Isabella McCarthy Cullen élete .5 rész.

Vita

Bella szemszöge :

Estig a szobámba gubbasztottam , zenét hallgattam és a négy falat bámultam . Nem nagyon gondolkodtam inkább csak a zenének a ritmusára figyeltem és arra amit énekelnek. Nem is igazán akartam gondolkodni.
Mikor már meguntam a zenét is úgy döntöttem le fürdök és át veszek valami kényelmesebb ruhát.
Fel vettem egy fekete mackó nadrágot és egy lila mackó felsőt és egy sport cipőt. Így mentem le a konyhába mert már nagyon éhes voltam. Lent senkit nem találtam mivel mindenki oda kint voltak az udvaron és harcoltak. Vagy mit is csináltak. Kivettem a hűtőből egy doboz fagyit egy kanalat is a szekrényből és így mentem ki az erkélyre. Ahol kényelmesen helyet foglaltam és falatozni kezdtem a finom fagyimat.
Néztem ahogy bátyám ugrál össze vissza próbálja elkapni Jaspert aki persze nem hagyja magát. Na mikor én is meg ő is azt hittük , hogy lekapja hát nem őt hanem a fát kapta el de nagyon.
- Khöö ...- köhögtem ott mert sikeresen félre nyeltem a nagy nevetésbe amit Emmett csinált nekem .
- Jól vagy ??- vert hátba Esme .
- Naná , csak félre nyeltem .Semmi baj jól vagyok ...- végre sikerül abba hagyni a köhögést. Így vissza tértem a fagyimhoz. Amit már majdnem elpusztítottam. Mikor végleg kivégeztem a doboz tartalmát vissza mentem a konyhába és a dobozt a kukába dobtam a kanalat meg elmostam és a helyére tettem. Majd vissza ugráltam a  többiekhez ahol már Rose és Alice harcoltak. Mosolyogva álltam meg Carlisle és Jasper mellett.
Mikor végre Rose leteperte a kis koboldot aki persze nem volt egy cseppet sem volt letörve. Csak ugrálva jött oda mellénk.
- Törpilla te jössz...- bátyám csak , úgy kilökött az udvar közepébe.
- Naaa.- álltam meg csípőre tett kézzel .- És kivel is ?
- Edwarddal. Most ő jön. - vágta rá gonosz kis mosollyal Bátyám. Igen hülye kérdés volt ez tőlem gondolhattam volna , hogy Edward lesz az akivel harcolnom kell.
- Ki nyírhatlak ?- vontam fel az egyik szemöldökömet . Edward hülye kecses mozdulattokkal sétált elém.
- Na csak próbáljuk meg ...- most hergelni próbált de nem igazán sikerült neki.
- Gyere. - mondtam annyi érzékkel amennyivel csak tudtam .Csak kihívóan mosolyogtam rá amitől rögtön támadott. De én még mindig nem mozdultam ezért diadalmasan a földre tepert . És hát mondhatom , hogy egy kicsit fájt de nem érdekelt. Rám feküdt és nem is akart leszállni. Végig a szembe nézett és mosolygót.
- Látod ..Bella ...- ahogy éreztem a hűs leheletét a számon , kezdet minden az eszembe jutni amit éreztem iránta . De nem engedtem , hogy utat törjenek vissza nyomtam őket ahol a helyük van és egy röpke kis mozdulattal ledobtam magamról Edwardott aki pár métert zuhant majd földet ért. Vámpír sebességgel teremtem rajta és most én néztem mélyen a szemébe.
- Látom ahogy a földön fekszel ...- hajoltam olyan közel amilyen közel lehet. - És csak egy kis pöccintés volt.- álltam fel és sétáltam a többiekhez.- Azt hiszem én győztem és jó ét. - mondtam amint elhaladtam előttük , majd egyenesen a szobámba mentem és bebújtam az ágyamba .
Nem tudtam aludni ezért csak elterültem és megint csak a plafont bámultam már minden egyes zugát kiismertem ennek a rohadt plafonnak. Sehol egy bogár vagy valami még egy porszem se volt sehol semmi. Itt tényleg mindig tisztaság van mindenhol.
Ajj kezdek bekatatni ebbe a szobába . Már épp meg folytan készültem magamat a párnával mikor kopogtak . Feltornáztam magamat ülő helyzetbe , de mire mondtam volna bármit is belépet Edward és becsukta maga mögött az ajtót.
- Na jó azt hiszem nem engedtelek be ....- térdeltem fel, mérgesen néztem a szemébe . Mit képzel ő magáról , nem is engedem be de bejön. Ki ez itt?
- Beszélnünk kell .- minta meg se hallotta volna amit mondok neki.
- Na ide figyelj  NEKÜNK nincs mit beszélnünk és nem engedtelek be még szépen beszélek kimész és becsukod magad mögött az ajtót . Értettük egymást?- kérdően néztem rá.
- De beszélnünk kell és addig nem megyek sehova sem ...- hajolt közelebb amitől hátra hökkentem egy picit.
- Mit nem értesz azon , hogy nincs mit beszélnünk Edward ?- kiabáltam most már vele.
- Mert van miről beszélnünk . Mint például rólunk ...- na most már ő is kiabált.
- Rólunk ?- na ezt viccesnek találtam.- Nincs olyan ,hogy RÓLUNK .... emlékez már miért vagy olyan hülye vagy csak jó ezt tettetni azt hiszed , így majd ragadnak rád a csajok. Mert ha igen akkor nagyon tévedsz. - bőgtem meg a mellkasát.
- Mire emlékezzek BELLA MIRE?- ezt nem hiszem el , hogy nem emlékszik semmire . Nem az nem lehet .
- Egy vámpír nem felejt ...- vágtam a fejéhez.- Arra , hogy miután Tanya meg jelent te meg változtál . Kettő volt belőled olyan lettél mint ő tisztára olyan hülye és önző lettél. Folyton belém kötöttél vagy csak kiabáltál a semmiért. A SEMMIÉRT. - ismételtem újra az utolsó pár szót..- Ezért is mentem el mert nem bírtam ez tovább csak nekem ártottál senki másnak , és nem volt még akkor sem elég még Tanya is belém rugót párszol. Én szerettelek , de nagyon nem int egy TESTVÉRT. De te nem tettél semmit hanem eltaszítottál. - döbbenet volt az arcán ahogy hallgatta amit a fejéhez vágtam . - Elmentem és jóval erősebb lettem mint te vagy itt midnek együtt véve. Meg védem magam és elteszem jó mérje azt amit irántad éreztem vagy épp érzek. Most már beszéltünk jobb ha TAKARODSZ a szobámból. - éreztem ahogy könnycseppek gördülnek le az arcomon.
- Sajnálom én nem tudtam ....nem vettem észre..- dadogta maga elé miközben az ajtó felé indult.
- NEM TUDTAD. SEMMIT NEM VETTÉL ÉSZRE. SEMMIT.- kiabáltam és hozzá vágtam a kezem kerülő párnát. Hátra nézet , majd kiment . Sírva borultam a párnáim közé.
Halódtam ahogy megint kinyílik és becsukódik az ajtó. De most nem ő jött vissza ha nem két nagy kéz fogott meg és magához ölelt és ennek a két kéznek a tulajdonosa csak is a bátyám lehetett.
- Chsss...- nyugtatott, de nehezen ment neki . - Néz rám. - emelte a tekintetemet rá.- Mi a baj ?
- Semmi csak lehet , hogy jobb lett volna ha vissza se jövök ide...- próbáltam vissza tartani a sírást.
- Nem ! Nagyon is jól tetted , hogy itt vagy . Nem engedem , hogy elmenj még egyszer. Meg ígértem anyának , hogy vigyázni fogok rád és ezt be is tartom... - ölelt át. Nem igazán tudtam mit mondani csak tovább sírtam az ölébe. Fájt , hogy Edward mindent sebet újra és újra fel szakított. Az meg még jobban , hogy semmire nem emlékszik. Miért nem miért ne emlékszik. Egy vámpír nem felejt ezt , nem tudja csak úgy elfelejteni.
Addig sírtam bátyám ölébe még végül álomba sírtam magam aznap este...

Nahát Ez a blogom is kapott egy díjat és az elsőt!
Hát ennek nagyon de nagyon örülök és köszönöm szépen Minie95-nek !

- Tedd ki a logót!

- Írj magadról egy kis szösszenetet!

- Küldd tovább 5 írónak!

Magamról: 95.november .29 születtem . imádok zenét hallgatni és énekelni sokan mondják , hogy jó a hangom de elhinni már nem annyira tudom mint amennyien mondják.
Táncolni is imádok és rajzolni ezekben érzem magamat egyedül na meg persze az írásba amit nem rég kezdet.
eddig 4 blogom van és kettő közös.
Imádok hülyülni és a barátnőimmel lenni.
Soha nem voltam normális és nem is szeretnék csak gyerek akarok lenni mind örökre.
Mostanában idézeteket is szoktam írni esténkét jó stressz oldó.
Hát azt hiszem ennyi lenne:D

Akiknek tovább küldöm .

Niki
Katie
Minie95
Reni
Beky

Isabella McCarthy Cullen élete .4 rész.

Térj észhez!

Bella szemszöge :

