ...
Úgy , hogy rémesen sajnálom de jövőhetén már szerintem leszek :)))))
Addig is jó olvasást....
TÉNYLEG NAGYON SAJNÁLOM SAJNÁLOM ...... :(((
2011. május 25.
Bizonytalan :( ???!!!!!!!
Sziasztok!
Tudom , hogy nem olyan sokszor teszek fel frisset , csak a suli az utolsó hajtások és csak néha van időm rá..
De úgy érzek , hogy nem annyira jót a fejezeteim :(
Úgy vettem észre , hogy senki nem ír komikat. Kezdek elbizonytalanodni .... :"(
Ááá csak ennyit akartam hát sziasztok :(
Puszi Melii
Tudom , hogy nem olyan sokszor teszek fel frisset , csak a suli az utolsó hajtások és csak néha van időm rá..
De úgy érzek , hogy nem annyira jót a fejezeteim :(
Úgy vettem észre , hogy senki nem ír komikat. Kezdek elbizonytalanodni .... :"(
Ááá csak ennyit akartam hát sziasztok :(
Puszi Melii
22. Fejezet . Rossz döntés
Lassan egy évvel később… :Edward szemszöge:
Már lassan egy év telt el mióta Bella elment New Yorkba. Nem tudok Bella nélkül élni , Tanyával se tudtom együtt leni miután ő elment életem szerelme. Mivel nem tudtam Tanyával lenni így szakítanom kellet vele de amikor ezt el mondtam neki nem valami kedvesen távozót … valamiért biztos voltam benne , hogy dühös lesz… De amiket mondót az még mindig a fejembe van „ Ezt még meg fogjátok keserülni!!!” ez a mondata a fejembe épült de nagyon . Tanya nem olyan aki nem tartja be azt amit ígér, fogalmam sincs mit tegyek .
Bella nem jön vissza nem veszi fel a telefont nem tudok vele beszélni , nem tudom el mondani neki , hogy mennyire szeretem … még személyesen sem.
Alice se tudja el mondani neki mert amikor rólam akar vele beszélni mindig le rázza és hát ha nem akkor nem … örökre elveszítettem.
- Edward!!!- Jaz hangja zökkentett ki. Lassan fordultam felé , egyenesen mellettem ült a kanapén. – Jól vagy??- kérdezte
- Nem egyáltalán nem !!!!- ráztam a fejem .
- Edward most mihez kezdesz..??- gondolkodnom kellet ezen, nem sok értelmét láttam annak , hogy Bella nincs mellettem akkor én miért legyek itt…
- Elmegyek!- nyögtem ki
- Mii…t csinálsz..??- kérdezte anyám remegő hangon
- Elmegyek !- ismételtem meg majd fel álltam …
- Edward !!! Nem mehetsz el !!- pattant fel Alice
- De elmehetek és el is fogok menni még most !!!!
- Miért teszed ezt fiam????- kérdezte apám.
- Egyszerűen … nem tudok itt lenni Bella…- mondtam volna tovább de nem tudtam .
- Kérlek ne menj el ! Vissza fog jönni!!!!- kérlelt anyám.
- Nem fog és ha igen akkor sem lesz az én Bellám.. – mondtam szomorúan.
- Edward… kérlek...- kérlelt még mindig anyám , de nem tehettem nem marad hatok itt.
- Sajnálom!!- mondtam majd egyszerűen el mentem .
Carlisle szemszöge:
- Sajnálom!!!- mondta Edward majd ott se volt. Esme már a sírás kerülgette, mindenki csak állt és nézte azt a helyet ahol elment.
- Miért történik ilyen velünk??- kérdezte már sírva Esme
- Nem tudom szívem !!- öleltem át.
- Miért nem jönnek rá , hogy semelyikük nem tud egymás nélkül élni …?? - dühöngőt Rosalie.
- Ez egy jó kérdés Ros.- válaszolt Jaz.
Aznap este senki nem tudod többet mondani mindenkinek , hiányhoz Edward és Bella . Ha ez így megy tovább Esme bele fog bolondulni , hogy mind kettőjük elment.
Bella szemszöge:
Ez is hamar elment, lassan majd nem egy éve itt vagyok , de nem telt el olyan nem , hogy nem gondoltam Edwardra vagy nem álmodtam volna vele. Nem tudtam más valakibe bele szeretni csak őt szeretem senki mást nem tudnék , úgy szeretni. Egyszerűen nem tudok Edward nélkül élni nekem ez nem megy ezt is nehezen bírtam ki , hogy ne lássam ne érezzem az illatát … hiányzik ahogy rám néz ahogy beszél hozzám , amikor megölelt és megcsókolt az volt a mennyország nekem … nincs éltem nélküle.
Beszélnem kell vele nem veszíthetem el teljesen … Még akkor is ha Tanya megöl, nem volt olyan rég amikor Tanyával találkoztam az erőben miközben vadásztam. Egyszerűen csak ott termet egyenesen a sziklának csapot és csak áramlót belőle a düh.
- Megöllek Bella !!! – szűrte a fogai között, mi közbe majdnem meg fojtott.
- Eresz el Tanya !!!- köptem a szemébe dühösen .- Te miről beszél???
- Ne mond nekem Bella , hogy nem mondta el neked , hogy szakított velem miatta …- még mindig fojtogatott.
- Eresz el !!!!! – mondtam most már dühösebben.
- Ide figyel te… ne mert vissza menni mert ha meg tudom, és meg is fogom tudni.. MEGÖLLEK TÉGED !!!! – mondta majd el tűnk.
Aznap nem sokat tudtam aludni , egész vég így csak az járt a fejembe , hogy miatta szakított vele ….MIATTAM …
- Beszélnem kell vele…- mondtam egy nagy mosollyal a számon ahogy az ágyamon ültem ezen gondolkodva.
Nem kellet sokat gondolkodnom az ágyon azonnal pakolni kezdtem minden holmimat össze kell pakolnom , haza kell mennem hozzá.
Mi közbe pakoltam rendeltem egy repülőjegyet haza , vámpír sebessége pakoltam össze így kb. egy óra alatt kész is voltam .
Át vettem gyorsan egy normális ruhát, ki vettem egy nadrágot meg egy pólót majd amint fel is vettem rohantam is a dolgaimat kocsiba tenni. Amint végeztem mindennel , mivel nem volt itthon senki így írtam nekik egy üzenetet.
Köszönöm szépen , hogy itt lehettem , de haza kell mennem .Nem tudom így tovább élni beszélnem kell Edwarddal.
Mindent köszönöm . Szeretlek titeket Bells.
Letettem a pultra majd rohantam is a kocsiba. Egyenesen a reptérre mentem ott át mentem minden vizsgálaton majd be pakolták a dolgaimat és már a gépen is ültem .
Nem akartam senkinek se szólni legyen meg lepetés és így is mikor oda érek üres lesz a ház senki nem lesz otthon anya és apa dolgozik, a többiek meg a suliba lesznek. Ez jól is jón addig lesz időm ki pakolni és fel készülni , hogy mit is mondja neki …
Tanya szemszöge:
- Tanya!!!!- szólt Ray
- Mi az ??- kérdeztem dühösen még mindig nem tudtam düh nélkül lenni mi az , hogy Edward el hagy engem egy olyan ért.
- Figyeltem Bellát ahogy kérted … Haza megy !!!
- Ohh igen akkor a halálát írta alá …. – gonoszan mosolyogtam legalább Bella meg könnybitit a dolgom könnyebb lesz mint hittem . – Remek ! Gyerünk akkor mi is megyünk.
- Mire készül??- kérdezte ahogy futni kezdtünk.
- Megölöm !!!! – mondtam – Még ma…
Egyenesen Forks felé futottunk olyan gyorsan amilyen gyorsan csak tudtunk.
Nem rögtön akartam le csapni rá inkább várok..
Bella szemszöge:
Amint le szállt a gépem , nem is tétováztam tovább már is haza felé vettem az irányt. Ahogy oda értem , jól sejtettem senki nem volt otthon , így jól körbe néztem minden olyan volt mint amikor elmentem. Sokáig álltam csak és néztem de aztán elkezdtem minden dolgomat be hordani és vissza pakolni a szobámba amit olyan jó volt újra látni , hamar végeztem . Körbe néztem mindenki szobájába be mentem azt a szobát hagytam utoljára akit a legjobban szeretem.
Amint beléptem ott is minden olyan volt mint amikor elmentem és úgy tűnt mint ha nem is jártak volna itt már egy jó ideje. Minden végig néztem , minden egyesen dolgot, semmi nem változót.
Leültem az ágyára és csak néztem körbe legalább százszor. Fel álltam lassan és kimentem lementem a konyhába inni akartam egy pohár vizet. Öntöttem magamnak , majd a napaliba mentem de amint kiértem Tanyával találtam szembe magam és az ő kedves partnerével Ray-yal. Ijedtembe elejtettem a poharat …
- Jajja Bella csak nem megijedtél…- mondta gonosz mosollyal az arcán.
- M…ii..ttt k.e..ree..sel itt…- dadogtam
- C-ccccc én mondtam ,hogy vissza jövök …- indult el felém. – Mondtam , hogy megöllek ha vissza jössz..
- De …- kezdtem volna de Tanya nekem rohant egyenesen ki dobot az üveg ablakon át egy fának neki. Amint padlót értem éreztem , hogy mindenem fáj csak úgy remegtem …
- Szegény Bella !!!! – mondta Ray majd ő is fel emelt és vissza dobot a házba bele az üveg szilánkba amik mind belém fúródtak éreztem , hogy minden hol vérzek mozogni nem nagyon tudtam …
- Kérlek!!- könyörögtem de nem sok haszonnal. Újból neki vágott valaminek azt nem tudtam minek csak azt érzetem , hogy valami éles a hasamba van és fáj.
Nem nagyon tudtam kinyitni a szemem de meg próbáltam amint kinyitotta , láttam amint Tanya adod áll elé és még egy utolsót és jó nagyot belém rúg amitől még jobban repültem egyet egyenesen a konyha bútor sarkának gondoltam amibe jól be is vetem a fejemet . Megint minden elhomályosult , már a halálomon voltam mindenem fáj , annyi seb van rajtam , hogy ezt túl élni nem fogom… ez a sorom
Még Edwarddal se tudtam beszélni …most , hogy meg hallok mert meg fogok legalább tudom , hogy megpróbáltam habár nem sok sikerrel még nem is látta. Beszélnem kell vele nem veszíthetem el teljesen … Még akkor is ha Tanya megöl, nem volt olyan rég amikor Tanyával találkoztam az erőben miközben vadásztam. Egyszerűen csak ott termet egyenesen a sziklának csapot és csak áramlót belőle a düh.
- Megöllek Bella !!! – szűrte a fogai között, mi közbe majdnem meg fojtott.
- Eresz el Tanya !!!- köptem a szemébe dühösen .- Te miről beszél???
- Ne mond nekem Bella , hogy nem mondta el neked , hogy szakított velem miatta …- még mindig fojtogatott.
- Eresz el !!!!! – mondtam most már dühösebben.
- Ide figyel te… ne mert vissza menni mert ha meg tudom, és meg is fogom tudni.. MEGÖLLEK TÉGED !!!! – mondta majd el tűnk.
Aznap nem sokat tudtam aludni , egész vég így csak az járt a fejembe , hogy miatta szakított vele ….MIATTAM …
- Beszélnem kell vele…- mondtam egy nagy mosollyal a számon ahogy az ágyamon ültem ezen gondolkodva.
Nem kellet sokat gondolkodnom az ágyon azonnal pakolni kezdtem minden holmimat össze kell pakolnom , haza kell mennem hozzá.
Mi közbe pakoltam rendeltem egy repülőjegyet haza , vámpír sebessége pakoltam össze így kb. egy óra alatt kész is voltam .
Át vettem gyorsan egy normális ruhát, ki vettem egy nadrágot meg egy pólót majd amint fel is vettem rohantam is a dolgaimat kocsiba tenni. Amint végeztem mindennel , mivel nem volt itthon senki így írtam nekik egy üzenetet.
Köszönöm szépen , hogy itt lehettem , de haza kell mennem .Nem tudom így tovább élni beszélnem kell Edwarddal.
Mindent köszönöm . Szeretlek titeket Bells.
Letettem a pultra majd rohantam is a kocsiba. Egyenesen a reptérre mentem ott át mentem minden vizsgálaton majd be pakolták a dolgaimat és már a gépen is ültem .
Nem akartam senkinek se szólni legyen meg lepetés és így is mikor oda érek üres lesz a ház senki nem lesz otthon anya és apa dolgozik, a többiek meg a suliba lesznek. Ez jól is jón addig lesz időm ki pakolni és fel készülni , hogy mit is mondja neki …
Tanya szemszöge:
- Tanya!!!!- szólt Ray
- Mi az ??- kérdeztem dühösen még mindig nem tudtam düh nélkül lenni mi az , hogy Edward el hagy engem egy olyan ért.
- Figyeltem Bellát ahogy kérted … Haza megy !!!
- Ohh igen akkor a halálát írta alá …. – gonoszan mosolyogtam legalább Bella meg könnybitit a dolgom könnyebb lesz mint hittem . – Remek ! Gyerünk akkor mi is megyünk.
- Mire készül??- kérdezte ahogy futni kezdtünk.
- Megölöm !!!! – mondtam – Még ma…
Egyenesen Forks felé futottunk olyan gyorsan amilyen gyorsan csak tudtunk.
Nem rögtön akartam le csapni rá inkább várok..