- Igen ...- mondtam és az ajtó kinyílt egy nem várt személlyel együtt....
Edward állt az ajtóban és meredt rám . Nem tudtam nem döbbent arcot vágni. Hiszen nagyon is megdöbbenten mit keres itt és miért jót egyáltalán fel. Ha megint veszekedni akart akkor tuti , hogy megölöm itt helyben .
- Nincs kedvem veled bájcsevegni se veszekedni úgyhogy zárd  be magad után az ajtót és szia ...- fordultam vissza  az ablakhoz. Az ajtó becsukódott de ő nem ment ki.- Komolyan modnom Edward mi a fészkes fenéért jöttél ide?- kicsit idegesebben kérdeztem mint ahogy akartam .
- Beszélni ...- állt meg mellettem . Nevetnem kellet ezen amit mondott.
-Ohh , hogy beszélni te velem ...- álltam fel , hogy kb. egy magasba legyek vele. - Mi nem tudunk beszélgetni csak kötekedni és ha nem haragszol MÉG meg hallgatni sem akarlak most.- vámpír sebsebéggel az ajtóhoz mentem és kinyitottam neki.- Most meg told ki rajta a segged.  - kedvesen mutattam kifelé de belül őrjöngtem. Nem nagyon akart sietni , kivánszorgót én meg rögtön re csaptam az ajtót és lefeküdtem az ágyamba . Aludni nem igazán tudtam még mindig nem értettem miért jött és mit akart. Ha meg tudtam volna hallgatni mert, meg tudtam volna de nem úszta volna meg egy váza hozzá vágással és egy sincs a szobámba sajna így most nem volt kedvem ehhez. Le menni meg nem akartam .Annyit töprengtem ezen , hogy a végén sikerült elaludnom végre.
Reggel nyomot fejjel keltem ki az ágyból , komásan sétáltam le a lépcsőn egyenesen a konyhába ahol már mindenki ott volt. Ahogy beléptem meg csapott a friss tojásrántotta és a narancslé illata.
- Szia Törpilla ...- köszönt bátyám a hátam mögött.
- He..lló.- dadogtam ijedtemben. Vigyorogva ült le az asztalhoz , én is követtem egy ásitást nyomtam el mikor leültem az asztalhoz. Török ülésbe ahogy szokta. Majd Esme elém volt egy tányért és egy poharat. Hálásan néztem fel rá ő meg csak homlokon csókolt és elment. Azonnal habzsolni kezdtem a tojást. Miközben mindenki engem nézet. Fel néztem amikor épp bekapni készültem az utólsó falatott ami leesett a villámról vissza a tányérba.
- Most ezt kötelező volt kinézni a számból.?- fordultam bátyám felé aki nagy nevetés közbe volt.
- Nem is néztem ki...- tagadta ahogy szokta.
- Aha nem akkor edd is meg ...- tömtem a szájába, sajnos nem volt ideje kiköpni ezért lenyelt . Azt a fintort ami az arcán volt hát istenem olyan nevető görcs jött rám amit még soha abba nem lehet hagyni.
- Fújj ez valami ....- nyújtogatta a nyelvét.
- Finom...- vigyorogtam rá mint a tejbe tök.
- Nem undorító...- persze , hogy kijavított.
- Neked az nekem meg finom és itt kész is ... ne köteged velem..- álltam fel , hogy az üres tányért és majdnem üres poharat a mosogatóba tegyem. Kiittam az összes narancslét majd a mosogatóba tettem és vissza fordultam a családhoz aki még mindig engem nézet. Kicsit kezdtem furcsállni ezért jobbra balra dülöngéltem ők meg még mindig követtek a szemükkel. Meg ráztam a fejem és még meg is vakartam.
- Ez olyan fura mint egy repülő tehén ...- mormogtam magam elé. Jobbnak láttam a inkább fel megyek és elkészülök a suliba.
Fel érve a szobámba a meglepetéseknek soha nem lesz vége már. Megint Edwarddal találtam szembe magam aki kényelmesen az ágyamon elhelyezkedett. Eddig fel se tűnt , hogy ő nem volt lent. Úgy éreztem most már tudok kötekedni ...
- Talán rossz szobába jöttem és ez itt az idióta telep...- néztem meg az ajtót.- Ohhh nem én jó  helyen vagyok de TE nem ...- álltam Edward elé.
- Én remek helyen vagyok...- mosolygót ugyan azzal a mosolyával amit régen nagyon szerettem.
- Biztos vagy benne.? - álltam az ágyam mellé , meg fogtam a takarót ami annyira elterült és egy nagy legyitéssel kirántottam alóla mire ő a földre esett. Nagyot nevettem , majd megigazítottam és a szekrényemhez.mentem .
- Ez mire volt jó ?- törte meg a pár perces csöndet.
- A bogarak elűzésere...- vágtam hátra majd vissza fordultam és kivettem egy fehér melltartót amit rögtön fel is vettem. Nem törődtem Edwarddal tudtam , hogy csorog a nyála. Mikor fel vettem egy bugyiba és melltartóba álltam és néztem a ruháimat. Fel vettem egy farmert egy kék felsőt egy borszínű kabátot vagy mit is volt az egy barna cipőt és egy majdnem ugyan olyan színű táskát mint a kabátom .
Teljes harci díszben fordultam meg és hát Edward még mindig ugyan ott állt csak nyitott szájjal és teljesen lesokkolva. Oda sétáltam és becsuktam a száját.
- Édes téged nem tanítottak jó modorra nem kukkolunk ...- gúnyosan vigyorogtam a képébe majd elindultam lefelé.
- Bella meddig teszünk úgy mintha utálnánk egymást.?- kérdezte mikor már lent álltam az ajtóban. Mindenki indulni készült. Már megint nevetnem kellet ahogy hátra fordultam és Edward szemébe néztem .
-Édes és nem úgy teszek mintha utálnálak téged , utállak is ...- világosítottam fel amitől olyan volt a szeme mintha egy világ omlott volna össze benne . - Azt hiszen én csak tettem , akkor nagyot téved. El mentem és vissza jöttem de az amit meg változott még mindig ugyan olyan.- bőgtem mellkason majd sarkon fordultam és kimentem a többiekhez akik , csak bámultak .
Beültem a kocsimba , meg vártam még mindenki helyet foglalta a saját kocsijába és már a suli felé vettem az irányt.
Elsőként értem oda így leparkoltam oda ahol tegnap álltam . Kiszálltam és a kocsim csomagháztetőjére ültem és vártam . Nem sokára a Volvo is meg érkezdet amivel a többiek jöttek. Emmett és Alice rögtön mellém ültek és néztek. Edward már pont került volna el engem mikor megszólaltam.
- Összeomlót a kicsike világ oda bent és inkább elkerülsz ?- kérdeztem gúnyosan.
- Nem omlót össze semmi .Sem csak te nem a Bella vagy akit én ismerek...- na ez amit mondott hozott ki a sodromból . Le szálltam és elé sétáltam , nem akartam itt jelenetet rendezni .
- Ohh , hogy nem az a Bella vagyok ... igen nem az a Bella vagyok . Csak tud azt a BELLÁT te üldözted el és nem én ...- egy kicsit pofon vágtam mire mindenki minket nézet.- Remélem ezzel miden eszedbe jutott...- sarkon fordultam és bementem a terembe ahol már épp becsöngettek. Leültem az egyik üres helyre és ni csak mekkora mázli Edward is oda ült. Hát ez oltárai. Mindenki minket nézett, csak is az előbbi pofon miatt. Az össze vissza sugdolózás ami erről folyt a hátunk mögött. Én csak mosolyogva dőltem hátra székemben.
Mikor bejött a tanár szerencsére nem kellett bemutatkoznom mivel mindenki ismer engem .
Ültem és hallgattam az unalmas mondókát már majdnem be aludtam mikor egy papírt toltak elém. Szétnyitottam és Edward kézírása virított rajta.
Én üldöztem el ?
Ez állt a lapon a kéz írása még mindig ugyan olyan gyönyörű volt mint eddig. Fel vettem a tolat és írni kezdtem , fogalmam sincs miért tettem de tettem.
Te voltál az amikor elkezdtél velem 2 évvel ezelőtt kötekedni és mindig pórig aláztál Tanyával.Előtte nagyon sokat éreztem irántad, de az akkor és ott amikor kiléptem az ajtón GYŰLÖLETTÉ változott. Meg védem magam és nem vagyok már olyan kis pisis mint akkor.
Amint leírtam oda toltam elé és szerencsémre ki is csöngettek. Fel kaptam a dolgaimat és más rohantam is a másik órámra .
A nap továbbá elég jól telt. De a még jobb akkor volt mikor haza értem és egyedül voltam a szobámba egyedül én és senki más....

Bella ruhája .

Isabella McCarthy Cullen élete .3 rész.

Otthon 2.rész

Emmett alig akart elengedni , ha ember lennék tuti biztos , hogy már meg fulladtam volna. Olyan szorosan ölt meg a bátyám , hogy már nem is emlékszem mikor volt utoljára ilyen. Nagyon ismerem már és tudtam , hogy ha meg lát minden haragja elszáll és képtelen lesz rám , haragudni egy idegig.
- Na jó ideje lenne helyet adni másnak  is...- Alice széles mosollyal tolta arrébb bátyámat és került most ő a helyére. Amint elengedet még egyidegi úgy nyomkodta a kezemet mintha csak káprázna a szembe.
- Oké. Figyel itt vagyok előtted és ha tovább csinálod ezt...- nyomkodtam most én a kezét.- ...akkor is leszek előtted. - mosolyogtam rá.
- Igen tényleg itt vagy ...- na most már kiabált és ujjongót.
- Jézusom valaki hűtse le most. Jasper egy hűsítő csókot kérünk.- nyomtam oda Alice-t Jasper karjaiba.
- Bella ...- nevetett ahogy Jasper ölébe zuhant. Nekem is nevetnem kellet , de nem sokáig tarot mert Rose a nyakamba ugrott és szó szerint majdnem letepert.
- Jajj most komolyan ennyi ember előtt akarsz leteperni Rose.- nevettem a fülébe mire mindenkiből kitört a nevetés.
- Igen ennyi ember előtt. Két éve csak pár szót halunk felőled ennyi jár nekünk. Anyáék tudják már hogy itt vagy ??- egyben ki is kaptam és még kérdez is hát igen Rose már csak ilyen.
- Nem , nem tudják elsőnek medvét jöttem kicsit idegesíteni gondoltam majd meglepem őket. - mosolyogtam kajánul , na ezt nem mástól mint Emmettől örököltem.
- Elégé sikerült is húgi...- bokszolt vállam de nem túl erősen azért.
- Na jó Jasper nem kell nyugtatni itt senkit csak engem meg ölelni...- léptem oda és öleltem meg őt is.
- Csak elővigyázatos vagyok ...- kacsintott amint elengedtük egymást. Kicsit Edward felé biccentette a fejét.
- Csak ne legyél az .. nem lesz itt semmi baj ...- nyugtattam meg . - Van még órátok ?- kíváncsiskodtam .
- Nincs.- vágta rá Alice.
- Hát akkor irány haza ...- jött bátyám és karon fogva húzott ki a suliból. Magassarkúban húzott végig a sulin. Mikor meg álltunk a kocsink előtt karba tett kézzel meredtem rá.
- Tudod ezek drága cipők voltak.- emeltem elé a cipőmet. Ő csak fintorgott egyet majd fel nevetett. Erre csak Rosasal egyszerre két taslit nyomtunk le neki.
- Jajj de jó nekem , hogy kettő van belőletek ilyenkor..- simogatta a tarkóját.
- Sajnálom , de ez van ...- vontam vállat.
- Apáék most értek haza ...- Alice nagy örömmel szállt be a kocsiba.
- Pruuu.- fújtam és én is beszálltam a kocsimba. De nem egyedül Emmett és Rose hozzám ültek. Beindítottam a kocsit és már indultam is , de előtte a pajzsot vissza voltam magam köré , hogy ne tudják én jövök. Max. hangerőre állítottam a kocsiban a rádiót ahol pont a Paramore : Monster című száma ment. Imádtam így vezetni és nem csak én . Egyszerre kezdtük el énekelni és csápolni a kocsiba hárman. Persze a kétszáz km/h alatt nem igazán vezettük. Már a ház előtt voltunk mikor a zene is véget ért. Emmett és Rose kiszálltak én kivettem a csomagtartóból a táskámat, és követtem őket fel felé. Bent meg állak és eltakartak engem .
- Anya apa . - kiáltotta Emmett nagy medve hangon amitől legszívesebben nevettem volna most. De sajnos nem tudtam , mert egy máik hang meg akadályozta az örömöm fel jövetelét.
- Szia Édes.- Tanya undorító hangja és ahogy Edwardhoz meg és meg csókolja legszívesebben ott hánytam volna el magam . Szerencséje , hogy nem látott engem .
- Mi az fiam ...- apám kíváncsi hangja csapta meg a fülem .
- Mi a baj gyerekek miért vagytok így egy kupa...- be se tudta fejezni mert kiléptem a kis családi tömeg közül. Anyám tátott szájjal állt előttem és még a tányért is elejtette amit sikeresen elkaptam még mielőtt a földön végezte volna több darabban. - Bella...- suttogásnak hallatszott.
- Igen anya.- bólogattam épp , hogy csak letettem az asztalra a tányért ő már a nyakamba lógót.
- Istenem tényleg te vagy az ... mikor jöttél?- kíváncsiskodót ahogy a szembe nézet.
- Én vagyok teljes élet nagyságban . És csak pár órája. - vigyorogtam rá.- Szia apa.- öltem meg a még mindig ledöbbent Carlislet aki az apának tekintek már mióta rájuk találtunk.
- Kislányom . - ölelte át ő is
Na a családi idill nem valami sokáig tartott.
- Jaj , a kicsi Bella itt van ugorjunk a nyakába ...- Tanya gúnyos szavai amit a fülemet bántotta. De nem csak engem mindenki morogni kezdet de senki nem mozdult csak én. Nem akartam tönkre tenni ezt a percet. De valami nem hagyott más választás. Egyenesen a falnak támasztottam a nyakánál fogva , próbált kitörni de sajnos nem ment neki.
- Két év Tanya , két éve nem láttál engem és nem tudod milyen lettem. A helyedbe behúznám fülem farkam és élvezném ameddig lehet , mert ha így folytatod hamar vége lesz a vámpír életednek. És tudod nem izgat Edward haragja amit sajnos most sem érzek . Ja és szerelmet sem érzek amit irántad táplálna. Fogad el itt én vagyok az erősebb ...- engedtem el és a földre zuhant , azonnal fel pattant és a falnak támasztott ugyan úgy ahogy én az előbb. Gúnyos mosolya volt a száján. Én meg csak mosolyogtam . Olyannyira azt hitte itt nagyon nagy az ő ereje ami egy porszem most.
- Nem úgy látom Bella...- szó szerint  leköpött. - Mit tudsz te arról , hogy Edward mit érez . Nem neked van képességed ehhez. És csak , hogy tud meg tudlak ölni téged bármikor ...- hát nem kellet sok , hogy dühös legyen. Egy gyenge mozdulattal ellöktem magamtól ő meg az udvarra repül. Lassu léptekkel közelítettem felé mikor fel állt vámpír sebbésségél álltam meg előtte és szorítottam a fához.
- Tényleg úgy gondolod. Nem sok erőm kellet , hogy te ide kint véged. És Tanya érzem mit éreznek másik. És tudom , hogy semmit nem érez irántad , de semmit.  Ha akarod kérdez meg őt ?- engedtem el és löktem Edwardhoz aki értetlen fejjel meredt rá majd rám.
- Hazudik úgy-e?- kérdezte dühösen Tanya Edwardtól.
- Nem szokásom .- sétáltam a családom mellé akik tátott szájjal álltak.
- Mond , hogy hazudik ez a ....- nem engedtem , hogy befejezze.
- Csendet.- fogtam meg Tanya nyakát.- Kimondod halót vagy . - szüretem a fogam között.
- Nem hazudik..- végre Edward is meg szólalt. Le tettem Tanyat a földre aki dühtől izzó szemekkel meredt RÁ.
- Meg bánod ezt EDWARD CULLEN meg bánod...- kiabálta és elrohant.
- Wow...- halódtam ahogy bátyám és Jasper egy ilyen meókönnyebülő sóhajt lenyomnak mögöttem.
- Miért nem tudtál előbb jönni mér két éve próbáljuk elűzni innen . - veregetett vállba Emmett.
- Mert akkor ne élte volna túl. - mosolyogtam rá.
- Hogyan lettél te ilyen erős?- Edward kérdése , amiben zavar látszott.
- Erős....- húztam fel a szemöldököm. - Én csak másolok és tanulok. Velem nem jó kötekedni , nagyon nem ...- ezt most halál komolyan mondtam neki.
- Csak nem megtudnál ölni ?- lépet közelebb.
- Két évig Demetri és Felix közelében , na ne viccelj velem Edward. Te már nem élnél ha én valaha is bántanálak. - nevettem fel. 
- Ho-ho csillapodjatok gyerekek.- lépet közénk apánk.
- Én nyugodt vagyok. Ha nem baj most lefeküdnek. - mondtam , és fel sétáltam a szobámba amit már Két éve nem láttam és jó volt újra látni . Ledobtam a táskámat a földre és át vettem egy egyszerű felsőt és egy francia bugyit . Így ültem le az ablak párkányra és meredtem ki az erőbe.
Nem voltam olyan sokáig egyedül mikor egy kopogás riasztott fel a bámulásból.
- Igen ...- mondtam és az ajtó kinyílt egy nem várt személlyel együtt....