Bella szemszöge:
Amint le szállt a gépem , nem is tétováztam tovább már is haza felé vettem az irányt. Ahogy oda értem , jól sejtettem senki nem volt otthon , így jól körbe néztem minden olyan volt mint amikor elmentem. Sokáig álltam csak és néztem de aztán elkezdtem minden dolgomat be hordani és vissza pakolni a szobámba amit olyan jó volt újra látni , hamar végeztem . Körbe néztem mindenki szobájába be mentem azt a szobát hagytam utoljára akit a legjobban szeretem.
Amint beléptem ott is minden olyan volt mint amikor elmentem és úgy tűnt mint ha nem is jártak volna itt már egy jó ideje. Minden végig néztem , minden egyesen dolgot, semmi nem változót.
Leültem az ágyára és csak néztem körbe legalább százszor. Fel álltam lassan és kimentem lementem a konyhába inni akartam egy pohár vizet. Öntöttem magamnak , majd a napaliba mentem de amint kiértem Tanyával találtam szembe magam és az ő kedves partnerével Ray-yal. Ijedtembe elejtettem a poharat …
- Jajja Bella csak nem megijedtél…- mondta gonosz mosollyal az arcán.
- M…ii..ttt k.e..ree..sel itt…- dadogtam
- C-ccccc én mondtam ,hogy vissza jövök …- indult el felém. – Mondtam , hogy megöllek ha vissza jössz..
- De …- kezdtem volna de Tanya nekem rohant egyenesen ki dobot az üveg ablakon át egy fának neki. Amint padlót értem éreztem , hogy mindenem fáj csak úgy remegtem …
- Szegény Bella !!!! – mondta Ray majd ő is fel emelt és vissza dobot a házba bele az üveg szilánkba amik mind belém fúródtak éreztem , hogy minden hol vérzek mozogni nem nagyon tudtam …
- Kérlek!!- könyörögtem de nem sok haszonnal. Újból neki vágott valaminek azt nem tudtam minek csak azt érzetem , hogy valami éles a hasamba van és fáj.
Nem nagyon tudtam kinyitni a szemem de meg próbáltam amint kinyitotta , láttam amint Tanya adod áll elé és még egy utolsót és jó nagyot belém rúg amitől még jobban repültem egyet egyenesen a konyha bútor sarkának gondoltam amibe jól be is vetem a fejemet . Megint minden elhomályosult , már a halálomon voltam mindenem fáj , annyi seb van rajtam , hogy ezt túl élni nem fogom… ez a sorom
- Viszlát Bella!!- suttogta a fülembe majd ott hagyót vérben ázva.
Nem tudtam mozogni fájt mindenem nagyon égetett a fejem és a hasam is … még , hogy a vámpírok nem hallnak meg , ez aztán pehk a félvérek úgy látszik igen …
Ki kell nyitnom a szemem. Képes vagy rá Bella!!! – győzködtem magamat
Lassan és nehezen sikerült annyi időre kinyitnom a szemem , hogy körbe tudja nézni… körbe néztem hol is vagyok ? Épp ahogy sejtettem a konyhába vagyok és minden hol vér volt ami belőlem jött amint észre vettem a hasamba az a kést vagy én nem tudom mi volt, nem tudtam tovább ébren maradni a minden elsötétül előttem fájdalom elnyelt.
Alice szemszöge:
Mióta elment Bella majd Edward a suli se olyan jó. Minden órát unót fejjel végig ültem , de nem csak én mindenki . Senki nem tudod másra gondolni csak rájuk.
Amint ki csöngettek az utolsó óránkról is már a kocsi felé vettük az irányt. Mielőtt haza mentünk volna még Carlisleéket is meg vártunk kórház előtt.
Emmett vezettet nálunk így mi mentünk elől , nem szeret tötyörészni az egyszer már biztos. Amint be fordultunk a házhoz vezető útra , egyre jobban érezni lehetett a vér szagát..
- Ti is érzitek ???- kérdeztem
- Igen !!! – válaszoltam majd, amint a házhoz értünk láttuk ahogy minden szét van rombolva az üveg darabokat …
- Mi történt itt??- kérdezte anyám ahogy ki pattan a kocsiból.
- Nem tudom ….- válaszolt Jaz. – Valami itt nem stimmel….- mondta majd elindultunk a házba . Esme ment be elsőként ő akart menni amint beértünk mindannyian lefagytunk és csak néztük , láttuk a vér nyomát az illata csak úgy csábított minket de ellen álltunk.
- Jézusom , Bella!!!!- kiáltott Esme majd a konyha felé rohant. – Bella kicsim!!!!- sírt.
- Esme ??- szóltunk utána de amikor be értünk mi is láttuk ahogy a húgunk a konyha padlóján fekszik …
- Bella hé, Bella ébredj ….- kérlelte Apánk amint letérdelt hozzá .- Emmett azonnal hozd a kocsit …- mondta – Emmett!!!- szólt még egyszer mert Emmett is mint mind annyian meg szólalni és meg mozdulni se tudott.
- I..g..e..nn.- dadogta majd elltünk.
- Bella ébredj??- kérlelte anyánk. De meg se mozdult még épp, hogy csak dobogót a szíve.
- Bella !!!! – kiabálta anyánk megint. – Carlisle csinálj valamit kérlek !!! – sírva rogyót össze. – Kérlek!!!!- oda rohanta Esméhez
- Bella nyisd ki a szemed kicsim kérlek !!! – kérlelte apánk majd a késre nézet – Ki kell vennem !- mondta majd lassan fel nyúlt. – Jaz gyere ide de csak ha bírod..?!!-
- Itt vagyok!!! – mondta Jaz.
- Fogd erősen !!!- mondta majd a késhez nyúl és kihúzta Bella ettől össze rándult
Bella szemszöge:
Éles fájdalmat éreztem a hasamba ettől összerándultam .
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁáááááá- sikítottam.
- Kicsim ???- halódtam apám hangját. De nem tudtam ébren maradni. – Maradj ébren Kérlek!!! – de nem tudtam a szemeim újból lecsukódtak és nem akartak kinyílni. – Nem fogsz meghalni!!!- mondta apám .
Éreztem amint felemelnek de semmi … féltem , hogy meg haltam nem akartam csak Edwarddal lenni.
2011. május 23.
21. fejezet Búcsú..
Bella szemszöge:Nagyon nem akartam egyedül lenni de akire most a legjobban vágytam volna az elhagyót egy némber ért. Fogalmam sincs , hogy fogom elfelejteni vagy egyáltalán el tudom- e felejteni. Csak az kattogót az agyamba, SZERETEM… soha nem fogom elfelejteni ez biztos . Nem bírtam magamba tartani a könnyeimet utat törtek maguknak , még állva se tudtam maradni ott ahol voltam le rogytam a lépcsőre …
- Héé, Bella… - rángatott Rosalie . Nem tudtam rá nézni még fel se tudtam nézni csak bámultam a lépcsőt ..- Bella!!!- rángatta továbbra is a vállamat…- Apa gyere !!!
- Mi a baj??- kérdezte apám Rosalietól
- Nem tudom egyszerűen le rogyott sírva… Nem reagál …- mondta Rosalie
- Bella kicsim kérlek figyelj rám !!!- fogta meg a kezemet apám ami eddig remegve tartottam magam előtt. – Kicsim!!!! Kérlek – kérlelt de nem tudtam meg mozdulni se a sírást se tudtam abba hagyni .
- Héé, mi van itt?- halódtam Emmett hangját.
- Nem tudjuk . Nem reagál senkire …- mondta szomorúan Rosalie.
- Hogy érted ezt?- kérdezte anyám.
- Egyszerűen semmi …- szólt apa
- Láttam , hogy ezt nem kellet volna Edward .. láttam de te persze , hogy nem hallgatsz rám…- mondta Alice mire fel kaptam a fejem és csak néztem a velem szembe állókat. Azt mondta látta , hogy ez lesz akkor Angelt is látnia kellet. – Mondtam neked , hogy ez lesz .. nem ??- kérdezte dühösen Alice.
- De !- halódtam Edward hangját.
- Akkor meg !!!!!! – vágott vissza. Nem is igazán figyeltem erre csak azt mondtam magamba látnia kellet . Meredtem magam elé még mindig de most legalább ki vettem kik is állnak előttem a lépcsőn …
- Bella kincsem kérlek !!!- könyörgőt anyám. Ránéztem majd vissza Alicere aki tekintetét hamar meg is találtam.
- Láttad!!!- csak ezt mondtam .
- Hogy mi Bella ??- kérdezte apám .
- Láttad!!!- mondtam még egyszer majd felálltam lassan és elindultam lefelé apám is ellépet előlem . Lassan mentem a lépcsőn még mindig nem éreztem biztosnak magamat .- Láttad!!!!- mondtam megint.
- Bella én igen láttam…annyira sajnálom!!!- nyögte Alice.
- Láttad amint Edward erre készül és még nem is szóltál… - mondtam már mikor előtte álltam .
- Igen , de próbáltam vele beszélni…
- Vele , velem kellet volna .. nem gondolod. ???- kérdeztem kicsit dühösen
- De … de azt hittem sikerül meg győznöm …
- Meg győznöd őt- mutattam Edward felé. – Senki nem tudja meg győzni , ő döntött engem nem szeret őt szereti …- most Tanyara mutattam. - Alice nekem kellet volna szólnod …- sírva mondtam neki .
- Tudom de nem tudtam , hogy mondjam el neked féltem …
- Alice láttad azt is amikor Angel gépe lezuhan …- néztem rá de ő nem válaszolt. - Igen vagy nem ??- tetem fel a kérdést. Még mindig nem válaszolt tudtam , hogy igen lesz rá a válasz nem tudtam tovább ott állni elindultam vissza felé. – Értem …- csak ennyit mondtam mikor fel léptem a lépcsőre. Már majdnem Rosalie mellet álltam mikor Alice meg szólalt.
- Igen !!- mondta keservesen – De nem úgy ahogy te gondolod már csak azt láttam amikor a gép zuhan … Bella én szóltam volna ha látom előre .. de nem láttam , kérlek bocsáss meg !!- jött oda elém – Kérlek!!!- kérlelt már könnyes szemmel.
- Meg bocsátok de ilyet soha ne csinálj velem érted soha …- mondtam majd Alice a nyakamba vetette magát.
- Köszönöm! Ígérem ! Szeretlek Bella !!- súgta a fülembe.
- Én is szeretlek Alice!!!- mondtam majd ki bújtam öleléséből.
Rosalie jött velem a szobámba ahogy meg ígérte ott is maradt egész éjjel . Velem volt és ez is már valami legalább valaki ott volt nekem aznap lehet, hogy nem az aki nekem most kellet volna , de ő meg itt a nővérem …
Másnap reggel :
Nem valami vidáman ébredtem , nem akartam még kimászni így csak feküdtem és bámulta. A nagy bámulás közbe észre vettem , hogy Rosalie már nincs itt gondoltam lent van a többiekkel . Hangok szűrődtek fel oda lentről halódtam ahogy Emmett nevet, anyám hangját apám ét is … nagyon nehéz lesz nélkülük élnem de ha egyszer ez a jó meg kell tennem.
Főleg egy valaki nélkül és az nem más mint Edward. Tudtam , hogy anélkül nem mehetek el , hogy nem beszéltem vele de ahhoz nem lenne energiám a szemébe nézni meg , hogy Tanyaéba na ahhoz még kedvem se volt. Így vettem egy lapot és egy tollat majd írni kezdtem így jobbnak láttam ha inkább le írom.
Kedves Edward !!!
Mivel nem lenne erőm eléd állni így inkább le írom neked …
Nem tudtom , hogy miért érdemeltem ki ezt , hogy csak így elhagy főleg , hogy még az életemnél is jobban szerettelek és ezt úgy érzem ki is mutattam neked. Lehet , hogy nem elég jól de igyekeztem , egyszerűen féltem beléd szeretni , nem akartam csalódni . De amikor megcsókoltalak és te is engem minden félelmem elszállt. Úgy éreztem bízhatok benned , minden bizalmamat neked adtam . Még azzal sem törődtem azzal , hogy másik mit gondolnak. Még akkor sem amikor téged hívlak , hogy segíts mert tudtam , csak te leszel mellettem akkor és ott. Tudtam ha mást hívok nem lesznek ilyenek mint te… Tudtam , hogy boldog lehetek melletted de úgy látszik megint tévedtem és most már abban is , hogy bízhatok-e még valakibe ezek után. Remélem másokkal nem leszek ilyen mint velem , remélem boldog leszel valaki mással ha velem nem ….
A legfontosabb kérdés még mindig a fejembe van . Egyszerűen miért nem löktél el magadtól még az elején ??? Szerettél te egyáltalán engem .?????
Ezek azok amin most tanába gondolkozok mi közbe téged és Tanyát nézem . Ilyenkor legszívesebben meg halnék ott ahol vagyok . Nekem nem megy nézni ahogy vele vagy én abba bele örülök , ezért is döntöttem , hogy elmegyek .
Jobb lesz ez így mind kettőnknek legalább lesz időm gondolkodni Angel haláláról és tán új életet kezdeni. De azt nem tudom , hogy fogom nélküled.
Ennyit szerettem volna neked mondani ….Szeretlek és mindörökké szeretni foglak
Viszlát Edward.
Szeretettel Bella Swan Cullen
Meg írtam majd kerestem egy borítékot , bele tettem de mielőtt még le nyálaztam volna . Meg kerestem azokat a képeket amelyiken mi ketten voltunk ki választottam egyet és azt is belel tetem majd a borítékra írtam„ Edward Cullen „amint ezt is elintézettnek tartottam . Vissza ültem az ágyra a képekkel a kezembe , és csak néztem őket . Milyen boldog voltam még itt ….majd kezembe került az a kép is amint mi négyen Angel Sofi Ben és én vagyunk ez volt az amit mát nem tudtam nézni vissza tetem a helyére mert tudtam , ha tovább nézem megint sírni fogok. Vissza dőltem a párnára és csak néztem a plafont. Be csuktam a szemem és csak feküdtem addig amíg kopogásra nem kaptam fel a fejem..
- Kop-kop!!!
- Igen??- kérdeztem , majd résnyire kinyílt az ajtó és két fej dugta be rajta. Persze nem volt más mint Em és Jaz..- Sziasztok!!!- köszöntem mosolyogva
- Szia csajszii! Bejöhetünk?- kérdezte Em .
- Persze!!!- mondtam de mielőtt beljebb jöhettek volna oda rohantam hozzájuk és a nyakukba vetettem magam. – Szeretlek titeket.!!
- Bella mi is szeretünk!- mondta Jaz.- Nem akarjuk , hogy el menj, nehéz lesz nélküled , ki fog velünk lenni , hol leszel amikor Em-nek bunyózni támad kedve , vagy amikor Alice vásárolni akar. Vagy csak egyszerűen hol leszek ha anyának és apának kellenél….- nézet rám Jaz .
- New Yorkba !- válaszoltam le hajtott fejjel.
- Épp ez az New Yorkba !!- mondta Em.- Bella ha most itt hagysz minket tudod , te jól milyen lesz ez nekünk …??- kérdezte
- Tudom, de értsétek meg nekem ezt kell tennem erre van szűkségem …és ki mondta , hogy nem beszélünk ?!- néztem rájuk mosolyogva
- Senki , de az nem ugyan az és ezt te is tudod…- mondta Jaz
- Tudom . Sajnálom!!!!- mondtam még egyszer nem tudom, hányszor ejtettem már ki ezt a szót a számon …
- Mi is !!!- egyeztek bele
- Ha már így itt vagytok le vinnétek a cuccaimat. ??- kérdeztem
- Persze!!- bólogattak.
- Oké ! Csak ki veszek valami ruhát.! – mondtam majd kutatni kezdtem egy ruha után , nem is kellet sokat keresnem meg is találtam azt amit most felvettem volna . Ki vettem majd egy cipőt is kerestem magamnak hozzá. Mielőtt be mentem volna át öltözni meg mondtam , hogy most vihetik a cuccokat. Be mentem a füdibe majd fel vettem a fekete de nem annyira elegáns ruhát pont meg felelt, majd a cipőt is amit hozzá választottam. Meg csináltam a hajamat , habár nem olyan sok mindent csak kifésültem majd valamit csináltam az arcommal is , hogy olyan emberinek nézzen ki.
Mikor végeztem mindennel vissza mentem , jó alaposan körbe néztem még utoljára mindent el lak-táróztam a fejembe . Fel vettem a táskám majd le felé indultam , mikor leértem egyenesen Alicehez mentem .
- Sziasztok!!!- köszöntem mindenkinek. – Alice beszélhetnék ??- kértem
- Igen!!- válaszolt.
- Uhh Bells ez szexyyy- mondta Em.
- Köszöntem .- mosolyogtam . Ki vezettem Alicet a teraszra majd pajzsot húztam magunk köré , hogy senki ne hallja. Ki vettem a borítékot a táskámból és felé nyújtottam .
- Kérlek ad oda neki ha én már felszálltam a gépre…- nyomtam a kezébe.
- Jó! De Bells még is mi…- kezdte
- Alice! Nem tudom neki szemtől szembe elmondani ..- mondtam
- Értem! – mosolygót .- Szereted még?
- Ebben nem tévedtél!!- bólogattam szomorúan. – Kérlek ne gondolj rá.. majd ha akarja meg mutatja de én ebbe nem nagyon bízom…
- Természetesen !
- Na akkor menjünk mert le késem a gépet. – mondta majd jó szórósan meg öleltem .
- Remek!!!- nyögte
- Alice.!!- szóltam rá
- Jó van na!!!!!
Elindultunk vissza a családhoz.
- Mehetünk?- kérdeztem
- Igen!- mondta szomorúan anyám.
- Anyu!!- indultam el felé , majd jó szorosan megöleltem . – Szeretlek , ne légy szomorú…
- Én is … de nem tudok nem az lenni..- mondta
- De tudsz!- mondta – Apa !!! – intettem felé mert láttam ő is legszívesebben oda jött volna . Nem is kellet sokat hezitálnia. – Szeretlek téged is- súgtam a fülébe.
- Én is kicsim!!!!!
- Na gyerünk!!!- mondtam – Em te vezetsz…!!- dobtam a kezébe a kulcsot.
- Király!!!!- majd el is tűnk. Láttam , hogy mindenki jön kivéve Edward és Tanya akik nem jöttek . Nem lehetek bunkó még ha akarok akkor sem ezért oda mentem .
- Viszlát!!- nyújtottam kezet Edwardnak . Ő csak nézte a kezemet de ő is kezet nyújtott.
- Viszlát Bells.!!!- mondta egyenesen a szemembe nézve.
- Neked is Tanya!!!- köszöntem tőle is. Ő csak biccentet egyet. Hátat fordította, majd a család után mentem .
A reptérre kiérve nagyon nehezen tudtam elbúcsúzni mindenkitől , de sikerült.
Anyától tudtam a legnehezebben elbúcsúzni … de mi meg ígértem neki , hogy sokszor fogom hívni őket amitől egy kicsit meg könnyebbült.
Már a repülőn ültem és csak azon gondolkodtam ,hogy Alice oda adta- e neki a levelet és , hogy elolvasta-e … egész úton ezen gondolkodtam ,de még álmomba is csak Edward volt.
Mikor meg érkeztem rögtön találkoztam Sofival és Bennel , Carmenéhez mentem utoljára. Tudtam , hogy most itt vagyok és minden végre jobb lesz vagy remélem .
Edward szemszöge:
Mikor elment nem tudtam Tanyára figyelni.
- Gyere már!!- csókolt a nyakamat.
- Tanya ne most!!- szóltam rá
- Edward!!!- nézet rám dühösen
- Ne…- kezdtem volna de be toppantak a többiek.
- Ez így nehéz lesz!- mondta anyánk
- Tudom szívem !- helyesel apám
Ott ültünk kanapén mindannyian. Egész végig csak Bella volt a fejembe csak arra zökkentem ki amikor meghalódtam Em hangját. :
- Héé, Tanya nem jössz el velünk vadászni??- kérdezte Em
- De !- válaszolt majd kiviharzót , a többiek is követték kivéve Alice aki oda ült mellém.
- Edward!- szólt oda majd egy borítékot nyújtott át nekem . Mosolygót egyet és ő is el viharzott. Éreztem rajta Bella illatát tudtam , hogy ő írta de féltem kinyitni. Egy darabig csak ültem és néztem majd vettem egy nagy levegőt és kinyitottam, ki vettem a papírt ami benne volt és olvasni kezdtem.
Kedves Edward !!!
Mivel nem lenne erőm eléd állni így inkább le írom neked …
Nem tudtom , hogy miért érdemeltem ki ezt , hogy csak így elhagy főleg , hogy még az életemnél is jobban szerettelek és ezt úgy érzem ki is mutattam neked. Lehet , hogy nem elég jól de igyekeztem , egyszerűen féltem beléd szeretni , nem akartam csalódni . De amikor megcsókoltalak és te is engem minden félelmem elszállt. Úgy éreztem bízhatok benned , minden bizalmamat neked adtam . Még azzal sem törődtem azzal , hogy másik mit gondolnak. Még akkor sem amikor téged hívlak , hogy segíts mert tudtam , csak te leszel mellettem akkor és ott. Tudtam ha mást hívok nem lesznek ilyenek mint te… Tudtam , hogy boldog lehetek melletted de úgy látszik megint tévedtem és most már abban is , hogy bízhatok-e még valakibe ezek után. Remélem másokkal nem leszek ilyen mint velem , remélem boldog leszel valaki mással ha velem nem ….
A legfontosabb kérdés még mindig a fejembe van . Egyszerűen miért nem löktél el magadtól még az elején ??? Szerettél te egyáltalán engem .?????
Ezek azok amin most tanába gondolkozok mi közbe téged és Tanyát nézem . Ilyenkor legszívesebben meg halnék ott ahol vagyok . Nekem nem megy nézni ahogy vele vagy én abba bele örülök , ezért is döntöttem , hogy elmegyek .
Jobb lesz ez így mind kettőnknek legalább lesz időm gondolkodni Angel haláláról és tán új életet kezdeni. De azt nem tudom , hogy fogom nélküled.
Ennyit szerettem volna neked mondani ….Szeretlek és mindörökké szeretni foglak
Viszlát Edward.
Szeretettel Bella Swan Cullen
Majd a képet is ami benne volt , én meg Bella voltunk rajta. Nem tudtam mit gondoljak amit írt az teljesen igaz volt. Én se tudom,hogy fogok nélküle élni de ezt magamnak ástam és jól bele is estem .
Soha nem fogom őt nem szeretni egyszerűen csak azért hagytam el mert nélkülem biztonságosabb neki. Még ha vámpír is de csak fél vér és még mindig könnyedén baja eshet mellettem , jobbnak láttam.
Nagyon hiányzik és nagyon szeretem Bellát.
Dőltem hátra a kanapén mikor már mindent végig gondoltam és csak néztem a képet. Azzal a lánnyal vagyok akit szeretek de én nem azzal vagyok most ha nem azzal aki iránt nem érzek semmit.
2011. május 21.
Bella élete 20. fejezet
Itt a friss* végre sikerült írnom ide is ...:)Remélem jó lett ...:) puszi Melii Bella szemszöge:
Hamar elment ez a két nap is és holnap már nem is leszek itt . Ezen gondolkodtam este mielőtt elaludtam volna.
Reggel elég nyúzottan keltem ki az ágyból, semmi kedvem nem volt már bemenni , tegnap már mindenkitől elköszöntem aláírtam még a papírokat. Rossz volt arra gondolni , hogy holnap elmegyek de én egyáltalán nem akartam ezt… dörmögtem magamnak mi közbe az ajtó felé mentem , hogy le menjek a családhoz ,ha már utoljára vagyok itthon . Lassan mentem lefelé a lépcsőn még papucsot sem vettem fel így mezítláb mentem na meg át öltözni se volt kedvem ezért ugyan abba mentem le amibe tegnap lefeküdtem , egy szabadítő naciba és egy pólóba . Már majd nem a lépcső felénél jártam mikor éles fájdalomtól amit a fejembe éreztem leültem a lépcsőfokra. Szerencsére nem tartót sokáig így mint ha misem történt volna mentem lefelé . Még mindig fogtam a fejemet hát ha úgy eltudnám mulasztani a lüktetést ami meg maradt a szúrásból. Konyha felé vettem az irányt onnan halódtam a hangokat. Amit beléptem mindenki felém fordult , nem tudtam mondani semmit mert még megint a szúrás a fejembe elő jött. Ezét csak intetem majd lehajtottam a fejem meg álltam ott ahol voltam és vártam.
- Bells mi fáj??- jött oda Jaz elém hajolt.
- Jól vagyok !!!- mondtam
- Persze én meg az angol herceg… - mondta majd halódtam Emmett kaján nevetését.
- Tényleg jól vagyok!!!- mondtam majd kiegyenesedtem , hogy bizonyos legyen róla.
- Nem hiszek neked ! – mondta és elállt az utamból.
- Hihetnél!!!- válaszoltam a nem is kicsi igazságára. Majd a szekrény felé mentek ,hogy ki vegyek valami fájdalom csillapított. Tudtam , hogy mindenki engem figyel de nem törődtem velük csak kutattam de semmi eredmények.
- Mit keresel kicsim?- kérdezte anyám
- Apa!!!!!- szóltam neki mert megint be le nyílalt. Nem tudtam oda menni csak ott álltam a szekrény polcának támasztva a fejemet.
- Igen ???- szolt mikor leért a lépcsőm.
- Hol van a fejfájás csillapító??- kérdeztem
- ott kell lenni-e én oda tetem amikor elhoztam a kórházból!!- mondta
- De nincs itt!!!!!! – válaszoltam kicsit ingerülten . Majd be csaptam a szekrény ajtót és egyenesen Emmett mellé sétáltam majd a mellette lévő székre leültem majd az asztalra tetem a fejemet. Jó hideg volt jól eset .
- Jól vagy prücsök..??- kérdezte Melák testvérem
- Nem …!!!!- válaszoltam , úgyse tartana sokáig ha hazudnék. – Sajnálom Jaz !!!- fájt , hogy hazudtam neki.
- Semmi baj !! Tudtam , hogy valamid fáj!!!- mondta
- Tudom!!!- suttogtam még mindig az asztalon volt a fejem .
- Bells !!!!!!- halódtam apám hangját.
- Az a nevem !!!- válaszoltam .
- Ha-ha-ha !! Vicces vagy kis lányom!!- mondta majd mellém sétál.
- Tudom!!!! Mond , hogy megtaláltad. ???- kérdeztem
- Meg !!!!- mondta . Én meg olyan gyorsan kaptam fel a fejem .
- Remek ide vele !!!!!- mondtam majd meg próbáltam elvenni tőle.
- Hékásss!!!!- nézet rám
- Kérem szépen apa !!!!!- néztem rá boci szemekkel aminek senki nem tud ellen állni…
- Így már más ! Tessék!!!- adta oda , Kikaptam a kezéből és már be is vettem egyet. Majd nem meg ittam egy liter vizet amitől Emmett megint nevetni kezdte.