Bella szobája .


Bella fürdőszobája.

Bella esti felsője .

Isabella McCarthy Cullen élete .2 rész.

Sziasztok! MA még egy rész írtam túlságosan unatkoztam így gondoltam meg írom a második részét is . Kérek írjatok komit sokat jelentene nekem ... Puszi.


Otthon 1.rész.

Bella szemszöge :

Elhaladtam az Üdvözöljük Forks-ban tábla mellett. Kicsit még örültem is , hiszen újra itthon vagyok nem kéne szomorúnak lennem . Miért is kéne? Edward miatt vagy épp Tanya miatt ? Áá nem azok senkik a számomra.
Meg álltam az egyik benzinkútnál és át vettem a ruhámat , egy fekete szoknya egy fehér felső és egy magassarkú rá egy bőrkabát. Próbáltam kicsit olyat csinálni magamon , hogy ne lehessen felismerni még.
Majd vissza ültem és a Forks-i suli felé vettem az irányt a pajzsom még mindig fent volt. Tudom , hogy senki sincs otthon és ez egy jó meglepi lesz . És hát tömeg előtt nem kapok annyira ki Emmettől sem .Jajj a mamlasz bátyám nagyon hiányzik már.
Beparkoltam a két Cullen kocsi mellé. Mindegyik közül elismerem ezt a két kocsit. Senki nem volt kint a suli parkolajba. Halódtam oda bent a nyüzsgést. Még nem csöngettek be de már majdnem . Kiszálltam össze kócoltam a hajam , hogy jól az arcomba borzoljam. Vettem egy nagy levegőt majd zsebre dugott kézzel indultam el befelé. Lehajtottam a fejem amikor beléptem , de mivel embernek akartam látszani ezért lehúztam a kabátom cipzárát. És úgy sétáltam végig  lehet , hogy nem néztem fel de azért éreztem a fiúk szemét magamon. Még mindig rajtam volt a pajzs ezért Emmett és a többiek nem tudták , hogy én ott vagyok . Pedig előttük is elmentem.
Befordultam az igazgatói irodába. Beléptem  és egy nővel találtam szembe maga .
- Jó napot . Szeretnék vissza iratkozni?- vontam a nő köré is pajzsot.
- Igen és hogy hívják?- mosolygót kedvesen . Na itt már mindenki elfelejtett engem .
- Isabella McCarthy Cullen .- néztem a szemébe , ami rögtön ki is nyílt jó nagyra ahogy meg hallotta a nevem.
- Bella , örülőnk , hogy újra itt van nálunk.- pont az igazgató sétált ki az irodájából.
- Én is .- ráztam kezet vele.
- Jöjjön körbe vezettem .- biccentett az ajtó felé.
- Máris elsőnek a papírokat alá szeretném írni.- amit miközben a nő elém tolt. Gyorsan oda firkantottam a nevem , fel vettem ami az enyém. És mosolyogva indultam meg az ajtó felé.- Köszönöm. - biccentettem a nőnek. Majd kiléptem a folyosóra az igazgatóval együtt.
- És , hogy hogy vissza jött Bella ?- kérdezte miközben a folyóson sétáltunk.
- Nagyon hiányzott a családom . - most az igazat mondtam .
Még kérdezősködőt egy ideig , mikor már végig jártuk a suli minden egyes pontját utamra engedte. Én át mentem az ebédlőn ki az udvarra és leültem az egyik padra vártam , hogy kicsöngessenek. Elő vettem a mobilom és hát mikor rá néztem az órára láttam , hogy még bő fél óra van a kicsöngetésig.
Elgondolkodtam , hogy vajon cukkoljam egy kicsit Bátyámat  vagy ne . De úgy döntöttem igen , ha nem tenném szét unnám az agyamat addig míg várok.
Gyorsan meg nyitottam egy Sms ablakot és pöttykölni kezdtem a betűket.
Emmett helló . Mizu?
Nem valami regény mi .Elküldtem neki és már két perc múlva hát egy regényt kaptam válasznak.
Hogy mizu ? Komolyan meg kérdezed , hogy mizu. Hát nem is tudom nem beszélünk csak pár szól két éve nem láttak. És még a telefont is lecsapod mikor végre elérlek. Csak kerülj húgi a kezeim közzé. Aztán bánni fogod Bella.
Jó nevettem ezen az Sms-en , direkt nem írtam vissza neki. Nem írtam neki így csak úgy kaptam az Sms özönt egyszerre.
Most meg nem is válaszolsz Bella . Én uhh nagyon dühös vagyok rád nagyon. Emmett.
Rá két másod perce a másik.
Bella istenem na írj már vissza ISABELLA McCARTY CULLEN ...
Istenem olyat röhögtem , hogy huu komolyan ideges lett Emmett . De én ezt nagyon is tudtam, imádtam ezzel szekálni. Ő is imád engem és én csak vissza adom ami jár neki. Még ültem és néztem ahogy a felhők fent az égen lebegnek. Majd meghalódtam a csöngött és az ebédlő felé kaptam a fejem . Füleltem ahogy az ebédlőt elárasztják a diákok. Láttam ahogy Emmett és a többiek egy tálcával a kezükben ülnek le a megszokott helyükre. Jobban hallgatóztam , hogy halljam amit mondanak.
- Uh egyszer kitekerem a húgom nyakát...- dühöngött Emmett.
- Miért is ?-- Alice csilingelő hangja.
- Ír egy Sms-t az órán Emmett Mizu? Válaszolok , de ő már nem . - még mindig tiszta pipa volt. A többiek nem bírták nevetés nélkül.
- Aj Emmett nyugalom ...- csókolta meg Rose.- Amugy látatok az új lány ? Vajon ki lehet?- uhh hamar szoba kerültem.
- Fogalmam sincs...- rázták egyszerre a fejüket. Úgy gondoltam ideje kitisztitani az urt. Felálltam és besétáltam az ebédlőbe persze minden szám rám szegözönt. Kivéve a Cullen családé. Ők levegönek néztek. Elő vettem a mobilom és írni kezdem egy Sms.
Fordulj meg !Ennyit írtam Emmettnek. Nem hittem , hogy tényleg meg fordul. De amikor meg tette nagy mosoly és döbbenet volt az arcán. A többiek is engem néztek és csak most tűnt fel , hogy Tanya nincs ott. Alice már alig bírta a seggén maradni , mint ahogy a többiek is.
- Hát itt vagyok és most mi lesz ?- tártam ki a karom.
- Ez lesz..- ölt meg . Bele bújtam  nagy ölelésébe és el se akartam engedni őt.

Bella Ruhája.

Isabella McCarthy Cullen élete .1 rész.

Irány Forks újra.

Bella szemszöge :