- Csak nem…. – kezdte volna el Em de nem hagytam , hogy be fejezte.
- Arra érted , hogy olyan amit te és Rose szoktatok!- mondta mikor már lettem a maradék vizet.
- Hééé.. ez egy kihívás volt!!????- kérdezte
- Ha te annak veszed!!! Barbie babaaa!- mondta egy mosoly között , tudtam , hogy ennek jó vége lesz ha én szó párbajba kezdek Emmettel.
- Akkor az !!!!- kaján vigyorral a száján mondta . Míg én vele szembe lévő székre ültem le és csal most nézetem jobban körbe az ebédlőbe . Egyenesen Edward és Tanya mellé ültem le .De szerencsémre a másik oldalamon Jaz és Alice volt. De a legjobb , hogy velem szembe Emmett volt így még jobb meg , hogy mellette Rose aki csak úgy ismer engem mint a tenyerét így tud nekem segíteni ha kell. Össze is néztem Rose aki rögtön rám mosolygót. Én is viszonoztam a mosolyt.
- A-aaa semmi segítség!!!- mondta Em
- Milyen segítség is ??- kérdeztem mikor vissza fordultam felé.
- Tudod te jó!!- mondta
- Én aztán nem de egy dolgot tudok. Hogy téged lehet a legjobban felhúzni ..- mondtam
- Ohh igen ?!!- nézet rám – És pedig mivel??- kérdezte majd hátra dőlt a széken.
- Ezen hagy gondolkodjak el …- mondtam majd abba is hagytam vámpír sebességgel felálltam és a háta mögé mentem . Meg fogtam a széket majd kihúztam alóla. Ő egyenesen a földre zuhant én meg gyorsan vissza ültem a helyemre. Csak néztem ahogy a földről feláll szitkozódások között. Mindenki csak nevette , de azt a hisztit amit Emmett levágott nem is lehette volna nevetés nélkül meg úszni..
- Istenem csak nem fáj Barbie babám??- kérdeztem tőle egy nagy mosollyal a számon.
- Ez nagyon…- kezdte volna
- Jó volt!- fejeztem be
- Nem épp ezt akartam mondani.. – mondta Melákom.
- De én igen . He-heee- mondtam .
- Igen !! Így állunk Bella Cullen..!!!!???- mondta majd elindult felém azzal a mosolyával a száján amiből tudtam , hogy ezt vissza kapom.
- Igen így !!!- hergeltem
- Tudod jól , hogy hergelsz !!!!
- Én ugyan soha nem csinálok olyat … Énnnn cöhhh- legyintem egyet.
- Bella bella bella…- mondta egymás után a nevem
- Ohh igen Szia Bella vagyok de úgy hallom már tudod mert kicsit be akadt a lemez .- mondta neki mikor már meg állt előttem
- Tudod te én miért szeretlek ??- kérdezte
- ŐŐ mert egy idegesítő kis majom vagyok aki már kis kora óta az ő Melák bátyán ugrál!!- vigyorogtam rá.
- Majd nem .. de még mert…- kezdte volna
- Imádni való vagyok!!!- pislogtam rá
- Igen és még…- kezdte megint de megint nem hagytam
- Mert én vagyok az aki mindig benne van a szópárbajaidba bárhol és bármikor. .- mondtam majd végre megölelt .
- Pontosan…- mondta
- Tudtam én .. én is Szeretlek és mindenkit szeretek . – mondta az ölelés közben.
- Mi is !!!!- mondták egyszerre.
- Örülök!!!- mondta én is .
- Én ugyan nem szeretlek !!!- mondta Tanya amitől rögtön kibújtam Em öleléséből és egyenesen elé mentem.
- Ennek örülök a legjobban a világon!!!- mondtam gúnyosan a szemébe majd háttat fordítottam neki és apámékhoz mentem. - Apa én ma már nem megyek !!!
- Miért?? – csattant fel Edward hangja
- Mert!!!- válaszoltam
- Bella…- kezdte volna de én intem , hogy nem érdekel.
- Jó? Már úgy is elintéztem mindent és még csak a fele holmim van össze pakolva és mivel , holnap már megyek ..- nyeltem egy nagyot majd folytam. - kérlek!!!!
- Rendben.!! De egy valamit tudnod kell!!- mondta apa .
- Mit?- kérdeztem mert elég furcsán nézet rám
- Mi nem leszünk itthon ma de….- kezdte de abba is hagyta
- Apa mi az??- néztem rá
- Edward itthon lesz …- nyögte ki gyorsan. Én mint egy hülye álltam ott nyitott szájal. – Hahhóó kicsim itt vagy????- legyezte előttem a kezét.
- Remek!!!- mondtam
- Akkor itt vagy !!- mondta apám majd meg fordult.
- Igen itt és mióta fordulsz nekem hátat apa???- kérdeztem
- Most mert látom rajtad , hogy mindjárt ki törsz. !!
- Én nem fogok… - mondta majd elsétáltam . Egyenesen a szobámba mentem és ki se mozdultam . Halódtam amit mindenki elmegy de én csak pakoltam és zenét hallgattam. Ez legalább meg nyugtatott mikor már mindent eltettem amire már nem lesz szükségem gyorsan a telefonomra pillantottam , hogy megnézem az időt. Már négy óra volt, nagyot sóhajtottam majd lehuppantam az ágyra , körbenéztem jó alaposan nem akartam itt hagyni de ez az árra annak , hogy felejtsek akkor meg teszem . Úgy gondoltam jobb ha elmegyek sétálni nem bírták meg egy percet itt ülni és arra gondolni , hogy Edward oda lent van .. Így gyorsan át öltöztem , ki vettem egy nadrágot és egy pólót meg Emmett pulcsiját magamra kaptam amit kölcsön kértem tőle nem rég. Felkaptam a sport cipőmet a telefont a kezembe vettem de nem tettem el . Egyenesen lefelé vettem az irányt a szobából amint leértem a lépcsőn , rögtön meg láttam Edwardott ahogy a zongoránál ült. Nem tudtam tovább nézni így elinultam kifelé de még mielőtt ki mentem volna a telefonomat le tettem a szekrényre nem akartam senkivel beszélni.. majd elindultam megint kifelé de meg torpantam amikor Edward mögém állt és meg szólalt.
- Hova mész?- kérdezte
- Közöd !!!- mondtam majd kisétáltam egyenesen az erdőbe mentem .
Sétálgattam és gondolkoztam, miért van ez velem hiszen nem is csináltam semmit , hogy engem büntessenek oda fent… sóhajtottam mert tudtam , hogy nem sokára rám tör a sírás. Már épp a tisztásra értem ahol a családdal szoktunk lenni. Nem tudtam mennyi az idő de már sötétedet mivel emberi tempóba jöttem így biztos eltartott egy ideig még ide értem – gondoltam magamba. - Pont a felnéztem az égre és megláttam egy repülőt ami épp felettem sétál el .. rögtön eszembe jutott Angel és ettől az emléktől minden ellő jött nem tudtam a könnyeimet vissza tartani. Egyenesen egy sziklához mentem , meg álltam előtte és csak sírtam . – Angel!!!!!- ezt mondtam sírás közbe. – Miért ???- kérdeztem majd minden erőmmel a sziklába ütöttem a kezemet ami egyet reccsent és már a fájdatom el is öntötte a kezemet. Nem bírtam talpon maradni le csúsztam és háttal a sziklának magamhoz szorítottam a kezemet kezdtem újból sírni..
Edward szemszöge:
Miután el viharzott csak néztem ahogy eltűnik az erdőbe. Nagyot sóhajtottam majd a kanapéra ültem és csak bámultam ki a fejemből . Vagyis csak Bellán járt a fejem minden gondolatom körülötte forgót. Nem tudom mennyi ideje ülhettem ott amikor Emmett jött be …
- Hát te??- kérdeztem meglepve.
- Alice küldött haza !!!- mondta
- Mért?? Mi történ!!!! És hol vannak a többiek??
- El mentek a plázába nem sokára jönnek. – mondta – Edward Bella hol van ???- kérdezte
- Elment az erőbe. – mondtam szomorúan. – Miért?
- Alice látta hogy megint össze omlik ezért jötten haza. !!- mondta Em én meg elsápadva néztem – Megyek meg keresem !!!
- Én is megyek !!!!- mondtam
- Edward…- kezdte de én nem hagytam
- Nem megyek!!!!- mondtam ő meg csak bólintott egyet és a már követtük is Bella illatát. Egyenesen a tisztásra vezet ahol szoktunk lenni. Amint meg láttuk Bellát ahogy ott ül a szikla előtt és sír.
- Miért kellet ezt velem csinálni ????- mondta Bella
- Oda megyek!!!- mondta
- De…- kezdte volna Emmett de nem figyeltem rá egyenesen Bella elé mentem . Nem tudtam nézni ha sír le guggoltam elé.
- Bella minden renden?- kérdeztem . Majd felemelte a fejét és csak nézet könnyes szemekkel
- Nem nincs semmi rendben!!!!- mondta
- Bella sajn…- mondtam volna neki de nem tudtam be fejezni mert egyszer csak felállt és kiabálni kezdet velem .
- Ki ne mond…!!!!
- Sajnálom!!!- mondtam ki végül
- Én még jobban !!!- mondta majd hátat fordított nekem .
- Bella kérlek értsd meg …- kérleltem
- Miért tenném te se értettél meg engem !!- mondta amit nem nagyon értettem.
- De …- mondtam de abba is hagytam hiszen akkor hazudnék.
- Te nem értettél meg egyáltalán nem ….- fordult vissza még mindig sírt és hogy észre vettem valami történt a kezével mert nagyon szorongatta.
- Bella …
- Ne Belláz nekem itt . Semmit nem értetsz Edward!!!- mondta
- Bella nagyon sajnálom …- mondtam. Két percig csak állt előttem és meg se szólat. Nem bírtam , hogy ne halljam a hangját .- Kérlek mondj valamit- kérleltem
- Tudod te Edward Cullen , hogy mennyi ide így tartott nekem , hogy rá jöjjek többet érzek irántad ,hogy nem csak bátyámként tekintek rád.. Tudod te ezt ???
- kérdezte de nem válaszoltam – Persze , hogy nem tudod… - törtek elő a szeméből a könnyek. – Tudod te mennyi erő kellet hozzá , hogy megtegyem azt a lépést hogy csókoljak … nagyon nagy kelet, nem akartam megint pofára esni ezért nem mertem ezt fel meg tenni. Meg az ahogy ki is mondjam neked, hogy SZERETLEK . – sóhajtott egyet – Nagyon nagy !!!! Hiszen én meg BÍZTAM benned.. azt hittem , hogy te benned nem fogok csalódni és nem fogok pofára esni. De úgy látom tévedtem te is… - mutatott rám a másik kezével. - olyan vagy mint a többi csak kihasználják az ember szeretetét aztán pofára ejtik… miért is hittem azt , hogy te más vagy… Mért nem láttam be amikor kerültél , miért nem vettem észre , hogy csak kihasználsz… de nem én nem láttam be inkább csak még jobban szerettelek.. De amikor meg láttam Tanya veled akkor a szeretetem GYŰLÖLETTÉ alakult át. Nem elég , hogy Angel is itt hagyót nem de még te is a földben döngölsz. – szűrte a fogai között .- Bíztam benned Edward bíztam neked adtam a szerelmemet. De rájöttem , hogy soha többé nem leszek ilyen soha többé nem teszek ..- mondta majd olyan közel jött hozzám hogy legszívesebben meg csókoltam volna de nem tudtam még mondani se semmit csak bámultam a szemébe .- Legszívesebben megütnélek ..- emelte fel a kezét de vissza is ejtette. – De nem teszem mert egy ha meg ültek el törik a kezem kettő nem akarom , hogy fájjon neked. – mondta majd hátat fordított nekem és elindult. Én is követtem és csak annyit mondtam :- Sajnálom ! Én csak annyit akarok , hogy bocsás meg nekem!!!!- mondta
- Bocsássak meg neked !!!- fordult vissza hozzám. – SOHA!!!- majd megint elindult .- Emmett kérlek segíts ..- szólt Bella majd Emmett mellette is termet.
Bella szemszöge :
- Itt vagyok !!!- mondta Em amit mellettem termet.
- Em nagyon fáj…- mutattam meg neki a kezemet.
- Gyere menjünk haza már mindenki otthon van … - mondta és rohanni kezdtünk egymás mellet . A kezemet magam hoz szorította, már majdnem a házhoz értünk. Halódtam ahogy Edward is jön mögöttünk. Halódtam , hogy a házba épp beszélgetnek ezért pajzsot húztam magunk köré , hogy ne halják ahogy megyünk, hallani akartam miért vitatkoznak. Még mindig sírtam , nem tudtam abba hagyni egyszerűen nem ment. Már épp a verandán mentünk fel amikor halódtam Rosalie hangját..
- Miért tesz ezt???Miért megy el olyan hülye és makacs ilyenkor!!!!!- mondta a konyhából jött a hang ezért a konyhába mentünk de mivel nem halódtak , hogy jövünk így azt se látták amikor a konyha ajtónál meg álltunk és csak hallgattam.
- Ros kérlek ne mondj ilyet.!- mondta Alice
- Miért ne mondja … igazam van nem gondolkodik miért nem gondol ránk…- mondta én meg beléptem a konyhába .- Nem értem olyan…- mondta de amit észre vette , hogy mindenki mögé bámul így ő is meg fordult.
Csak néztem nővéremet könnyes szemekkel …
- Bella kicsim mi történt???- rohant oda apám és anyám . De nem törödtem velük kikerültem őket.
- Miért mondtál ilyen ?- kérdeztem Rosalitól.