Nem bírtam már a várban ülni és egész nap azt hallgatni ahogy Demetri kérged Felixel együtt. Istenem ilyen kor jobban lenne otthon , a családommal nem ezekkel itt . Ezért is menekültem el egy kis időre csak egy hely volt amikor ilyenkor mehettem és az nem volt mást mint egy eldugott is ház az erőben. Valamikor akkor találtam rá mikor ide jöttem és az első vadászatomra mentem egyedül. Ha valamit nem szeretek hallani vagy csak a magány kell nekem akkor szoktam ide jönni és ülni a kis verandán nézni az erőt. A nagy fákat ahogy még nagyobbra nőnek ahogy közöttük, a nap sugara kicsit besüt. Vagy csak a mókusok mászkálást a fán. A madarak énekét ahogy egymással társalognak. Szerettem itt ülni egyedül és csak magamba lenni , de néha otthon még jobb lenne.
Mostanában nagyon ritkán beszélek Emmettel nem , nagyon veszem fel a telefont. Próbálok egy kicsit oda bent helyre rázódni. De ez nehezen meg , ha mindig a telefonom csörgésre kell fel kelnem , vagy épp egész nap csak a családom nevei váltakoznak a kijelzőn. De egy ember soha nem hív két év alatt egyszer sem , Edward mintha el is felejtette volna , vagy csak lehet , hogy az elválás volt az ami nála is betette a kulcsot mint nálam .
Nem szeretek vissza emlékezni , de nem tudok ellen állni az emléknek minden nap újra és újra magam előtt látom ahogy elmentem otthonról. Ott hagytam az a helyet amit sok idő után otthonomnak tekintettem.
Majdnem minden reggel már három teljes napja csak veszekszünk. Ezt rossz szemmel nézi mindenki de , ellene nem tudnak semmit sem tenni. Fogalmam sincs miért vagyunk mostanában ennyire egymás ellen Edwarddal , de egy percig nem tudunk egy léktérbe lenni. Főleg , hogy Tanya is itt van és mintha csak még egy lenne Edwardból csal NŐI változatban .
Még ha meg sem szólalok akkor is belém köt. Vagy ha véletlen neki mentem már akkor is olyan lesz mint egy nagy óvodás aki kiakadt mert majdnem fellökték.
Na igen ma is" véletlenül" mentem neki a nagy sietségben amitől ki eset a kezéből két könyv .
- Miért nem tudsz jobban figyelni !- szó szerint már megint kiabált velem. Meg torpantam az ajtóban és vissza fordultam épp nyitottam volna a számat mikor Bátyám a védelmembe állt. Ő se tudja már ezt nézni ahogy egymást marjuk.
- Fejezd be a kiabálását a húgommal . - azt hittem neki meg Emmett. Nem akartam , hogy összeverekedjenek , de nekem is elegem volt. Arrébb toltam Emmett és Edward dühös szemébe néztem.
- Rosszabb vagy mint egy kis óvodás Edward. Ohh ne haragudj.- vertem ki megint a kezéből a könyvet amit fel vette.
- Vedd fel.- szűrte dühösen a fogai közül.
- Nézd , van két hosszú kezed ami seggig ér VEDD FEL TE.- gúnyos mosollyal néztem rá. Amitől még nagyobb düh lett a szemeiben.
- Azt mondtam , vedd fel.- próbált higgadt lenni de nem  ment neki.
- HA piros , hó esik. - fordultam meg és indultam el kifelé még meg nem ragadta a kezem csak , hogy kitettem a pajzsom amitől nagy lendülettel a falnak csapódott.  Lassan nagyon lassan álltam meg az épp fel tápászkodó Edward előtt.- Vissza fognám magad a helyedben Edward. Ne hogy ki merülj a sok civakodásban , maradjon még erőd az én Bátyámnak a csípős meg jegyzéseire valami okos kis választ adnod. De várj ...- itt meg álltam és nagy mosolyt húztam a számra.- ...neked nem megy. Úgy , hogy légy higgadt . Na pá én megyek pakolni ...- sétáltam el mellette. Már a szobámba pakoltam mikor Emmett és a család többi tagja nagy erővel csapták ki az ajtót és jelentek meg a szobában. Nem fejeztem be a pakolást már mindent össze szedtem és már csak a cipzárt húztam össze mikor meg fordultam és szembe néztem Bátyám értettel tekintetével.
- Miről beszéltél oda lent?- kérdezte kicsit ingerülten .
- Jól , halottad elmegyek Arohoz és a családjához . Olaszországba. Sajnálom Emmett, de egy balfácánnal és a balfácán barátnőjével , nem maradok egy házba. Téged nem akarlak elszakítani Rose-tól ezért még kérdni se akartam , hogy gyere velem. - kicsit szomorú lettem .
- De ez a családunk , végre találtunk egyet és te elmész Húgi?!- félig kérdésnek szánta félig pedig csak mondta azt ami épp a szívében volt.
- Igen , és a családom marad most már ÖRÖKRE .De bekatatni nem szeretnék. Sajnálom . - öltem meg röviden, majd mindenki végig öleltem és elköszöntem . Meg álltam az ajtóban hátra néztem utoljára rá mosolyogtam a családomra majd kiléptem és ott hagytam őket.. Telefonom csörgése rángatott ki az emlékek közül, meg se néztem ki az csak fel vettem . Még félig az emlék között voltam mikor a telefonba szóltam.
- Igen ?- szóltam bele .
- Bella .- bátyám éles örömteli hangja vízhangzót a másik oldalon.
- Tudtam , hogy meg kelet volna néznem ki az .- dörmögtem a telefonba.
- Nem , mert akkor megint nem vetted volna fel a telefont. Bella az isten szerelméért gyere már HAZA .- könyörgött a vonal másik végén Emmett. Rá jöttem , hogy haza akarok menni haza de nagyon.
- Em...me...ttt- tettem úgy mintha rossz lenne a vétel.
- Isabella meg ne próbáld letenni . Bella..- kiabált Em.
- N..e..m .. ha..lla..k  Jó...l  Em...- csaptam le gyorsan a telefont. Tudtam , hogy ezt még nagyon meg fogom bánni azért mert lecsaptam , de na már elegem volt BELŐLE. Vissza dugtam a zsebembe a telefont és elindultam vissza . Ahogy sétáltam az erdőben elgondolkodtam , vajon tudom nem-e kezelni az otthoni helyzetet. Az egyszer már biztos , hogy erősebb lettem és , hogy másik képességét is le tudom másolni. Még egy olyan Edwarddal is eltudnák bánni.
Belépve az szobámba döntöttem vissza megyek a családomhoz Forksba. Összeszedtem minden dolgomat és egy táskával a kezemben indultam el Arohoz , hogy elmondjam neki.
Mikor oda is beléptem minden szem rám szegeződőt. Én csak felemelt fejjel sétáltam Aro elé.
- Aro. Köszönöm a vendéglátást de én most haza megyek. - könnyedén és gyorsan mondtam. Aro felállt és felém jött, egyik kezével meg fogta az én kezemet és készségesen kezet rázott.
- Bármikor szívesen látunk Isabella . - az a mosoly a száján mindig félelmetes volt.
- Köszönöm.- kicsit meg hajoltam , majd kisétáltam az ajtón és onnan már a várból is. A jövőmet elrejtettem Alice elől , hogy semmi képen se tudjon semmiről már mikor eljöttem.
Beültem a kocsimba és Forks irányában indultam útnak.....


Bella kocsija .


Bella telefonja .

Új történet. Bevezetője ....:D

Sziasztok! Hát döntöttem és meg csinálom az új történetet viszont ugyan ide írom. csak a címe lesz majd más!
De azt is mondanom kell , hogy mivel nem sokára itt a suli lehet kevesebbszer lesz friss. De lesz ígérem lesz csak nem ilyen gyakran max. péntek és hétvégénket. NA mindegy itt egy kis Ízelítő az új törimből :D
Sokat gondolkodtam és remélem tetszeni fog , nektek... ha minden jól meg akkor ma még az első rész is meg írom és fel teszem .  Jó olvasáss és Pusz :D

Isabella McCarthy Cullen élete.

A nevem Isabella McCarthy Cullen , a vér szerinti bátyám Emmett McCarthy Cullen. Már egy jó ideje a Cullen családnál élünk. Egyik vadászatnál találkoztunk velük és hát mondhatom ha akartam volna se tudtam volna onnan Emmett elráncigálni , fülig szerelmes lett Rosaliebe aki tényleg nagyon csinos és helyes lány a maga sajátos kis modgyán. Imádom Roset nincs vele semmi bajom ,de néha azért az agyamra megy. Mint ahogy Alice a kis kobold nővérem . Ott van még Jasper aki folyamatosan a nyugtató képességévet használja mert soha , de soha nincs egy nyugodt perc ebbe a családban. Aztán ott vannak Esme és Carlise én őket a szüleimnek tekintett , soha nem ismertem az  igazi szüleimet csak Emmett volt nekem , még akkor is amikor vámpírok lettünk igen hát külsőre rendes normális lány vagyok. De belül nagyon nem az . Az egyetlen egy különbség köztem és a többiek között , hogy én Fél vér vámpír vagyok . Mikor ezt meg kérdeztem Em mindent elmondott. Hogy mikor én születtem anya még ember volt apán meg vámpír csak, anyut már nem tudták meg menteni apánkat meg , megölték. Így egy fél vér gyerek pottyant Emmett nyakába a kis húga. Soha nem értettem , hogy Ő miért nem fél vér mint én. De soha nem foglalkoztam vele annyira .
Ohh és kihagytam egy embert Edwardot, vele nagyon közel kerültünk egymáshoz. Csak egy nap minden meg romlót a barátságunk és én már nem bírtam ott így Volterrába mentem egy vámpír Kalánhoz  aki éppenséggel nem állta vérrel táplálkoznak. Nehezen hagytam ott őket főleg a bátyámat de most már lassan két éve Arovel és az ő " családjával " élek. A hiány a szívemben ott van de nagyon...

29. Fejezet. /Utolsó rész /

Sziasztok!Meg hoztam az utolsó részt ebben a történetben. tudom kicsit késtem vele és nagyon sajnálom , de fogalmam se volt , hogy írjam meg a végét. de ma meg írtam és remélem tetszik nektek.
És ha szeretnétek egy másik Bellás történtet komiba írjátok. meg .
Hát Puszi és jó olvasása Melii :D


Bella szemszöge:

Edward tekintette ami az enyémbe szúródót. Azok z aranybarna szemek az a tekintete az arc . Ahogy rám nézet ahogy vágót rám és ahogy én is rá. Ré érettem abban a szent percben , hogy ha még egyszer meg kéne tennem ezt megtenném. Csak azért , hogy őt és az én családomat védelemben tudhassam mindent , de mindent megtennék. Örült ötlet és örült voltam , hogy megvalósítottam . De hát istenem ki ne lenne olyan örült , hogy az élete szerelméért ilyet csináljon. Szerintem még egy ember is képes lenne ezt megcsinálni mint én.
Hosszú csönd után végre rá vettem magam , hogy megszólaljak és most már a családomon is végig nézek. Aki szemlátomást nagyon örültek nekem.  Végig néztem a farkasokon akik már ember lakban álltak előttem. Minden egyes szem csak engem nézet.
- Bíztál bennem ? - néztem szerelem szemébe miközben feltettem neki a kérdést amire tudtam a válasz de a szájából akartam hallani.
- Igen , bíztam benned .- végig a szemembe nézet . Öröm járt át tetőtől talpig, nagy mosoly húzódót szét a számon. Lassú léptekkel indultam felé, végig csak a szemébe néztem . Gondolatban is beszélhettem volna hozzá. De nem akartam csak is nyíltan , hogy mindenki hallja. Már előtte állt csak is egy méter választott el minket egymást.
- Én igazat mondtam , szeretlek .- mosolyogtam rá.- Tudnom kell egy kérdésemre a válaszodat. Tudom kell , hogy még mindig elakarsz-e venni ezek után? Még mindig ú ugyan úgy szeretsz- e , mint amikor elmentek Aroval?- kíváncsi voltam , mert ebben a válaszban nagyon nem voltam biztos. Vajon tényleg szeret-e még , vagy már egy hét alatt is túl tette magát rajtam . Lehet , hogy bízott bennem de már nem érdeklem .
- Ne gondolj ilyenekre...- mintha csak suttogásnak  hallatszott volna. Választ már nem tudtam adni , mert ajkai az enyémre tapadtak . És végre megint érezhettem ajak formás részeit amin az enyémhez ért.  Szavak amik a torkon voltak , mind vissza csúsztak a mélybe. Nyaka köré tettem a kezem és közelebb húztam magamhoz. El se akartam engedni csak a csókját akartam és az ölelését. Kezei a derekam köré fonat és még közelebb húzott magához. Ha tudtam volna se akadályoztam volna meg ezt a mozdulatot. Szerettem és csak őt akartam és senki de senki mást.
Mikor elváltak ajkaink szemembe  nézet de elhúzódni nem húzódót el tőlem.
- Egyetlen egy válasz lehet a kérdésedre Bella .- féloldalas mosolyát megint rám villantotta .- Soha de soha nem akarlak elveszíteni téged . Eleget voltam nélküled és csak te kellesz nekem . Úgy hogy igen bármikor bárhol Feleségül vennélek .Akár most is ha ez azt jelenit , hogy velem maradt örökre. - halvány csókot nyomot a számra.
- Valahogy sejtettem , hogy ezt fogod mondani . De hallani még jobb füllel minthogy a gondolataimba egy kis hang ezt súgja . Edward Cullen Szeretlek örökre. -  most én voltam aki kicsi csókot nyomot a szájára.
- Szeretlek Isabella Swan Cullen Örökre. - na ezt mondót már nem volt olyan kicsi csók.
 - Na azért azt nem ússzátok meg , hogy én rendezzem meg az esküvőtöket ..- Alice hangja csattant fel mögöttem . Meg pördültem és rögtön a nyakába ugrottam amitől egy kicsit meg tántorodott de nem este hátra.
- Nem is szeretném- sipákoltam a fülébe.
- Ez jó válasz Bella.- ölelt ő is jó szorosan mint én őt. - Hiányoztál Bella .
- Te is nekem . - néztem a szemébe amikor elengedtem.
- Te tudtad , hogy ez lesz ? Hogy idejön Aro?-  nagyon kíváncsi természetű szegényke .
- Nem mondhatnám … csak sejtettem , hogy ide fog jönni. Meg ne haragudjatok de egy falka farkas Aro elől nehezen fogy elbújni. Egyszer minden elé tárulódik és akkor szem nem marad szárazon. De szegény Aro velem nem számolt. Volt időm fel erősödnöm és sok mindent  elsajátítania magamnak mind pl. Edward gondolat olvasása , a te jövőbe látásod és Jasper nyugtató képessége  és  Demetri nyomkövetése és még Jane ereje . Soha ne becsüld alá Isabella Cullent .- büszkén húztam ki magam .
- Nem fogjuk. - Emmett nagy dörmögését halódtam meg amitől nagyon megörültem. Már nagyon rég láttam őt és Roset is. 
Nekem se kellet több rögtön oda futottam és nyakukba ugrottam csak , hogy ők tényleg elestek velem együtt, hárman zuhantunk a földre de el sem engedtem őket.
Három nevetés törte meg a csendet majd mindenki nevetni kezdte. Feltápászkodtunk földről és rendesen is megöltem őket.
- Hiányoztál Barbi-baba .- ölt át Emmett.
- Te is nekem .- szorongattam meg amennyire csak tudtam .
- Bella ..- Rosa hangjára hozzá fordultam és a nyakába borultam . Szőke hajába közé fúrtam az arcom .- Hülye vagy ha még egyszer ezt mered velünk csinálni. Akkor én ölek meg értetted?- ha tudott volna már réges régen sírva fakadt volna Rosalie.
- Nem szeretnék többet elmenni , ha nem baj nekem jobb ha itthon vagyok a családommal. – mivel én úgy-e fél vér vagyok így nekem sikerült elsírnom magam. Rose csak még egyszer szórósan megölelt , majd anyámék felé fordított , aki pontosan ugyan úgy meredt rám mint amikor elmentem . Akkor a fájdalom volt a szívében most az öröm. – Anya.- suttogtam és futni kezdtem felé ahogy oda értem anyám karjaiba borultam aki olyan erősen ölelt ahogy csak tudott. Mélyen magamba szívtam anyám illatát ami soha de soha nem tudnék elfejteni .- Sajnálom. – még mindig suttogtam anyám ölelésében.
- Édes kicsi lányom. Ne sajnáld a lényeg , hogy ÚJRA itt vagy velünk. – nézet a szembe majd egy nagy puszit nyomot az arcomra. Anyám  helyét apám váltotta fel és pontosan ugyan olyan szertetel ölt meg mint mindenki.
- Bella , te ha egyszer a valamit a fejedbe veszel az mindig meg valósul. –  mondta apám a fülembe.
- Ismersz apa . – egyeztem bele amit mondott.
Majdnem mindenki végig öltem és köszöntem még a farkasoknak is kivéve egy valaki , Jasper ő a közelembe se jött. Tudtam , hogy egy kicsit mérges rám  mivel itt hagytam, ennyi érzelem közepén . És most nagyon de nagyon mérges rám látom az arcán. Lassan indultam meg felé féltem egy picikét , de még is a fogadott bátyám és szeretem őt is. Még ha mérges is rám.
- Tudom , hogy nagyon dühős vagy rám …és tényleg nagyon sajnálom. De meg se akarsz ölelni bátyó? – kicsit félve kérdeztem tőle. Nem szólt csak meredt rám kezdet a szőr is felállni a hátamon. – Na jó most rád van zúdítva egy csomó öröm és még mindig nem ölelsz meg Jasper?- kicsit kezdtem kiakadni rá. Durcásan néztem rá , majd egyre lassabban elkezdet mosolyogni és a végén megölelt.
 - Tényleg nem volt szép tőled. Tudod te milyen érzés volt ez számomra. De nagyon örülök Húgi , hogy vissza jöttél. – mondta mikor már elengedtük egymást.
- Képzeld tudom , meg van a képességed…- mosolyogtam rá pimaszul. Már nagyon nem bírtam tovább ott állni ezért vissza mentem Edwardhoz és átöleltem a derekát. Mát minden nagyon hiányzott ami hozzá köt. – Szeretlek . – csókoltam meg Edwardott.
- Gyerekek Augusztus  23. –án már egymáshoz vagytok kötve rendicsek.-  ujjongót Alice. És már el is kezdte tervezni az Esküvőt. Én csak nevetni. Öröm volt benne nagyon nagy öröm . …

Epilogus.

Sokan mondják , hogy az igaz szerelem, az csak nagyon ritka vagy éppen nincs is. Én rá találtam az igaz szerelemre nálam ez teljesen IGAZ. Ha nem találtam volna rá Edwardra vajon mi lett volna velem. Bele se merek gondolni ebbe az egészbe.
A családom aki nem az igaz de nekem az , a igazi bátyám akit nagyon szeretek pedig nem régóta ismerem őt. A farkasok hát nem is tudom .. ellenségeknek kéne lennünk de velük nem lehet. Kedvesek és ha kell még védjük őket.
Én rá találtam az igaz szerelemre és soha nem fogom elengedni azt. ÖRÖKRE AZ ENYÉM MARAD!

Vége!

Sziasztok!Új blog!

Sziasztok!

Barátnőmmel nyitottunk egy közös Új blogot. Nézetek be :D

http://whenisetout.blogspot.com/

Puszi Melii :D

Friss.

Sziasztok!

Frissel a jövőhét elején jövök. remélem addig kibírjátok .
Puszi Melii:D

Novella pályázat

Sziasztok!

Ezen a blogomon inditottam egy novella pályázatott (versenyt)
Nézzetek be és olvasátok el a szabályokat : http://twilight-bellaedward-melii.blogspot.com/   örülnék ha jelentkeznétek !
ott minden fontosat meg találtaok :D

Puszi Melii Gánóczii

28, fejezet

Volturival és Forks !
Bella szemszöge
Itt vagyok a Volturinál már egy hete feladtam mindenem megint és miért csak is azért , hogy békén hagyták a családomat és a barátaimat és a szerelmemet . Nem birnám ki ha bántanák és miattam kínoznak őket. Inkább feladtam a boldogságomat. És itt ragadtam a borzalom küszöbén. Nem tudtok sehogy sem kommunikálni a többiekkel de ez jobb is így elég ha én látom mi történik otthon. Minden este csak Edward jövőjét nézem ... csak őt akarom látni . De tudom , hogy Alice látja , hogy velem mi történik és , hogy ekkor még Edward is .

Már megint csak a szobámba feküdtem és néztem a plafont. Semmi többet nem csináltam vagy itt vagy a nagyteremben éppen Aro örült ötleteit védtem ki mint , hogy Demetri és Felix nekem esik és addig harcolnak velem míg én földre nem kerülök . Csak is azért csinálom ezt és nem használok semmit a képességeim közül mert érzem , hogy jobb ha még titokba tartok egyszer még jól fog jönni ha ez még titok.
Majdnem elaludtam mikor kivágott az ajtó és én ijedve ültem fel az ágyon. Nem más állt az ajtón mint Demetri a hülye mosolyával az arcán. Legszívesebben letöröltem volna azt a hülye vigyort a képéről. Már nagyon az agyamra ment az a pasas. 
- Aro hívat MOST !- szűrte a fogai közül. Gondolom már megint annyira várja , hogy megalázzon . Undorral az arcomon suhantam ki mellette egyenesen a nagyterem felé mentem . Demetri egész végig a nyomomba jött. Mikor beléptem  Aro a székében ült és rám mosolygott ahogy beléptem . Én még mosolyra sem húztam a számat amióta itt vagyok , csak sírni lett volna kedvem .
- Isabella ! - állt fel és elém sétált.
- Miért hívattál Aro ? - kérdeztem amint elém ért.
- Szeretnénk ha megint kicsit gyakorolnál Demetrivel és Felixel ! - mondta én meg lehajtottam a fejem mert tudtam , hogy ez most már fájni fog. - Ajj Isabella ennyire rossz itt nálunk? - ezt komolyan kérdezi tőlem ha poklot keresem és oda akarok menni akkor elég ha a Volturihoz jövök.
- Ha poklot keresed akkor ez az !- szűrtem a fogaim között miközben a szemébe néztem .
- Cssshhh Isabella ez nem volt szép tőled ... pedig mi milyen kedvesek vagyunk veled.... - hátrált el Aro.- DEMETRI!- kiáltotta Aro nekem meg  időm se volt felfogni , hogy mi jön. Csak a súlyt éreztem ami nekem csapódik és a falnak lök. Térdre rogytam ahogy megérkeztem , próbáltam felállni remegtek a térdem és már éreztem a szívemben a fájdalmat . Mikor sikerült felküszködnöm és láttam , hogy Demetri megint felém igyekszik. Elugrottam de nem sokat segítettem magamon ő megint nem jött és megint csak a falnál találtam magam . Fél órán keresztül csapkodott ide- oda párszor sikerül eltérnem előle és ilyen kor vagy a falnak rohant vagy csak a semmit kapta el. Ezekben a percekben volt időm és egy kicsi erőm , hogy össze kapjam magam .
Demetri épp a kőlépcsőhöz csapot amikor Aro felkiáltott.
- ELÉG LESZ ! - kiáltotta és Demetri kiegyenesedett és elsétállt előle. Felálltam remegő térdel , de fel álltam . Majd Aro elé sétáltam aki mintha csalódót lenne egy kicsit. - Isabella azt hittem sokkal jobb , nekem nem ezt mondták !-rázta a fejét csalódottan.
- Sajnálom Aro de Tanyaban nem lehet megbízni az csak hazudik mindent össze vissza !- jelentettem ki mert már próbáltam kiszedni ki mondta de eddig nem sikerül .
- Tanya honnan veszed , hogy ő beszélt rólad.??- szólalt meg Marcus .
- Nem veszem , hanem tudom senki más nem utál engem annyira mint ő , nincs senki aki de száműzni csak Ő!- néztem Marcusra aki csak figyelte mit mondok neki. Nem válaszoltak , mert egy vörös hajó nő rohant be a terembe .
- Úram azonnal beszélnünk kell ! -hadarta a nő.
- Isabella kérlek!- nézet rám Aro.
- Elmentem vásárolni és vadászni!- jelentetem ki és már indultam is el. Mivel nem mehettem haza és mivel megígértem , hogy itt maródok így csak vásárolni mentem el. Fura mert itt meg követelik a ruhát és a magassarkút . Dehogy minek én azt nem tudom , minden nő csak ebbe jár a férfiak meg öltönyben. Untam , hogy minden nap így kell öltöznöm , de most na nem akarok még vitát is . Inkább csak figyelek és várom , hogy mikor mutathatom meg az igazi Isabella Swan Cullent akivel jobb ha nem került egy léktérbe.
Elindultam az bevásárló központba rendes ruhába le vettem a köpenyt , hogy ne legyek olyan feltűnő. Csak egy órát voltam távol vettem egy fekete koktélruhát amin egy fehér masni volt egy hozzá illő fekete cipőt. Ezeket már akkor fel vettem és elmentem vadászni is azt is hamar meg oldottam és most teljesen úgy éreztem magam , hogy képes leszek megölni bárkit aki most keresztbe tesz. Most már sokáig bírtam ezeket amiket Demetri és Felix tett velem. Beléptem a szobámba fel vettem  a köpenyt és sétálni kezdtem a nagy várba vagy mi is ez. De minden olyan kihalt volt, elindultam a nagyterem felé de amikor beléptem ott se találtam senkit vissza mentem a nőhöz aki Aro és a többiek titkárnője ha ezt lehet így mondani .
- Hol vannak ??- álltam meg a nő előtt ő meg engem nézet ijedt arccal. Egyszer csak a semmiből látomásom lett ahogy Aro és  többiek Froksban vannak a családom és a farkasokkal . Harcra készülnek.!- NEM !- kiáltottam el és már rohantam is Forks felé . . . .
Edward szemszöge
Már egy hete , hogy Bella megint elhagyott engem . És miért , hogy megvédjen engem és a családunkat . DE miért tudja jól, hogy meg tudnánk védeni magunkat. És még i elment. Bella annyira hiányzik.
Minden nap látom Alice látomásait ahogy Bella szenved mert Demetri és Felix miatt .