- Mert igaz!!
- Tudod , hogy mennyire szűkségem van rád??- mondta neki
- Bella én …- kezdte
- Persze én meg az angol herceg… - mondta majd halódtam Emmett kaján nevetését.
- Tényleg jól vagyok!!!- mondtam majd kiegyenesedtem , hogy bizonyos legyen róla.
- Nem hiszek neked ! – mondta és elállt az utamból.
- Hihetnél!!!- válaszoltam a nem is kicsi igazságára. Majd a szekrény felé mentek ,hogy ki vegyek valami fájdalom csillapított. Tudtam , hogy mindenki engem figyel de nem törődtem velük csak kutattam de semmi eredmények.
- Mit keresel kicsim?- kérdezte anyám
- Apa!!!!!- szóltam neki mert megint be le nyílalt. Nem tudtam oda menni csak ott álltam a szekrény polcának támasztva a fejemet.
- Igen ???- szolt mikor leért a lépcsőm.
- Hol van a fejfájás csillapító??- kérdeztem
- ott kell lenni-e én oda tetem amikor elhoztam a kórházból!!- mondta
- De nincs itt!!!!!! – válaszoltam kicsit ingerülten . Majd be csaptam a szekrény ajtót és egyenesen Emmett mellé sétáltam majd a mellette lévő székre leültem majd az asztalra tetem a fejemet. Jó hideg volt jól eset .
- Jól vagy prücsök..??- kérdezte Melák testvérem
- Nem …!!!!- válaszoltam , úgyse tartana sokáig ha hazudnék. – Sajnálom Jaz !!!- fájt , hogy hazudtam neki.
- Semmi baj !! Tudtam , hogy valamid fáj!!!- mondta
- Tudom!!!- suttogtam még mindig az asztalon volt a fejem .
- Bells !!!!!!- halódtam apám hangját.
- Az a nevem !!!- válaszoltam .
- Ha-ha-ha !! Vicces vagy kis lányom!!- mondta majd mellém sétál.
- Tudom!!!! Mond , hogy megtaláltad. ???- kérdeztem
- Meg !!!!- mondta . Én meg olyan gyorsan kaptam fel a fejem .
- Remek ide vele !!!!!- mondtam majd meg próbáltam elvenni tőle.
- Hékásss!!!!- nézet rám
- Kérem szépen apa !!!!!- néztem rá boci szemekkel aminek senki nem tud ellen állni…
- Így már más ! Tessék!!!- adta oda , Kikaptam a kezéből és már be is vettem egyet. Majd nem meg ittam egy liter vizet amitől Emmett megint nevetni kezdte.
- Csak nem…. – kezdte volna el Em de nem hagytam , hogy be fejezte.
- Arra érted , hogy olyan amit te és Rose szoktatok!- mondta mikor már lettem a maradék vizet.
- Hééé.. ez egy kihívás volt!!????- kérdezte
- Ha te annak veszed!!! Barbie babaaa!- mondta egy mosoly között , tudtam , hogy ennek jó vége lesz ha én szó párbajba kezdek Emmettel.
- Akkor az !!!!- kaján vigyorral a száján mondta . Míg én vele szembe lévő székre ültem le és csal most nézetem jobban körbe az ebédlőbe . Egyenesen Edward és Tanya mellé ültem le .De szerencsémre a másik oldalamon Jaz és Alice volt. De a legjobb , hogy velem szembe Emmett volt így még jobb meg , hogy mellette Rose aki csak úgy ismer engem mint a tenyerét így tud nekem segíteni ha kell. Össze is néztem Rose aki rögtön rám mosolygót. Én is viszonoztam a mosolyt.
- A-aaa semmi segítség!!!- mondta Em
- Milyen segítség is ??- kérdeztem mikor vissza fordultam felé.
- Tudod te jó!!- mondta
- Én aztán nem de egy dolgot tudok. Hogy téged lehet a legjobban felhúzni ..- mondtam
- Ohh igen ?!!- nézet rám – És pedig mivel??- kérdezte majd hátra dőlt a széken.
- Ezen hagy gondolkodjak el …- mondtam majd abba is hagytam vámpír sebességgel felálltam és a háta mögé mentem . Meg fogtam a széket majd kihúztam alóla. Ő egyenesen a földre zuhant én meg gyorsan vissza ültem a helyemre. Csak néztem ahogy a földről feláll szitkozódások között. Mindenki csak nevette , de azt a hisztit amit Emmett levágott nem is lehette volna nevetés nélkül meg úszni..
- Istenem csak nem fáj Barbie babám??- kérdeztem tőle egy nagy mosollyal a számon.
- Ez nagyon…- kezdte volna
- Jó volt!- fejeztem be
- Nem épp ezt akartam mondani.. – mondta Melákom.
- De én igen . He-heee- mondtam .
- Igen !! Így állunk Bella Cullen..!!!!???- mondta majd elindult felém azzal a mosolyával a száján amiből tudtam , hogy ezt vissza kapom.
- Igen így !!!- hergeltem
- Tudod jól , hogy hergelsz !!!!
- Én ugyan soha nem csinálok olyat … Énnnn cöhhh- legyintem egyet.
- Bella bella bella…- mondta egymás után a nevem
- Ohh igen Szia Bella vagyok de úgy hallom már tudod mert kicsit be akadt a lemez .- mondta neki mikor már meg állt előttem
- Tudod te én miért szeretlek ??- kérdezte
- ŐŐ mert egy idegesítő kis majom vagyok aki már kis kora óta az ő Melák bátyán ugrál!!- vigyorogtam rá.
- Majd nem .. de még mert…- kezdte volna
- Imádni való vagyok!!!- pislogtam rá
- Igen és még…- kezdte megint de megint nem hagytam
- Mert én vagyok az aki mindig benne van a szópárbajaidba bárhol és bármikor. .- mondtam majd végre megölelt .
- Pontosan…- mondta
- Tudtam én .. én is Szeretlek és mindenkit szeretek . – mondta az ölelés közben.
- Mi is !!!!- mondták egyszerre.
- Örülök!!!- mondta én is .
- Én ugyan nem szeretlek !!!- mondta Tanya amitől rögtön kibújtam Em öleléséből és egyenesen elé mentem.
- Ennek örülök a legjobban a világon!!!- mondtam gúnyosan a szemébe majd háttat fordítottam neki és apámékhoz mentem. - Apa én ma már nem megyek !!!
- Miért?? – csattant fel Edward hangja
- Mert!!!- válaszoltam
- Bella…- kezdte volna de én intem , hogy nem érdekel.
- Jó? Már úgy is elintéztem mindent és még csak a fele holmim van össze pakolva és mivel , holnap már megyek ..- nyeltem egy nagyot majd folytam. - kérlek!!!!
- Rendben.!! De egy valamit tudnod kell!!- mondta apa .
- Mit?- kérdeztem mert elég furcsán nézet rám
- Mi nem leszünk itthon ma de….- kezdte de abba is hagyta
- Apa mi az??- néztem rá
- Edward itthon lesz …- nyögte ki gyorsan. Én mint egy hülye álltam ott nyitott szájal. – Hahhóó kicsim itt vagy????- legyezte előttem a kezét.
- Remek!!!- mondtam
- Akkor itt vagy !!- mondta apám majd meg fordult.
- Igen itt és mióta fordulsz nekem hátat apa???- kérdeztem
- Most mert látom rajtad , hogy mindjárt ki törsz. !!
- Én nem fogok… - mondta majd elsétáltam . Egyenesen a szobámba mentem és ki se mozdultam . Halódtam amit mindenki elmegy de én csak pakoltam és zenét hallgattam. Ez legalább meg nyugtatott mikor már mindent eltettem amire már nem lesz szükségem gyorsan a telefonomra pillantottam , hogy megnézem az időt. Már négy óra volt, nagyot sóhajtottam majd lehuppantam az ágyra , körbenéztem jó alaposan nem akartam itt hagyni de ez az árra annak , hogy felejtsek akkor meg teszem . Úgy gondoltam jobb ha elmegyek sétálni nem bírták meg egy percet itt ülni és arra gondolni , hogy Edward oda lent van .. Így gyorsan át öltöztem , ki vettem egy nadrágot és egy pólót meg Emmett pulcsiját magamra kaptam amit kölcsön kértem tőle nem rég. Felkaptam a sport cipőmet a telefont a kezembe vettem de nem tettem el . Egyenesen lefelé vettem az irányt a szobából amint leértem a lépcsőn , rögtön meg láttam Edwardott ahogy a zongoránál ült. Nem tudtam tovább nézni így elinultam kifelé de még mielőtt ki mentem volna a telefonomat le tettem a szekrényre nem akartam senkivel beszélni.. majd elindultam megint kifelé de meg torpantam amikor Edward mögém állt és meg szólalt.
- Hova mész?- kérdezte
- Közöd !!!- mondtam majd kisétáltam egyenesen az erdőbe mentem .
Sétálgattam és gondolkoztam, miért van ez velem hiszen nem is csináltam semmit , hogy engem büntessenek oda fent… sóhajtottam mert tudtam , hogy nem sokára rám tör a sírás. Már épp a tisztásra értem ahol a családdal szoktunk lenni. Nem tudtam mennyi az idő de már sötétedet mivel emberi tempóba jöttem így biztos eltartott egy ideig még ide értem – gondoltam magamba. - Pont a felnéztem az égre és megláttam egy repülőt ami épp felettem sétál el .. rögtön eszembe jutott Angel és ettől az emléktől minden ellő jött nem tudtam a könnyeimet vissza tartani. Egyenesen egy sziklához mentem , meg álltam előtte és csak sírtam . – Angel!!!!!- ezt mondtam sírás közbe. – Miért ???- kérdeztem majd minden erőmmel a sziklába ütöttem a kezemet ami egyet reccsent és már a fájdatom el is öntötte a kezemet. Nem bírtam talpon maradni le csúsztam és háttal a sziklának magamhoz szorítottam a kezemet kezdtem újból sírni..
Edward szemszöge:
Miután el viharzott csak néztem ahogy eltűnik az erdőbe. Nagyot sóhajtottam majd a kanapéra ültem és csak bámultam ki a fejemből . Vagyis csak Bellán járt a fejem minden gondolatom körülötte forgót. Nem tudom mennyi ideje ülhettem ott amikor Emmett jött be …
- Hát te??- kérdeztem meglepve.
- Alice küldött haza !!!- mondta
- Mért?? Mi történ!!!! És hol vannak a többiek??
- El mentek a plázába nem sokára jönnek. – mondta – Edward Bella hol van ???- kérdezte
- Elment az erőbe. – mondtam szomorúan. – Miért?
- Alice látta hogy megint össze omlik ezért jötten haza. !!- mondta Em én meg elsápadva néztem – Megyek meg keresem !!!
- Én is megyek !!!!- mondtam
- Edward…- kezdte de én nem hagytam
- Nem megyek!!!!- mondtam ő meg csak bólintott egyet és a már követtük is Bella illatát. Egyenesen a tisztásra vezet ahol szoktunk lenni. Amint meg láttuk Bellát ahogy ott ül a szikla előtt és sír.
- Miért kellet ezt velem csinálni ????- mondta Bella
- Oda megyek!!!- mondta
- De…- kezdte volna Emmett de nem figyeltem rá egyenesen Bella elé mentem . Nem tudtam nézni ha sír le guggoltam elé.
- Bella minden renden?- kérdeztem . Majd felemelte a fejét és csak nézet könnyes szemekkel
- Nem nincs semmi rendben!!!!- mondta
- Bella sajn…- mondtam volna neki de nem tudtam be fejezni mert egyszer csak felállt és kiabálni kezdet velem .
- Ki ne mond…!!!!
- Sajnálom!!!- mondtam ki végül
- Én még jobban !!!- mondta majd hátat fordított nekem .
- Bella kérlek értsd meg …- kérleltem
- Miért tenném te se értettél meg engem !!- mondta amit nem nagyon értettem.
- De …- mondtam de abba is hagytam hiszen akkor hazudnék.
- Te nem értettél meg egyáltalán nem ….- fordult vissza még mindig sírt és hogy észre vettem valami történt a kezével mert nagyon szorongatta.
- Bella …
- Ne Belláz nekem itt . Semmit nem értetsz Edward!!!- mondta
- Bella nagyon sajnálom …- mondtam. Két percig csak állt előttem és meg se szólat. Nem bírtam , hogy ne halljam a hangját .- Kérlek mondj valamit- kérleltem
- Tudod te Edward Cullen , hogy mennyi ide így tartott nekem , hogy rá jöjjek többet érzek irántad ,hogy nem csak bátyámként tekintek rád.. Tudod te ezt ???