Megint a nappaliban ültünk mint eddig minden nap , mindenkinek nagyon hiányzik Bella , teljesen össze omlottunk de főként én . Én elveszítettem a nőt akit szeretem már másodjára.
Alicnek egy újabb látomása lett amint Bella megint HARCOL Demetrivel és megint ő kerül alulra.
- Alice !Mit látsz ? - riadtam fel Emmett mély hangjára. Alice mozdulatlanul ült és maga elé bámult üveges tekintettel.
- Bella ...- mondta Alice de még mindig a látomása között volt.
- Hogy van ? - kérdezte Rosali. Alice nem válaszolt én nem is tudtam volna válaszolni ha engem kérdeznének.
- Hogy van ? Te hogy lennél amikor folyton a földre teper Demetri és Felix és megint nem csinál semmit csak hagyja én ezt nem értem ...- tört ki Aliceből. Én már hallgatni nem bírtam nem , hogy látni felálltam és az erőbe rohantam . Ott arra a helyre futottam ahol vadászni szoktunk leültem a fűre és csak ültem egyedül voltam. Nem bírom már ezeket a látomásokat nem elég , hogy Bella nélkül vagyok de még lássam is mi történik vele . - Edward Szai ! - halódtam meg Jake hangját mögöttem . Hátra fordultam és ő ember alakban ült le mellém a földre. Jobba lettünk és ez volt a fura. - Szia ! Miért vagy itt?- kérdeztem és tovább néztem a semmit.
- Ja járőrözünk és csak mondani szeretnék neked valamit amiről jobb ha tudsz !- mondta és felé fordultam . - Hmm ?? - néztem rá.
- Hallgass végig. oké? -kérdezte én meg bólogattam majd bele kezdet a mondandójába. - Mikor Bellával találkoztam még mielőtt nem mentél . Akkor beszélgetünk és én mondtam neki hogy ha előbb találkoztunk volna biztos el hívtam volna randira.- mondta én meg össze rezzentem .- De erre ő azt mondta , az lehet és el is mentem volna de már a szívemet akkor el raboltál mikor ide kerültem.... a lényeg ez volt Edward szeret téged ja és még ezt is mondta Ahogy segített nekem gondoskodott rólam na csak akkor hittem teljesen annak az érzésnek , hogy még az életemnél is jobban szerettem . Még akkor is amikor hibákat követünk el. Ohh bocsi KÖVETETT el!  De én akkor is szeretem és szeretni is fogom . MINDIG !  Ezeket mint szó szerint idéztem . És szerintem higgy benn Edward ...- fejezte be Jake amint fel fogtam mindent egy kis mosoly húzódott a számra mert minden eszembe jutott amit eddig éltünk át.
Majd egyszer csak Alice és a többek jelelnetek meg majd meg láttam a látomást de már nem volt idő Aro és a többiek jelentek meg és még a farkasokat se tudtuk elüldözni . Ők is meg jelentek és mögénk álltak. Fel álltam és Aro elé álltam Emmettel és Jasperrel na meg Ericcel apánk mögénk állt.
Rögön szemlélni kezdtem de Bella nem volt ott.
- Hol a lányom ? - kérdezte apánk.
- Ő nincs itt !- szólat meg Aro.- Ez nem volt szép tőled Carlise mert eltitkoltad előttem , hogy a vérkarkasok léteznek és itt vannak...
- Én nem titkoltam csak nem mondtam el.- mondta apám.
- Hát akkor sajnos most veled is végeznem kell nem csak a farkasokkal!- szűrte a fogai között Aro. - Jane !- intette a kis szőkének aki halál kedvesen elindult elénk és ránk nézet azokkal a vérvörös szemeivel.
- KÍN!- mondta de fura volt most nem éreztünk semmit majd mint villám csapásból jött a megoldás miért nem .
- Csalódtam benned Aro a nagy ARO megszegi az ígéretért.!- sétált ki Bella az erdőből csukjával a fején. Egyenesen elénk sétált nem érzet a szembe se csak megállt előttem háttal és Aro szemébe nézet .
- Isabella te , hogy ....- dadogta értetetlenül Aro.
- Tudod Aro elég ha csak a jövőt pásztázod!- nevetett fel félelmetesen Bella amitől mindenki nagyon megijedt.
- Mi ?- kérdezte Aro.
- Itt most én kérdezek ! Én úgy emlékszem meg egyeztünk , hogy elkerülöd Forksot a családom és a barátaimat  és akkor nálatok maradok , de Aro ezt meg szegted és engem is elveszítettél. - mondta Bella
- Isabella te tudtál a farkasokról? - tette fel a kérdést Marcus.
- Szerintetek lettem volna olyan hülye , hogy farkasokat mondok barátok helyet...- vette le a csukját Bella.
- Rosszul tetted !- mondta mérgesen Aro. - JANE! - kiáltott Aro . Jane Bella felé fordult Bella is Jane felé így mind ketten egymással szembe álltak .Jane ugyan úgy nézet Bellára mint ránk de semmi addig amíg Bella meg nem szólt.
- Hát ez nem sikerült Kicsi Jane , de most tudod mit én jövök!- mondta Bella és gonosz mosolyával nézet Janre. - KÍN!- kiáltotta Bella és Janere nézet aki fájdalmas sikollyal rogyott földre. Jane a földön vonaglott a fájdalmak között mint mi ahogy én is voltam.
- Jane ne hagy békén a ... ne már a lányomnak tekintem !- kiáltotta Bella felé Aro. Bella még mindig Janet nézte. Aki csak szenvedett.
- Adok neked egy választási lehetőséget Aro! Egy elhúzol innen békén hatsz mindenkit engem a családomat és  farkasokat elkerülöd Froksot La Pusht mindet. Itt maradok és ti csak akkor jöttök , ha szükséges ! Kettő ha harcolni akarsz velünk akkor itt helyben megölöm a fogadott lányodat. És csak szólok engem nem lehet meg hitetni ha ezt nem tartod be a saját képességével fogom megölni. Na hogy döntesz én sietnék a helyedben . - mondta Bella ,Jane meg még mindig a földön feküdt kínok között. Aro pár perc múlva válaszolt. - Elmegyünk!-mondta Aro és Jane kínzása abba maradt mert Bella Arora fordította tekintet.
-TŰNÉS!- kiabálta rájuk Bella. Jane összeszedte magát és már mente is Aro felé aki megölelte és hátatfodítva elment. Mi csak álltunk és bámultuk ezt az egészt majd egy mocorgást halva megdermedtünk.
Bella a hang irányába tohant meg e mozdultunk csak álltunk , majd egy alakot láttunk aki felénk repűl és a lábam előtt landol nem voltmás mint Tanya.
- Na mi van Tanya jöttél meg nézni a végzetet ? - futott felé Bella , Tanya meg próbált felálni de késő volt Bella már a torkánál fogava födhö szegezte. - Én most legszívesebben meg ölnélek téged ...- mondta Bella majd körebeénézet és meg állt a tekinete Katen és a családján akik őket nézte.- De nem teszem mert nem akarom , hogy fájon  családodnak , de ha még egyszer kerezdbe teszel nekem én meg talállakés meg öllek . Csak szólok még nem öltem meg vámpírt és szívesen meg teszem úgy , hogy nem érzek majd búntudatott.- mondta Tanya szemébe majd elengedte és egy könnyű mozdulattl a fához vágta . Tanya ahoyg felegyenesedet elrohant. Bella meg ott maradt velünk és végre találkozott a tekintunk.....

nyaraláss miatt

sziasztok!
hát szóval csak azt akartam mondan5 , hogy holnap reggel megyek nyaralni... és hát nem biztos , hogy lesz friss 2 hétig... az első héten lesz nálam laptop. de nem biztos , hogy tudok  írni bármit is.....
nagyon sajnálom.pusz melii...

akkor augusztus második hetén találkozunk.

pusziiiiiii xD

27.fejezet.

Hellóka!Ma is hoztam egy újabb fejezetet.Nektek! Nem is húzom tovább a szót inkább jó olvasást nektek. És pár jó szóval is megdobhatok .. Köszi Puszi Melii<3:)

Az Elválás !

Bella szemszöge

Belépve a házba , rögtön mindenki rám kapta a tekintetét, kivéve Alice ő csak ült a kanapén maga elé bámulva.Megdermedtem az ajtóba, mindenki arcáról félelmet olvastam le.
Alice egyszer csak felpattant és rám nézet majd csak ennyit mondott.

- Bella .... jönnek !- nézet rám keserűen. Nem értettem elsőnek , hogy miről van szó.- Jönnek! - mondta még egyszer. Majd önkéntelenül is de láttam Alice látomását. Jön a Volturi.
De miért ?- dörmögtem magamba, most féltem mit akarnak!

- Kik jönnek Alice?- riasztott ki apám hangja a gondolataimból.

- Volturi! - mondtuk egyszerre Aliccel.

- Volturi ! - mondta dühösen Szerelmem. - Miért? Hiszen nem csináltunk semmit ! - rohant oda mellém én még mindig nem tudtam , megmozdulni semmi. Csak kattogót az agyam. - Bella héé jól vagy ?- halodtam Edward hangját a fülemnél. De nem tudtam semmi másra gondolni .

- Az nem lehet ...nem,nem,nem ! - csattantam fel . Tanya volt az aki szólt nekik. -Nem ! - végre úgy éreztem , hogy mozognak a lábaim így, se szó se beszéd kirohantam a házból és egyenesen a tó felé rohantam.

- Bella !  Állj meg ! Bella ! - kiabálták mögöttem a többiek. Nem törődtem velük. Már majdnem a tónál voltam.

- Bella!! - kiabálta Szerelmem és már egy centire volt mellettem.Hogy állhatnék meg hiszen Tanya minden áron tönkre akar tenni . De miért csinálja nem okozott még elég kárt!
Rá kapcsoltam és nem törődtem vele , hogy már a kezemet fogja. Csak futottam egyenesen a szikla felé amit át kellett volna ugranom de nem én helyette a vízbe ugrottam.Edward megpróbált vissza tartani de nem sikerült neki én csak magammal rántottam.
Ahogy megéreztem a vizet az kirántottam Edward kezei közül az enyémet és nem törődtem vele.
Csak a víz alatt voltam egyidegi majd elkezdtem felfelé úszni.

Miért csinálja ezt Tanya ??- kérdeztem magamtól mikor már felértem a víz felszínén voltam .

- Bella kicsim! - kiabálta anyám ahogy kidugtam a fejem és rá néztem.

- Bella ! - úszott oda hozzám Edward. - Mi volt ez ?- nézet rám csodálkozva. Nem válaszoltam csak kiúsztam és kiültem a fűre.

- Elmondanád nekünk miért ugrottál a vízbe és rohantál el így ?- hajolt elém apám.

- Gondolkozzatok már , mért is jön a Voltori , vagy éppen ki szólt neki ?- néztem rájuk ők meg csak bámultak elém. - Ennyire nem lehettek homályosak oda bent. TANYA!! - kiabáltam már a végén.

- Miből veszed , hogy ő volta az ?- kérdezte Eric. Ránéztem és csak most vettem észre , hogy Kate is itt van és a többiek.

- Ti meg ?- néztem Katere.

- Nem rég jöttünk. De miből gondolod , hogy Tanya volt az Bella?- ült le mellém Kate .

- Abból , hogy ma találkoztam vele , csak épp nem támadott semmi hanem csak nézetük egymást , majd megfordult és elfutott. Tudom , hogy ő volt az TUDOM! - ziháltam .

- Cssss!! - ölt át szerelmem. 

- Ennek nincs értelem srácok ! - dörmögte Emmett.

- De ,van tökre akar tenni és ha így folytatja sikerülni is fog neki.- néztem Emre aki látta rajtam , hogy igazat mondok.

- De mi nem , fogjuk hagyni ! - mondta egy vigyorral. Ami jól esett de mosolyogni nem tudtam.

- Alice !  Mikor jönnek ?- néztem kobold nővéremre.

- Holnap mikor a nap felkel. - mondta már megint üveges tekintettel.

- Rendben . - álltam fel. - Ti menjetek haza . - néztem Katere és Ericre.

- Dehogy megyek haza ...- akadt ki Eric.

- Eric ...- kezdtem volna de nem engedte .

- Figyelj rám , Bells nem megyek sehova a húgom vagy úgyhogy maradok. Ha akarod ha nem ! - szó szerint kijelentette.

- Nem értem miért nem hallgatsz egyszer rám , ugyan olyan makacs vagy mint Edward ! - mosolyogtam el, mert ez nagyon is igaz volt.

- Hé ez nem volt fer! - halódtam Edward hangját. Nem foglalkoztam vele most.

- Oké. Akkor én most haza megyek átöltözöm és lemegyek majd La Pushba szólok a farkasoknak , hogy most ne jöjjenek át a határon.- mondtam nekik.

- Menjünk ! - mondta Apám. De az arcán még mindig ott volt a félelem és az aggodalom.Bólogattam majd mindannyian haza felé futottunk.Haza érve én rögtön a szobába mentem fel kaptam egy törölközött, és pont Edward mellett suhantam el egyenesen a fürdőszobába. Becsaptam az ajtót és a tükör elé álltam. Ahogy bele néztem rögtön rám jött a sírás. Megfordultam és lecsúsztam a mosdó elé. Még mindig sírtam , térdem közé tettem a fejemet , és próbáltam meg nyugodni de nem ment.

- Bella ! - kopogott Edward. - Nyisd ki !

- Menj el kérlek ! - halkan mondtam de tudtam , hogy meghallja.

- Bella ! Kérlek ! - még mindig könyörgött.

- Jól vagyok , menj el ! - mondtam most mát hangosabban.Fel tápászkodtam nagy nehezen a földről.El sétáltam a zuhanyzóig , megnyitottam a csapot. Majd levettem a vizes ruháimat és már a forró víz alatt álltam. Most már csak csöpögtek a könnyeim nem záporoztak.
Erősnek kell lennem !  Nem lehetek GYENGE ! - bíztam magam amennyire csak ment.- A gyengének látnak akkor neked annyi ! .Nem telelt bele 20 percbe és már egy törölközőben sétáltam vissza a szobába. Belépve nem volt ott Edward, be sétáltam a szekrénybe és fel vettem egy fehér fehérnemű szettet. Majd fel vettem egy piros fekete csíkos felsőt és egy farmert meg egy fekete torna cipőt.Mikor mindent fel vettem kisétáltam a szekrényből és pont akkor jött be Edward a szobába aki rögtön oda rohant hozzám.

- Jól vagy ?- kérdezte és szórósan magához ölelt.
- Igen ! - hazudtam könnyedén.

- Bella ! - na ja előtte hazudni .

- Jól vagyok tényleg ! - húzódtam el tőle , fel vettem a fésűmet a fotelből . Kifésültem a hajamat majd ahol a fésű volt ugyan oda vissza hajítottam. - Kész vagyok! - mosolyogtam , egyet.

- Veled megyek ! - mondta Edward.

- De... - hagytam inkább a tiltakozást. Nem is akartam.- Rendben !  Hány óra?- kérdeztem mert fingom se volt.

- Hajnali 4 ! - mondta .

- Remek akkor menjünk még van 2 óránk a végzetemig ! - vigyorogtam el ahogy kiléptem az ajtón.

- Ilyet ne mondj! - dörmögte mögöttem szerelmem mérgesen. 
Leérve , mindenki a nappaliba ült és javába folyt a beszélgetés. Ahogy megláttak abba is hagyták.

- Elmentünk beszélünk a farkasokkal. Hova menjünk majd ?- kérdeztem Alictől.

- Ahol baseballozni szoktunk ! - mondta Alice.

- Akkor ott ! - mondtam és már futásnak eredtem , Edwarddal .

- Mit mondasz nekik?- kérdezte Szerelmem futás közbe.

- Fogalmam sincs de azt nem mondom , hogy jön a Volturi ! - néztem rá ő meg csak bólogatott.

Nem beszéltünk többet csak futottunk . Már a határt is át léptük. Nem tudom , hogy ilyenkor mit csinálnak a farkasok de remélem nem alasznak , vagy ha igen akkor fel kelnek.
Meg álltunk a Black ház előtt.

- Na ? - fordult felém Edward.

- NA ! - mosolyogtam . - SAM ! - kiabáltam . Semmi válasz . - SAM én vagyok az Bella . Sam gyertek ide kérlek! - még mindig kiabáltam de semmi. - Most már kezdek pipa lenni . -ezt normális hangnemben mondtam. - SAM! - kiabáltam , és végre fel bukkantak . Az erdőből jöttek ki. Elénk sétáltak ahogy láttam rajtuk néhányan kicsit álmosak voltak.

- Mi a baj Bella ? Miért kell hajnalba kiabálnod?- kérdezte Jake , na rajta látszott , hogy őt fel keltettem.

- Sajnálom , tényleg nagyon sajnálom. De most hallgassatok meg ! - néztem a nemükbe ők csak bólogattak majd folytattam. - Arra kérünk titeket , hogy ma ne lépjétek át a határt .

- Miért?- kérdezte Sam .

- Azt nem mondhatom el de annyit igen ... hogy olyan vámpírok jönnek akik nem szeretik a VÉRFARKASOKAT! - hangsúlyoztam ki.- Nem tudok most magyarázkodni . De erre kérlek titeket ma csak mára újra érvényes a szerződés . Majd a tiszta minden valamelyikünk szól nektek és utána megint olyan mint volt. - mondtam majd a telefonom rezegni kezdte a zsebembe . Kivettem és meg néztem mi az SMS. Alicetől.
10 perc és itt vannak ! 
Ennyi állt. benne.Ránéztem Edwardra ő is látta az üzenetet.

- Mennünk kell!  Kérlek titeket maradjatok itt rendben ?- néztem rájuk könyörgően.

- Rendben , de utána mindent el kell mondanotok! - mondta Sam .

- Oké! Sziasztok! - hadartam majd újból futásnak eredtünk Edwarddal , de most már sokkal de sokkal gyorsabban futottunk. Így pont oda értünk. Kilépve az a erdőből a láttam ahogy fel álltak. Kate és a családja hatul,előttük Em és Jas a két szélén középen Alice és Rose, majd ők előttük Anyám és apám. Végül legelöl Eric egyedül. Oda sétáltunk Eric mellé .Edward Eric mellé állt én őket  megkerülve leges legelőre álltam. Tudom , hogy miattam jönnek akkor meg miért hátráljak meg. 

- 5 perc! - kiáltotta Alice.

- Szeretlek ! - szorította meg a kezemet Edward , rá néztem .

- Én is ! - mondtam mosolyogva majd vissza fordultam és vártam.

Nem is kellet sokáig hamar eltelt az az 5 perc . Egyszer csak a három fő űr lépet ki az erőből mögöttük a két nagy testőr és egy kis szőke hajú lány meg egy fekete hajú fiú.
Egyenesen elénk sétáltak. A szőke hajú lány egyfolytában engem méregettet vagy hát mindenki .

- Szervusz Carlisle barátom! - szólt Aro .

- Aro! - apám biccentett.

- Ni csak Eric megtaláltad a húgodat! - nevette el magát Aro én meg Ericre néztem . - Oh hát nem mondta el neked , hogy tőlem kért segítséget csak én nem tudtam neki segíteni . Sajnos. - még mindig nevetett.- De úgy látom ügyes fiú volt és meg talált. Hát ez csodálatos együtt a Swan testvérek! - nézet mélyen a szemebe.

- Igen , és köszönöm! - szólat meg Eric .

- Igazán örülök! - mondta Aro.

- Miért jöttetek?- böktem ki.

- Ohh ... hát rögtön a tárgyra.Bella ! - mosolygót félelmetesen Aro. - Miattad és a bátyád miatt. Úgy hallottam , te nagyon jó vámpír vagy annak ellenére , hogy fél vér . És a pajzsod ! - húzta félmosolyra a száját.
 
- Még is kitől?- néztem Arora.

- Az az én kicsi titok Bella ! - jött közelebb.Mellettem Edward nagy morgásba kezdet. Hátra néztem rá , hogy nyugodjon meg. Lazított magán. - Szabad?- nyújtotta felém a kezét.Nem értettem miért.

- Aro akkor tud mások gondolataiban olvasni ha meg fogja a kezed . Még azokat a gondolatokat is látja amit én nem ! - mondta Edward mögöttem. Félelem nélkül oda nyújtottam a kezem . Aro meg fogta becsukta a szemét és csak mosolygót. De a mosoly hamar lehervadt a szájáról.

- Ez valami csodálatos! - mondta amint elengedte a kezemet. - Jane! - intette a szőke hajú lánynak aki sebesen mellette termett.- Jane ! - nézet rá majd a lány bólogatott és vissza nézet rám. Azokkal a pirosan izzó szemeivel egyenesen az enyémbe nézet.

- Ez egy kicsit fájni fog ! - mondta.- Kín! - mosolyodott el . De én nem éreztem semmit ugyan ez volt nála mint Aronál a mosoly eltűnt csak nála már dühé hasított.

- CSODÁLATOS! - kiáltott fel Aro előttem. Rá kaptam a szemet.- Csodálatos! - mosolygót előttem Aro.

- Mit akarsz tőlünk Aro?- kérdezte mögöttem apám.

- Hogy mit hát mondtam , hogy a lányodat! - mondta Aro egy gonosz kacajjal. 

- Azt nem ! - csattant fel Edward és apám
.
- Hát ez neki kel eldönteni-e! - nézet vissza rám. Nekem , de én nem akarok.

- NEM! - vágtam az arcába. De nem úgy láttam a szemeibe mint aki fel adja.

- Demetri , Felix ! - intett neki Aro majd ők már a mellett álló Edward és Ericet szóritották a földhöz. Meg se tudtak mozdulni. - Jane! - mondta lánynak aki rá nézet a két földön fekvő fiúra aki , a fájdalomtól vonaglottak a földön.

Ne miért csinálja ez !! - kiabáltam magamban. Már sírtam , hogy így látom őket.

- Na Bella rajtad áll vagy velünk jössz vagy ők ....! - mondta Aro mellett én meg még mindig őket néztem . Nem hagyhatom.

- Ne hagyátok abba . Veletek megyek csak hagyátok őket! - néztem Aro szemebibe.

Bella ruhája !

- Elég! - mondta majd mindannyian vissza álltak a helyükre. Rögtön Edwardékra rájuk kaptam a szememet de ők már fel is keltek.- ezt vedd fel ! - nyújtott oda nekem egy fekete köpenyt. Belebújtam majd csak néztem a családoamt.

- De !  - fordultam vissza Arohoz. - Egyezünk meg !

- Még is ?- húzta fel a szemöldökét.

- Békén hagyod a családomat és a barátaimat elkerülöd Froksot az egész területet és akkor veletek maradok! - mondta és reméltem , hogy bele megy . Ha én kellek neki és békén hagyja őket legyen.

- Rendben! - mondta Aro. - Hát Szervus Carlislie . Örültem ! - mondta és megfordult majd vissza sétált a többiekhez.
Én a szerelmemhez sétáltam aki fájdalmasan nézet rám.

-Miért teszi ezt velem ? Bella ! - gondolta magába Edward. Elé álltam megfogtam két kezemmel az arcát és mélyen a szemébe nézte.

- Mert szeretlek ezért tettem ezt Edward! - üzentem neki gondolatban . Ő meg kitágult szemmel nézett rám.

- Hallasz ? - kérdezte.

- Igen ! És most figyelj rám! - mondtam neki még mindig a szemébe nézve.- Bíz bennem ennyit kérek , ha bízol minden rendbe jön!  Szeretlek és Légy boldog! - mondtam majd elengedtem az arcát. És levettem a gyűrűt amit adott. Bele helyeztem a kezeibe.- Szeretlek!
- Bella ne kérlek meg birkózunk velük. Maradj velem .- könyörgött de tudtam , hogy nem tudnák meg birkózni belük. Ők nem én meg még nem állok készen. Kell egy kis idő de le fogom győzni a Voltorit.