- kérdezte de nem válaszoltam – Persze , hogy nem tudod… - törtek elő a szeméből a könnyek. – Tudod te mennyi erő kellet hozzá , hogy megtegyem azt a lépést hogy csókoljak … nagyon nagy kelet, nem akartam megint pofára esni ezért nem mertem ezt fel meg tenni. Meg az ahogy ki is mondjam neked, hogy SZERETLEK . – sóhajtott egyet – Nagyon nagy !!!! Hiszen én meg BÍZTAM benned.. azt hittem , hogy te benned nem fogok csalódni és nem fogok pofára esni. De úgy látom tévedtem te is… - mutatott rám a másik kezével. - olyan vagy mint a többi csak kihasználják az ember szeretetét aztán pofára ejtik… miért is hittem azt , hogy te más vagy… Mért nem láttam be amikor kerültél , miért nem vettem észre , hogy csak kihasználsz… de nem én nem láttam be inkább csak még jobban szerettelek.. De amikor meg láttam Tanya veled akkor a szeretetem GYŰLÖLETTÉ alakult át. Nem elég , hogy Angel is itt hagyót nem de még te is a földben döngölsz. – szűrte a fogai között .- Bíztam benned Edward bíztam neked adtam a szerelmemet. De rájöttem , hogy soha többé nem leszek ilyen soha többé nem teszek ..- mondta majd olyan közel jött hozzám hogy legszívesebben meg csókoltam volna de nem tudtam még mondani se semmit csak bámultam a szemébe .- Legszívesebben megütnélek ..- emelte fel a kezét de vissza is ejtette. – De nem teszem mert egy ha meg ültek el törik a kezem kettő nem akarom , hogy fájjon neked. – mondta majd hátat fordított nekem és elindult. Én is követtem és csak annyit mondtam :- Sajnálom ! Én csak annyit akarok , hogy bocsás meg nekem!!!!- mondta
- Bocsássak meg neked !!!- fordult vissza hozzám. – SOHA!!!- majd megint elindult .- Emmett kérlek segíts ..- szólt Bella majd Emmett mellette is termet.
Bella szemszöge :
- Itt vagyok !!!- mondta Em amit mellettem termet.
- Em nagyon fáj…- mutattam meg neki a kezemet.
- Gyere menjünk haza már mindenki otthon van … - mondta és rohanni kezdtünk egymás mellet . A kezemet magam hoz szorította, már majdnem a házhoz értünk. Halódtam ahogy Edward is jön mögöttünk. Halódtam , hogy a házba épp beszélgetnek ezért pajzsot húztam magunk köré , hogy ne halják ahogy megyünk, hallani akartam miért vitatkoznak. Még mindig sírtam , nem tudtam abba hagyni egyszerűen nem ment. Már épp a verandán mentünk fel amikor halódtam Rosalie hangját..
- Miért tesz ezt???Miért megy el olyan hülye és makacs ilyenkor!!!!!- mondta a konyhából jött a hang ezért a konyhába mentünk de mivel nem halódtak , hogy jövünk így azt se látták amikor a konyha ajtónál meg álltunk és csak hallgattam.
- Ros kérlek ne mondj ilyet.!- mondta Alice
- Miért ne mondja … igazam van nem gondolkodik miért nem gondol ránk…- mondta én meg beléptem a konyhába .- Nem értem olyan…- mondta de amit észre vette , hogy mindenki mögé bámul így ő is meg fordult.
Csak néztem nővéremet könnyes szemekkel …
- Bella kicsim mi történt???- rohant oda apám és anyám . De nem törödtem velük kikerültem őket.
- Miért mondtál ilyen ?- kérdeztem Rosalitól.
- Mert igaz!!
- Tudod , hogy mennyire szűkségem van rád??- mondta neki
- Bella én …- kezdte
- Nem , én se akarok el menni de meg kell tennem és , hogy itt hagylak titeket nagyon rosszul esik. És pont ezért teszem mert rátok gondolok. Nagyon szeretlek Rosalie és nem csak téged hanem mindenkit a családból…- mondtam és egyenesen a karjaiba vettettem magam . – Sajnálom!!!!
- Én is , hogy ilyet mondtam . Szeretlek húgi…- mondta
- Apa kérlek kösd be a kezem !!!- mondtam mikor már elszakadtunk egy mástól.
- Mi történ?- kérdezte amint meg fogta a kezemet én meg fel szisszentem
- Bele ütöttem a sziklába !
- Bella !!!- nézet rám mérgesen .
Nem hagyta annyiba nem kötötte be még meg nem röngenezte és jól le is cseszett mert kárt tetem magamba megint. Mivel sikeresen meg repedt egy csontom így egy kicsit erősebb kötést tett rá. Mikor ezzel is végzet már nagyon álmos voltam így úgy döntöttem aludni megyek de nem akartam egyedül.
- Rosalie!!!- mondtam
- Igen ??- nézet rám
- Velem alszol ha meg kérlek …- néztem rá
- Persze !- mosolygót - Gyere menjünk!!!- mondta majd a szobám felé mentünk.
- Én is , hogy ilyet mondtam . Szeretlek húgi…- mondta
- Apa kérlek kösd be a kezem !!!- mondtam mikor már elszakadtunk egy mástól.
- Mi történ?- kérdezte amint meg fogta a kezemet én meg fel szisszentem
- Bele ütöttem a sziklába !
- Bella !!!- nézet rám mérgesen .
Nem hagyta annyiba nem kötötte be még meg nem röngenezte és jól le is cseszett mert kárt tetem magamba megint. Mivel sikeresen meg repedt egy csontom így egy kicsit erősebb kötést tett rá. Mikor ezzel is végzet már nagyon álmos voltam így úgy döntöttem aludni megyek de nem akartam egyedül.
- Rosalie!!!- mondtam
- Igen ??- nézet rám
- Velem alszol ha meg kérlek …- néztem rá
- Persze !- mosolygót - Gyere menjünk!!!- mondta majd a szobám felé mentünk.
2011. május 16.
Átalakitás :)
Sziasztok!
Nem frisset hoztam de azzal is sietni fogok.. Most átalakítottam a blogot egy kicsit..
Remélem tetszik!!!!
Írjátok meg nektek , hogy tetszik...!
Puszii Kösszi Melii :)
Nem frisset hoztam de azzal is sietni fogok.. Most átalakítottam a blogot egy kicsit..
Remélem tetszik!!!!
Írjátok meg nektek , hogy tetszik...!
Puszii Kösszi Melii :)
2011. május 4.
Bella élete . 19.fejezet
Itt van még egy fejezet.. de sajnálom a következőt nem tudom mikor hozom...:( :)Jasper szemszöge:
Miután Bella kitett minket a sulinál csak figyeltük amint elmegy majd oda sétáltunk az ajtóhoz és csak vártunk. Kis idő múlva Edward és Tanya jöttek felénk megálltak mellettünk , láttam Edward szemén , hogy Bellát keresi.
- És hol van a kis sztár vagy szajha.???!- kérdezte Tanya nevetve de csak ő nevetett. Éreztem magam mellett , hogy mindenki nagyon dühös.
- A helyedbe befognám Tanya mert még nagyon fájni fog neked…- mondta Ros és már indult volna felé de Emmett elkapta..
- Nyugii Bébi!!!- mondat neki . Ros meg ránézet és kifújta a levegőt.
- Ohh de meg ijedtem … Várj nem én ijedtem meg hanem inkább ő..ő nem mer idejönni …!!!- mondat Tanya megint . De most már mindenki nagyon ideges volt.
- Na ide figyelj te szajha most azonnal befejezed vagy megöllek .- mondat Alice és már Tanya előtt termet de emberi tempóba. Tudtuk , hogy Alice be is húzott volna egyet Tanyanak de nem tette mert tudta , hogy mindeni minket nézne.
Miután Alice beolvasót Tanyak halódtam , hogy csak Bella jöhet mert nagyon hangosan hallgatta a zenét. Már a kocsit is láttuk Bella egyenesen a szokásos helyére állt vagyis Edward kocsija mellé ami pontosan az ajtóval átlósan és a suli irodával is átlósan állt.
Bella beállt de elég nehezére est volna kiszállni mert minden fotós a kocsija körül állt.
De nem is szállt ki rögtön még pakolászott ott vagy nem tudom , de mi egymásra néztünk Emmettel ..
- Fel hívom , hogy nem-e kell neki segíteni , hogy kiszálljon..??!!!! – mondat és Em bólintott.
Már tárcsáztam is rögtön felvette…:- Igen ?- vette fel a telefont
- Ne menjünk oda Emmel.?- kérdeztem
- Nem kell majd szólok ha kéne..- mondta és letette a telefont. Kinyitotta az ajtót , kiszállni még sikerült neki de csak ott állt a vakuk fényében amikor körbenézet de csak a két kocsit nézte . Csak azt láttuk , hogy a táskáját átteszi a vállán és felugrik a kocsija tetejére az egész suli csak őt nézte majd átugrott Edwardére végül meg a suli irodába rohant. A fotósok meg csak álltak és nézték , ahogy Bella becsukja az ajtót.
- Ez meg mi volt.!!!- mondtam
- Hát meg oldotta az már biztos..!!!- mondat Emmett nevetve és mindenki vele nevetett.
- Szerintem maradjunk még itt…- mondat Ros és mindenki egyetértett.
Bella szemszöge:
Berohantam de csak emberi tempóba ahogy beértem nagy levegőt vettem , láttam , hogy mindenki engem néz a tanárok közül pont arra jött az igazgató.
- Jó reggelt Bella!- köszönt rám és meg állt előttem
- Jó reggelt Tanár úr.! – mondtam és most már kiegyenesedtem – Tanár úr beszélhetnénk?!- kérdeztem
- Persze ! Gyere be az irodámba …- mondat és bementünk az irodájába.
- Ülj le!- mondta
- Oké! – leültem
- Na és miről akarsz beszélni.?- kérdezte
- Elsőként szeretnék bocsánatot kérni ettől ami oda kint van , egyszerűen kiderült. – mondtam
- Nem baj és még lenne valami?- kérdezte
- Igen lenne , hát szeretnék kiiratkozni !- mondtam lesütött szemmel.
- De miért?- kérdezte csodálkozva.
- Hát ez elég bonyolult de lényeg az , hogy három nap múlva New Yorkba költözöm meg, hogy felvettek a Hollywood Arstba …- mondtam
- Értem sajnálom , hogy elmegy … de azt tudnia kell , hogy mi mindig vissza várjuk..!- mondat
- Ennek örülök…- mondtam és a tanár elém nyomot egy csomó papírt amit alá kellet írnom
- De egy valamire meg kérhetném ? – kérdezte
- Persze mi lenne az?
- Ha lehetne ezt a két napot még töltse el itt velünk …- mondat
- Persze , hogy lehetne…- mosolyogtam rá
- Köszönöm. – mondta és kezet fogtunk . Már indultam volna ki de eszembe jutott, hogy ez így nehéz lesz.
- Őő nem mehetnénk inkább azon az ajtón… - mutattam ami pont a folyosóra vezetett.
- De , hogy nem. Viszlát Bella. !- mondat
- Viszlát.!- mondtam és már a folyosóra kilépve. Oda sétáltam a szekrényemhez kinyitottam jól körbe néztem nagyon hiányozni fog de ha ezt kell tennem legyen.
Ott álltam és pakolásztam amikor meg halódtam azt a hangot amit utálok…Jessicat
- Bella hé, Szia!- mondta Jess és állt oda elém. Be csuktam a szekrényem ajtóját és csak álltam ott..
- Mit akarsz Jess…?- kérdeztem mert nagyon nem volt kedvem hozzá.
- Csak szeretnék vagyis szeretnénk bocsánatot kérni!- mondat a három majmolójával a háta mögött.. Csak néztem , hogy ennyire hülyének néz.
- Te nem bocsánatot szeretnél vagy szeretnétek kérni , hanem csak szeretnétek élvezni a fotósok körét…- mondtam neki gúnyosan.
- Ez nem igaz. – válaszolt.
- Ide figyelj nem érdekel a bocsánat kérésed de , ha ez minden vágyad legyen van három napod csak ennyit leszek Forksab ezen az időn velem lóghatok de hozzánk nem jöhettek. Meg értettük egymást .?!!- néztem rá
Ott álltam és pakolásztam amikor meg halódtam azt a hangot amit utálok…Jessicat
- Bella hé, Szia!- mondta Jess és állt oda elém. Be csuktam a szekrényem ajtóját és csak álltam ott..
- Mit akarsz Jess…?- kérdeztem mert nagyon nem volt kedvem hozzá.
- Csak szeretnék vagyis szeretnénk bocsánatot kérni!- mondat a három majmolójával a háta mögött.. Csak néztem , hogy ennyire hülyének néz.
- Te nem bocsánatot szeretnél vagy szeretnétek kérni , hanem csak szeretnétek élvezni a fotósok körét…- mondtam neki gúnyosan.
- Ez nem igaz. – válaszolt.
- Ide figyelj nem érdekel a bocsánat kérésed de , ha ez minden vágyad legyen van három napod csak ennyit leszek Forksab ezen az időn velem lóghatok de hozzánk nem jöhettek. Meg értettük egymást .?!!- néztem rá
- Igen meg . – mondta
- Ja és még valami mi nem vagyunk barátok ..- ezt is hozzá tettem.
- Értem, de kérdezhetek valamit.?- mondat
- Mit?- kérdeztem vissza.
- Edward hol van ?- kérdezte én meg nevetésbe törtem ki .- Most mi van?
- Hogy Edward hol van … - mondtam amikor beléptek a többiek az ajtón .- Ott van és a barátnőjével együtt jön..- mondtam majd hátba veregettem és egyenesen velük szembe elindultam.
- Kivel?Én eddig úgy tudtam veled jár…- mondta csodálkozva
- Nem vagy ezzel egyedül…- mondtam – Na gyere ..! – fogtam és át öleltem a vállát és egyenesen kifelé vettük az irányt amerre ők jöttek.
- De … - kezdte volna
- Nincs de ez egy nagy tuskó ennyi és ha lehetne neves ne vágj ilyen képet mert nem fogsz szépen festeni a fotón ..- mondtam és nevetni kezdtem mire ő is. Pont a családommal szembe álltunk meg mindenki kerekre nyílt szemmel néztek
- Bella te és Jess?- kérdezte Alice
- Mi van velünk csak együtt lógunk baj?!!- kérdeztem…
- Nem de…!!!- mondta volna Alice
- De … Semmi szerintem ez az én dolgom. – mondtam és egyesesen Edward és Tanya előtt álltunk meg ..- Na akkor hagy mutassam be neked Jess .. Tanyát Tuskó barátnőjét. – mondtam és mire mind nevetni kezdtünk csak Tanya háborodott fel megint..
- Na ide figyel te kis ….- mondta de meg akadályoztam
- Á-áá én a helyedbe csöndbe ,maradnák te itt egy senki vagy …- mondtam majd közelebb léptem hozzá..
- Itt inkább te vagy a senki… Tisztára ki vagy bukva , hogy Edward engem szeret és nem téged ..- mondtam amitől megint nevetni kezdtem.
- Annyira nem érdekel , hogy Edward téged szeret de ezen meg is bizonyosodhatunk. Ha akarod ..- mondtam neki és egyszerűen oda hajoltam Edwardhoz és meg csókoltam . Abban reménykedtem , hogy nem fog vissza csókolni de nem ő épp azt csinálta. Nem tartott sokáig , mosollyal a számon váltam el tőle és vissza léptem Tanya elé.
- Remélem boldog leszel vele , de ebben ne legyél biztos , hogy szeret is téged..- mondtam és elindultam Emmetthez és a többiekhez..
- Ne legyek ?! –kérdezte vissza- Ja és még valami mi nem vagyunk barátok ..- ezt is hozzá tettem.
- Értem, de kérdezhetek valamit.?- mondat
- Mit?- kérdeztem vissza.
- Edward hol van ?- kérdezte én meg nevetésbe törtem ki .- Most mi van?
- Hogy Edward hol van … - mondtam amikor beléptek a többiek az ajtón .- Ott van és a barátnőjével együtt jön..- mondtam majd hátba veregettem és egyenesen velük szembe elindultam.
- Kivel?Én eddig úgy tudtam veled jár…- mondta csodálkozva
- Nem vagy ezzel egyedül…- mondtam – Na gyere ..! – fogtam és át öleltem a vállát és egyenesen kifelé vettük az irányt amerre ők jöttek.
- De … - kezdte volna
- Nincs de ez egy nagy tuskó ennyi és ha lehetne neves ne vágj ilyen képet mert nem fogsz szépen festeni a fotón ..- mondtam és nevetni kezdtem mire ő is. Pont a családommal szembe álltunk meg mindenki kerekre nyílt szemmel néztek
- Bella te és Jess?- kérdezte Alice
- Mi van velünk csak együtt lógunk baj?!!- kérdeztem…
- Nem de…!!!- mondta volna Alice
- De … Semmi szerintem ez az én dolgom. – mondtam és egyesesen Edward és Tanya előtt álltunk meg ..- Na akkor hagy mutassam be neked Jess .. Tanyát Tuskó barátnőjét. – mondtam és mire mind nevetni kezdtünk csak Tanya háborodott fel megint..
- Na ide figyel te kis ….- mondta de meg akadályoztam
- Á-áá én a helyedbe csöndbe ,maradnák te itt egy senki vagy …- mondtam majd közelebb léptem hozzá..
- Itt inkább te vagy a senki… Tisztára ki vagy bukva , hogy Edward engem szeret és nem téged ..- mondtam amitől megint nevetni kezdtem.
- Annyira nem érdekel , hogy Edward téged szeret de ezen meg is bizonyosodhatunk. Ha akarod ..- mondtam neki és egyszerűen oda hajoltam Edwardhoz és meg csókoltam . Abban reménykedtem , hogy nem fog vissza csókolni de nem ő épp azt csinálta. Nem tartott sokáig , mosollyal a számon váltam el tőle és vissza léptem Tanya elé.
- Remélem boldog leszel vele , de ebben ne legyél biztos , hogy szeret is téged..- mondtam és elindultam Emmetthez és a többiekhez..
- Ha szeretne nem csókolt volna vissza…- mondtam mire megint nevetni kezdtem
- Hogy te mit csináltál?- kérdezte Tanya Edwardtól.. de ő nem válaszolt.
Mindannyian be mentünk az első óránkra ami történelem volt. Leültem a helyemre és a helyem Edward mellet volt így csak ültem és figyeltem amit a tanár mondat. De azt láttam , hogy egész órán engem bámult.
2011. május 3.
Bella élete . 18.fejezet
Hát itt lenne a friss sajnálom , hogy ennyit kellet rá várni . Na de remélem annak elenére jó lett.
Jó olvasást nektek. Puszi Meliii :)
Edward szemszöge:
Mikor meg láttam Bellát amint sétál ki az erdőből láttam rajta , hogy szenved és miattam pont ezt nem akartam , hogy legyen de úgy látszik tényleg egy szörnyeteg vagyok. Mindenki fel állt és csak néztük a legnagyobb furcsaság az volt , hogy levette a felsőjét és az oldalához szorította nagyon szép volt és én ezt elveszítettem csak ez járt a fejembe. Csak néztük amint felsétál és belép az ajtón csak néztem nem tudtam nem levenni róla szememet hiszen csak egy melltartóba és egy nadrágba volt. Hamar meg éreztük a vérszagát is és persze apánk már rohant is oda.
- Bella te megsérültél gyere megcsinálom .- mondta apánk de Bellán látszott , hogy nem és ennek hangot is adott.
- Én megcsinálom .- mondta hidegen és egyenesen a konyhába ment.
- De Kicsim!- mondta apánk.
- Nem meg oldom!- mondta mérgesen . Nem ment utána inkább vissza a sétált és leült a helyére szomorú arccal. Csak Tanya ment oda de nem tudtam , hogy mindek nem is ellenkeztem de senki semmi . Halódtam a gondolataikban ha valami nem tetszik Bellának majd meg oldja. Csak bambultam magam elé amikor meg halódtam Bella hangját amint kiabál.
- Hozzám ne mert érni és ha ez még egyszer csinálod megöllek … - mondta Bella és csak azt láttuk , hogy Tanya egyenesen a napaliba repül. Csak néztük , hogy mi volt ez.
- Mi volt ez?- kérdeztem mert nem értetem
- Hogy mi volt a te kis barátnőd egyszerűen meg akart kóstolni és sikerült neki- mondat azzal a mosollyal a mi még nála is félelmetes . Majd vissza ment a konyhába én segítettem felkelni Tanyának mindenki mérgesen nézet rá de nem bírta tovább se Ros , se Em, se Jas, és Alice röhögésbe törtek ki mert tudták gondolom , hogy ez lesz.
Bella még mindig a konyhába volt amikor nagy sikítást halódtunk.
Bella szemszöge:
Ezt nem hittem el hiszen fel vettek a Hollywood Arts nagyon örültem és sikítani kezdtem de meg láttam egy másikat is amiben viszont egy jó és egy rossz dolog volt.
A jó , hogy meg hívtak egy díj átadóra amint fel kéne lépnem a rossz meg az , hogy a paparaszik tudják , hogy most hol lakom és hova járok suliba. Ezt a menedzserem írta akinek az ötlete volt, hogy egy kicsit tűnjek el mer túl sok volt. Írt még egy rövid szöveget is : „ Szia Bella! Sajnálom de valahogy ki derítették, ezért légy óvatos , hogy mikor mit csinálsz. Puszi és Sok szerencsét… Jams „
Gyorsan el olvastam de nem érdekeltek a fotósok csak az , hogy a világ legjobb sulijába fogok járni és , hogy végre egy év után megint fellépek. Sikítva rohantam ki a napaliba és ott már mindenki állt egyenesen anyám és apám ölébe vettetem magam.
- Meg van !!!- mondtam nekik és csak csodálkozva néztek rám .
-Fel vettek a Hollywood Artsba- és nyomtam kezükbe a borítékot de a másikat is . _
Apám olvasta el esőként, mire anyám is elolvastam csillogó szemekkel néztek rám.
- Kicsim ez remek de a másik már nem az .- mondta mivel mindenki hallotta mert persze , hogy hangosan kellet felolvasniuk . Mivel már fáztam és nem volt kedvem felmenni egy pulcsiért , körbenéztem és láttam , hogy Emmetten van egy pulcsi is .
- Hé Em, oda adnád léci a pulcsidat.?!!!- néztem rá olyan kisbabásan aminek soha nem tudott ellenállni a Melák bátyám.
- Persze , hogy oda adom Barbie baba. - mondta és nevetésbe tört ki. Levette és egyenesen felém dobta. Amint elkaptam Edward tekintetével találtam szembe magam . És egy picit még az oldalamat is meghúztam amit Jas persze érezte.
- Óvatosan Em. – mondat Jas
- Bocsi ..- mondat én meg csak legyintetem egyet és felvettem a pulcsit már nem is fáztam annyira. Leültem Em és Alice közé a kanapéra felhúztam a lábamat és Em felé fordultam .
- Barbie baba???- kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
- Igen az !!- mondat én meg Rosra néztem és már tudta , hogy mit akarok mind a ketten egyszerre adtunk Emnek egy taslit.
- Áúú de mért ?!- kérdezte
- Barbie baba jaj úgy-e nem fájt??- kérdeztem és mindenki nevetni kezdet a napaliba .
- De fáj.!- mondat morcosan_
- Ajjj annyira sajnálom.!Bocsánat!!- nyomtam egy puszi bátyám arcár ő meg szorosan meg ölelt.
- Oké megvan bocsátva ..- mondta
- Jól van hogy mit le tisztáztátok beszéljünk erről az egészről Bella.?!- mondta apa.
- Nincs miről beszélni !- mondtam
- De van kisasszony…!- mondta anya és ezt csak akkor szokta mondani , ha ideges lesz.
- Anya nyugi !!! Három napot kell kibírnotok ebben az egész paparazzós dologban és idáig nem fognak eljönni . – mondtam
- Paparazzós dolog?? Miért mi vagy te kis anyám??!!!- kérdezte Tanya
- Én a te helyedbe csöndbe maradnák !!!!- mondtam gúnyosan
- Nem maradok csöndbe én is családod tagja vagyok!- mondat amin nevetnem kellett nem csak nekem hanem a többi testvéremnek is egyedül Edwardnem és anyáék.
- Úr isten ilyen jót még nem nevettem. – mondtam és egyenesen amikor felálltam felé sétáltam .- Te ehhez a családhoz soha nem fogsz tartozni , neked már ha tudom meg volt a családod csak otthagytad őket.. az meg nem a mi bajunk .- mondtam amikor már vele szembe álltam.
- De , hogy is nem ide fogok tartozni mivel hozzá megyek Edwardhoz…!!- mondat ami nagyon szíven ütött de nem sírtam csak Edwardra néztem és láttam a szemébe a szomorúságot.
- Ha-ha-ha áldásomat adom rá de még akkor lesz a családom tagja . – indultam vissza helyemre. – Ja és még valami , ha te hozzá mész egy ilyen emberhez aki egy nagyon nagy suttyó másikat becsap és azt mondja neki , hogy SZERETI aztán meg haza állít egy ilyennel- mutattam Tanya felé aki nagyon ideges lett – az nem más mint egy gerinctelen állat ez a véleményem róla. – mondta de nagyon fájt ezeket a szavakat kimondani. Vissza ültem Em és Alice közé mind ketten megöleltek .
- Bella sajnálom én csak azt kérem bocsáts meg…- mondat Edward
- Sajnálhatod is de a bocsánatomra várhatsz soha nem fogok meg bocsátani neked. –mondtam a fogaim között.
- Értem.- mondta és felállt , hogy el induljon kifelé Tanyával.
- Még nem fejeztem be!- szóltam utána
- Igen?!- kérdeztél egyszerre
- Gondolom Tanya nem haragszol ha én a te családodhoz költözöm akiket otthagytál …Várj nem is kéne engedélyt kérnem tőled. Bocsiii- mondtam
- Carmenékhez költözöl.??- kérdezte apa
- Igen meg beszéltem velük és azt mondták , hogy szívesen látnak engem ameddig csak akarom. Mivel Tanyát már nem akarják látni ..- mondta és csak gonoszan mosolyogtam rájuk.
- De…- kezdte volna anya
- Semmi de jól megleszek ott mindenki ott lesz aki számít nekem a barátaim csak ti nem de az nem azt jeleni , hogy nem találkozunk és beszélünk. – mondtam és megöleltem őket.
- Jó kicsim de ez nagyon nem jó így!!!- mondta anya
- Tudom de nekem igen..- mondtam – Na most végeztem sziasztok.
- Szia Bella- mondta Edward és már el is tűntek.
- Na segítetek összepakolni holnap?- kérdeztem mindenkitől
- Igen – válaszoltam egyszerre
- Köszönöm na de megyek aludni , holnap elintézem a sulit. – indultam el felfelé…- ja és mindenki úgy öltözőn , hogy fotósok is lesznek. – mondtam
Lefürödtem és már az olyan fáradt voltam ez a nap nem az én napom volt mint most-tanába a többi sem. Hamar elaludtam. Reggel ugyan úgy keltem mint szoktam és mivel mindig hamar kérsz vagyok. Már épp azon járt a fejem , hogy mit vegyek fel. Egy csőnadrágnál maradtam ami kivel vagdosva és egy ujjatlan felsőnél aminek a hátulján ki van vagdosva és egy kabátot. Gyorsan felöltöztem fel vettem a napszemüvegem és a táskámat majd lerohantam a többiekhez. Mindenki ott volt még a nem vártak is. Gyorsan felkaptam a cipőmet is.
- Sziasztok Jó reggelt.- köszöntem
- Szia Bells. Hűűűű jól nézel ki !!- mondta Alice
- Köszönöm na nem mondhatod , hogy nincs ízlésem volt kitől tanulnom. – öletem meg.
- Ebben viszont igaza van Alicenek nagyon jól nézel ki …- mondat apa
- köszi! Na de mehetnénk.??!!- kérdeztem
- Igen mehetünk.!!- válaszoltam
- És ki jön velem ??- kérdeztem
- Mi megyünk..- mondta Em.-
- Oké hát akkor sziasztok !- köszöntem el egy-egy puszival anyáéktól. Elindultunk a kocsik felé mivel Tanya is a suliba fog járni Edwarddal és egy osztályba velem nagyon repestem , hogy csak három napot kell kibírnom. Mi öten beültünk az én Volvómba ők meg a sajátjukkal mentek. Már elindultunk amikor megszólaltam :
- Figyeljetek kiteszlek titeket a kapunál jó?- kérdeztem
- Jó de miért?!- kérdezte Ros
- Mert még nem kéne bemennem majd egy kicsit később és egyesül is szeretnék lenni!- mondtam
- Oké legyen !- egyezett bele Em.- De nem fogunk bemenni nélküled.
- Jóó!!!- nevettem már oda értünk a kapuhoz ők be mentek én meg arrébb álltam és felvettem a napszemüveget , hogy ne ismerjenek fel. Kb. tíz percet ültem ott amikor úgy döntöttem bemegyek de mivel zenéz hallgattam ezért még jobban fel hangosítottam és úgy indultam befelé . Hamar észre vettek a fotósok még be állni se tudtam a helyemre csak nagy nehezen . Már épp kiszállni készültem amikor csörgött a telefonom Jas volt az.
- Igen ?- vettem fel mi közbe szedtem össze a dolgaimat és még oda kint is csak a vakuk villogását láttam .
- Ne menjünk oda Emmel.?
- Nem kell majd szólok ha kéne..- mondtam és kinyitottam az ajtót. Még kiszállni sikerült de ,hogy egy lépést is tegyek az már nem annyira ment. Nem akartam , hogy a fiúk ide jöjjenek ezért fel mértem a kocsit és a táskát átvettem a vállamon , hogy a hátamon legyen . Mivel táncos vagyok és vámpír gondoltam meg oldom felugrottam a kocsim tetejére mindenki engem nézet még Edwarddék is majd át Edward kocsijára és onnan le egyenesen a suli irodába rohantam .
Jó olvasást nektek. Puszi Meliii :)
Edward szemszöge:
Mikor meg láttam Bellát amint sétál ki az erdőből láttam rajta , hogy szenved és miattam pont ezt nem akartam , hogy legyen de úgy látszik tényleg egy szörnyeteg vagyok. Mindenki fel állt és csak néztük a legnagyobb furcsaság az volt , hogy levette a felsőjét és az oldalához szorította nagyon szép volt és én ezt elveszítettem csak ez járt a fejembe. Csak néztük amint felsétál és belép az ajtón csak néztem nem tudtam nem levenni róla szememet hiszen csak egy melltartóba és egy nadrágba volt. Hamar meg éreztük a vérszagát is és persze apánk már rohant is oda.
- Bella te megsérültél gyere megcsinálom .- mondta apánk de Bellán látszott , hogy nem és ennek hangot is adott.
- Én megcsinálom .- mondta hidegen és egyenesen a konyhába ment.
- De Kicsim!- mondta apánk.
- Nem meg oldom!- mondta mérgesen . Nem ment utána inkább vissza a sétált és leült a helyére szomorú arccal. Csak Tanya ment oda de nem tudtam , hogy mindek nem is ellenkeztem de senki semmi . Halódtam a gondolataikban ha valami nem tetszik Bellának majd meg oldja. Csak bambultam magam elé amikor meg halódtam Bella hangját amint kiabál.
- Hozzám ne mert érni és ha ez még egyszer csinálod megöllek … - mondta Bella és csak azt láttuk , hogy Tanya egyenesen a napaliba repül. Csak néztük , hogy mi volt ez.
- Mi volt ez?- kérdeztem mert nem értetem
- Hogy mi volt a te kis barátnőd egyszerűen meg akart kóstolni és sikerült neki- mondat azzal a mosollyal a mi még nála is félelmetes . Majd vissza ment a konyhába én segítettem felkelni Tanyának mindenki mérgesen nézet rá de nem bírta tovább se Ros , se Em, se Jas, és Alice röhögésbe törtek ki mert tudták gondolom , hogy ez lesz.
Bella még mindig a konyhába volt amikor nagy sikítást halódtunk.
Bella szemszöge:
Ezt nem hittem el hiszen fel vettek a Hollywood Arts nagyon örültem és sikítani kezdtem de meg láttam egy másikat is amiben viszont egy jó és egy rossz dolog volt.
A jó , hogy meg hívtak egy díj átadóra amint fel kéne lépnem a rossz meg az , hogy a paparaszik tudják , hogy most hol lakom és hova járok suliba. Ezt a menedzserem írta akinek az ötlete volt, hogy egy kicsit tűnjek el mer túl sok volt. Írt még egy rövid szöveget is : „ Szia Bella! Sajnálom de valahogy ki derítették, ezért légy óvatos , hogy mikor mit csinálsz. Puszi és Sok szerencsét… Jams „
Gyorsan el olvastam de nem érdekeltek a fotósok csak az , hogy a világ legjobb sulijába fogok járni és , hogy végre egy év után megint fellépek. Sikítva rohantam ki a napaliba és ott már mindenki állt egyenesen anyám és apám ölébe vettetem magam.
- Meg van !!!- mondtam nekik és csak csodálkozva néztek rám .
-Fel vettek a Hollywood Artsba- és nyomtam kezükbe a borítékot de a másikat is . _
Apám olvasta el esőként, mire anyám is elolvastam csillogó szemekkel néztek rám.
- Kicsim ez remek de a másik már nem az .- mondta mivel mindenki hallotta mert persze , hogy hangosan kellet felolvasniuk . Mivel már fáztam és nem volt kedvem felmenni egy pulcsiért , körbenéztem és láttam , hogy Emmetten van egy pulcsi is .
- Hé Em, oda adnád léci a pulcsidat.?!!!- néztem rá olyan kisbabásan aminek soha nem tudott ellenállni a Melák bátyám.
- Persze , hogy oda adom Barbie baba. - mondta és nevetésbe tört ki. Levette és egyenesen felém dobta. Amint elkaptam Edward tekintetével találtam szembe magam . És egy picit még az oldalamat is meghúztam amit Jas persze érezte.
- Óvatosan Em. – mondat Jas
- Bocsi ..- mondat én meg csak legyintetem egyet és felvettem a pulcsit már nem is fáztam annyira. Leültem Em és Alice közé a kanapéra felhúztam a lábamat és Em felé fordultam .
- Barbie baba???- kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
- Igen az !!- mondat én meg Rosra néztem és már tudta , hogy mit akarok mind a ketten egyszerre adtunk Emnek egy taslit.
- Áúú de mért ?!- kérdezte
- Barbie baba jaj úgy-e nem fájt??- kérdeztem és mindenki nevetni kezdet a napaliba .
- De fáj.!- mondat morcosan_
- Ajjj annyira sajnálom.!Bocsánat!!- nyomtam egy puszi bátyám arcár ő meg szorosan meg ölelt.
- Oké megvan bocsátva ..- mondta
- Jól van hogy mit le tisztáztátok beszéljünk erről az egészről Bella.?!- mondta apa.
- Nincs miről beszélni !- mondtam
- De van kisasszony…!- mondta anya és ezt csak akkor szokta mondani , ha ideges lesz.
- Anya nyugi !!! Három napot kell kibírnotok ebben az egész paparazzós dologban és idáig nem fognak eljönni . – mondtam
- Paparazzós dolog?? Miért mi vagy te kis anyám??!!!- kérdezte Tanya
- Én a te helyedbe csöndbe maradnák !!!!- mondtam gúnyosan
- Nem maradok csöndbe én is családod tagja vagyok!- mondat amin nevetnem kellett nem csak nekem hanem a többi testvéremnek is egyedül Edwardnem és anyáék.
- Úr isten ilyen jót még nem nevettem. – mondtam és egyenesen amikor felálltam felé sétáltam .- Te ehhez a családhoz soha nem fogsz tartozni , neked már ha tudom meg volt a családod csak otthagytad őket.. az meg nem a mi bajunk .- mondtam amikor már vele szembe álltam.
- De , hogy is nem ide fogok tartozni mivel hozzá megyek Edwardhoz…!!- mondat ami nagyon szíven ütött de nem sírtam csak Edwardra néztem és láttam a szemébe a szomorúságot.
- Ha-ha-ha áldásomat adom rá de még akkor lesz a családom tagja . – indultam vissza helyemre. – Ja és még valami , ha te hozzá mész egy ilyen emberhez aki egy nagyon nagy suttyó másikat becsap és azt mondja neki , hogy SZERETI aztán meg haza állít egy ilyennel- mutattam Tanya felé aki nagyon ideges lett – az nem más mint egy gerinctelen állat ez a véleményem róla. – mondta de nagyon fájt ezeket a szavakat kimondani. Vissza ültem Em és Alice közé mind ketten megöleltek .
- Bella sajnálom én csak azt kérem bocsáts meg…- mondat Edward
- Sajnálhatod is de a bocsánatomra várhatsz soha nem fogok meg bocsátani neked. –mondtam a fogaim között.
- Értem.- mondta és felállt , hogy el induljon kifelé Tanyával.
- Még nem fejeztem be!- szóltam utána
- Igen?!- kérdeztél egyszerre
- Gondolom Tanya nem haragszol ha én a te családodhoz költözöm akiket otthagytál …Várj nem is kéne engedélyt kérnem tőled. Bocsiii- mondtam
- Carmenékhez költözöl.??- kérdezte apa
- Igen meg beszéltem velük és azt mondták , hogy szívesen látnak engem ameddig csak akarom. Mivel Tanyát már nem akarják látni ..- mondta és csak gonoszan mosolyogtam rájuk.
- De…- kezdte volna anya
- Semmi de jól megleszek ott mindenki ott lesz aki számít nekem a barátaim csak ti nem de az nem azt jeleni , hogy nem találkozunk és beszélünk. – mondtam és megöleltem őket.
- Jó kicsim de ez nagyon nem jó így!!!- mondta anya
- Tudom de nekem igen..- mondtam – Na most végeztem sziasztok.
- Szia Bella- mondta Edward és már el is tűntek.
- Na segítetek összepakolni holnap?- kérdeztem mindenkitől
- Igen – válaszoltam egyszerre
- Köszönöm na de megyek aludni , holnap elintézem a sulit. – indultam el felfelé…- ja és mindenki úgy öltözőn , hogy fotósok is lesznek. – mondtam
Lefürödtem és már az olyan fáradt voltam ez a nap nem az én napom volt mint most-tanába a többi sem. Hamar elaludtam. Reggel ugyan úgy keltem mint szoktam és mivel mindig hamar kérsz vagyok. Már épp azon járt a fejem , hogy mit vegyek fel. Egy csőnadrágnál maradtam ami kivel vagdosva és egy ujjatlan felsőnél aminek a hátulján ki van vagdosva és egy kabátot. Gyorsan felöltöztem fel vettem a napszemüvegem és a táskámat majd lerohantam a többiekhez. Mindenki ott volt még a nem vártak is. Gyorsan felkaptam a cipőmet is.
- Sziasztok Jó reggelt.- köszöntem
- Szia Bells. Hűűűű jól nézel ki !!- mondta Alice
- Köszönöm na nem mondhatod , hogy nincs ízlésem volt kitől tanulnom. – öletem meg.
- Ebben viszont igaza van Alicenek nagyon jól nézel ki …- mondat apa
- köszi! Na de mehetnénk.??!!- kérdeztem
- Igen mehetünk.!!- válaszoltam
- És ki jön velem ??- kérdeztem
- Mi megyünk..- mondta Em.-
- Oké hát akkor sziasztok !- köszöntem el egy-egy puszival anyáéktól. Elindultunk a kocsik felé mivel Tanya is a suliba fog járni Edwarddal és egy osztályba velem nagyon repestem , hogy csak három napot kell kibírnom. Mi öten beültünk az én Volvómba ők meg a sajátjukkal mentek. Már elindultunk amikor megszólaltam :
- Figyeljetek kiteszlek titeket a kapunál jó?- kérdeztem
- Jó de miért?!- kérdezte Ros
- Mert még nem kéne bemennem majd egy kicsit később és egyesül is szeretnék lenni!- mondtam
- Oké legyen !- egyezett bele Em.- De nem fogunk bemenni nélküled.
- Jóó!!!- nevettem már oda értünk a kapuhoz ők be mentek én meg arrébb álltam és felvettem a napszemüveget , hogy ne ismerjenek fel. Kb. tíz percet ültem ott amikor úgy döntöttem bemegyek de mivel zenéz hallgattam ezért még jobban fel hangosítottam és úgy indultam befelé . Hamar észre vettek a fotósok még be állni se tudtam a helyemre csak nagy nehezen . Már épp kiszállni készültem amikor csörgött a telefonom Jas volt az.
- Igen ?- vettem fel mi közbe szedtem össze a dolgaimat és még oda kint is csak a vakuk villogását láttam .
- Ne menjünk oda Emmel.?
- Nem kell majd szólok ha kéne..- mondtam és kinyitottam az ajtót. Még kiszállni sikerült de ,hogy egy lépést is tegyek az már nem annyira ment. Nem akartam , hogy a fiúk ide jöjjenek ezért fel mértem a kocsit és a táskát átvettem a vállamon , hogy a hátamon legyen . Mivel táncos vagyok és vámpír gondoltam meg oldom felugrottam a kocsim tetejére mindenki engem nézet még Edwarddék is majd át Edward kocsijára és onnan le egyenesen a suli irodába rohantam .
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)