- Nem menne !  Tudom!  Szeretlek Edward ! - csókoltam meg majd ahogy elfogyott a levegőm el szakadtam tőle.
Bátyámhoz sétáltam csak megöltem jó szorosan. Majd a kis kobold Alicehez mentem tudom , hogy ez  nem helyes de , meg tettem tőle is lemásoltam a képességét majd megöltem.

- Csak figyeld a jövőt! - ezt suttogtam  fülébe ő bólogatott.Tovább mentem mindenkit megöletem , anyát és apát hagytam utoljára.

- Szeretünk Bella ! - mondta anyám.

- Én is titeket! - suttogtam . Majd vettem egy nagy levegőt és Aroék felé sétáltam. Akik rám vártam. Elhaladtam Edward mellett és láttam , hogy most ez fáj neki de nincs más választásom. Már fél úton jártam vissza néztem a hátam mögött Edward szemébe.

- Szeretlek ! - mondtam neki úróljára gondolatba.

- Szeretlek! - mondat ő is , majd egy utolsó pillantás.

- Isabella ! -kiabálta Aro. Nagy nehezen el szakadtam és megindultam a fájdalom felé ami rám vár. . . .

26.fejezet.

Hy!!  Nagyon sajnálom , hogy tegnap nem tettem fel a frisset amit ígértem. Csak a gép úgy döntött reggel, hogy túl fáradt ezért fel adta tegnapra a szolgálatot. És így nem tudtam meg írni.. de most itt van. Ezért jó olvasást :D Bocsi a hibákért majd kijavítom !! :D Csak nagyon sürgettek itten engem :D
Puszi Melii Bocsii a késés miatt :D

Bella szemszöge

Nem gondoltam volna , hogy ennyire repül az idő . De úgy látszik igen . Már 1 hónapja , ez volt a leges legforgalmasabb hónapom.Annyi minden történt velem , hogy azt nehéznek és lehetetlennek tűnt felfogni.
Elsőnek itt van az , hogy Tanya jóformán megölt , de nagyon rossz szerencséje volt mert élek . És ha én találkozok vele én már nem biztos , hogy olyan kedves leszek .
Vagy az , hogy Edward életem szerelme megkérte a kezem , ISTENEM ez volt aznap fő része és a legjobb is. Boldogság felhő repült végig rajtam .
Vagy amire soha életembe nem gondoltam volna , hogy van egy vér szerinti testvérem akit Eric Swannak hívnak.Olyan mintha mindig is együtt lettünk volna és soha , de soha nem váltunk volna el egymástól.Örülök , hogy van egy igazi rokonom aki él. 

Óóó és ami a legfurább az , hogy Eric által ismeretem meg a farkasokat, akik a vámpírok egyik legfőbb ellenségei. De ez itt nálunk más , itt fura módon mindenki kezdte megkedvelni egymást. És meg ígértük egymásnak , hogy bármi van megvédjük őket.
Ezek azok a dolgok amiket egy emberi lény agyának túl nehéz lett volna fel fogni. De nekem sikerült igaz egy kicsit ember is vagyok de inkább vámpír.Egy vámpír amiket egy titkos képessége van !

De a legrosszabbat kifejtettem , ami elől már azóta csak menekülök vagy bujkálok , mint egy kis óvodás!Igen akkor se gondolkodtam ésszerűen az a boldogság felhő hibája.Most minden nap csak bujkálok , persze ki elől hát nem olyan nehéz kitalálni, hogy  ALICE az a személy. Csak az esküvő körül forog minden egyes szava de most már Rosenak is. Ez az én formám szerencse , hogy anya még nem talált be ezzel de már ebbe se csodálkoznék ha ő lenne a következő. Kikészítenek de nagyon.
Ezért is bujkálok előlünk , mint most is . Fogalmam sincs hova meneküljek el.Persze Edward az elment apával be a kórházba . Én miért nem hazudtam az ,hogy szívesen mentem volna. Bármi csak ne kelljen Alice és Rose közelébe lennem.Ezt most mát be vettem apánál , ha kell térden állva könyörgök neki csak mentsenek meg .
Kikukucskáltam a résnyire kinyitott ajtón.Kidugtam a fejemet és jól szemügyre vettem a folyosót. Sehol senki , remek akkor gyerünk.Rögtön lerohantam a lépcsőn , persze halkan meg álltam a napaliba . Épp Em és Jas néztek valami meccset a tv-ben mint mindig. Gondoltam ki tudok osonni az erkély ajtón . Elkezdtem lopakodni az ajtó felé. De mikor már fél úton voltam Emmett a nagy medve hangjával felkiáltott.
- Csajszi! Hova -hova ?- kérdezte Emmett  én meg tudtam , hogy itt végem . Ennyi Bella!
- Ohh hogy az a ....- álltam meg az ajtóba mikor Alice és Rose siklót elém. - Ezt direkt csináltad!- fordultam Emmett felé dühösen aki csak azzal a hülye vigyorával nézet.
- Szia Bells!Csak nem menni készültél vagy épp bujkálsz valaki elől?-kérdezte mosolyogva Alice .
- De igen épp bujkálok valakik elől! - mondta nekik. - Ti vagytok azok a valakik ! - mosolyogtam .
- Ez nem jó pedig van még , egy csomó dolog amit meg kéne nézned !!- mondta Rose . Nem bírom !!!! - kiabáltam magamba.
- Na jó , én meg halok! Figyeljetek! - léptem közelebb hozzájuk.- Én mikor azt mondtam neked igen rendezd te én , úgy gondoltam engem nem vesztek be semmi. Nincs kedvem és se energiám csokrokat és meghívogat választani meg ilyenek. Épp ezért bíztam rátok!Úgy néz ki az egész ahogy nektek a legjobb lesz ... nekem csak akkor szóljatok , hogy mikor kell az oltár elé sétálnom és ki mondanom az IGENT. Addig pedig felejtsetek el engem . Ebbe ti vagytok a jók. Rendben ?- elmondtam a kis mondókámat és reméltem hatok rájuk. Egy ideig csak néztek semmi, mosoly vagy valami. 

- Rendben ! - adta be végül a derekát Alice.
- Köszönöm !! - ugrottam a nyakukban . Egy gond le tudva.- Akkor én majd jövök! - mondtam és se beszéd kiszáguldottam mellettük . És már futottam is az erdőben.
Egy ideig csak futottam , majd épp ott kötöttem ki ahol vadászni szoktunk. Nem éreztem volna , hogy éhes vagyok de, a szarvas illat meg hozta az étvágyamat. Rögtön a szag irányába futottam . Tőle Északra volt egy csorda. Nem is törtem vele , rá vettettem magamat az egyikre.Ahogy megéreztem a vér izét csak akkor jöttem rá , milyen rég is ittam már vért.Kiszívtam az össze vért ami abban a szarvasban , volt és úgy éreztem elég is volt nekem egy. Épp lettem a tetemet amikor meg éreztem egy ismerős vámpír szagot. Felkaptam a fejemet és a szag irányába néztem .
Az a valaki messze állt tőlem egy sziklának dőlve.Szőke haja válláig ért, bőre hófehér olyannyira mint a többi Cullenek. De még mindig nem tudtam ki az az illat ismerős volt .Próbáltam az illat alapján fel ismerni de nem ment. DE miért nem ?
Majd ahogy felemelte a fejét meg láttam az arcát. Ugyan azt a gonosz mosollyal teli arcot.Ami jó formán megölt.
Ez Tanya ! - dörmögtem magamba tagoltan. Megrémültem de egyben támadó és védekező állásba álltam azt vártam , hogy megtámad. De nem ehelyett nézet egy ideig majd elemelkedett a sziklától, rám nézet még egyszer egy morgással együtt, majd elnyelte az erdő.
Térdre rogytam ahogy elment és láttam , hogy már nincs veszély egy ideig. Mert tuti , hogy valamibe mesterkedik.
- Nagy baj lesz ! - szűrtem a fogam között alig halhatóan.
Észre se vettem , hogy bárki is lehet mögöttem addig még az a valaki meg nem bökte a vállamat. Ijedten fordultam hátra és csak akkor láttam , hogy Jake állt mögöttem farkas alakban.Kifújtam a bent tartót levegőt.
- Szia Jake ! - mosolyogtam egyet.Bólogatott egyet köszönés képen.  Majd leültem török ülésbe. Ő mellém feküdt a fűbe .De azt nem gondolta , hogy hallom amit mond a gondolataiban.
- Miről beszél ?Milyen baj ?- gondolta magába Jake.
- Semmiről nem beszélek Jake ezzel nem kell törődnöd ! - válaszolta a gondoltba fel tett kérdésére. Szerencse , hogy valamelyik nem miközben Edwarddal volta lemásoltam a képességét. Tudom nem szép de szükségem volt rá. Főleg, ha Alice ellen kell.
- Mi te halassz , hogyan én eddig azt hittem Edward hallja csak !! - csodálkozott el.
- Igen hallak!  De ez nagyon nehéz lenne most , elmondanom és nincs is kedvem ! Ne haragudj. De kérlek senkinek egy szót se. Se gondolatot! - mosolyogtam el az utólsó szavamon.
- Jó , ha te ezt akarod. Akkor nem mondom! - mormolta Jake. Éreztem , hogy nagyon tudni  akarja de én nem akarom elmondani még nem. Úgy érzem , jobb ha ez most titokba marad. Egy idegig. Még segíthet is!
- Köszönöm! - ennyit mondtam , még nem tudtam teljesen fel fogni Tanya jelenlétét és úgy éreztem , hogy lesz valami nagyon nagy baj! Hamarosan.
Nem tudom mióta ülhetünk ott csöndben mikor Jake megszólalt.
- Tudod Bella ha előbb találkoztunk volna én biztos beléd estem volna és elhívtalak volna egy randira! - mondta én meg felé fordítottam a fejem. Ő csak mosolygót a nagy farkas fogsorát kivillantotta . Ez nagyon meglepet .
- Az lehet és el is mentem volna , hogy ne bántsalak meg , de tudod az én szívemet már akkor elrabolták mikor ide kerültem ! - mosolyogtam el .
- Nem értelek csajszi! - fintorgott el Jake.
-Elmondom neked , hogy meg értsd! - fordultam felé teljesen és így bele tudtam nézni a nagy szemelyibe. - Mikor kicsit voltam és Cullenékhez kerültem aminek nagyon örülök még a mai napig, ők a családom! Szeretem őket de nagyon! És hát már akkor nagyon szerettem Edwardot, imádtam vele lenni , imádtam amikor mesét olvasott nekem vagy csak amikor velem aludt.Akkor még nem tudtam , hogy szerelmes vagyok belé ,hiszen kicsi voltam . De ahogy egyre nagyon lettem jobban szerettem mint, hogy a bátyámnak tartsam. Emmettet és Jas annak tartom csak a bátyáimnak. De őt nem soha nem tartottam annak. És erre csak akkor jöttem rá és ismeretem be magamnak . Mikor volt egy balesetem a tánc terembe és nem tudtam , hogy mit csinálja.Anyát és Apát nem hívhattam se a többieket mert kiabáltak volna . De akkor nem is gondolkoztam igazán csak hívtam Edwarddot. Ahogy segített nekem gondoskodott rólam na csak akkor hittem teljesen annak az érzésnek , hogy még az életemnél is jobban szerettem . Még akkor is amikor hibákat követünk el. Ohh bocsi KÖVETETT el! - helyettesítettem magamat ki .-  De én akkor is szeretem és szeretni is fogom . MINDIG ! - mosolyogtam el amikor teljesen be fejeztem .
Jake nézet egy ideig gondolom próbálta fel fogni azt amit mondok.
- Értem hát akkor nem lett volna értelme ha én töröm magamat?- kérdezte .
- Sajnos nem . De barátként téged is szeretlek ! - mosolyogtam rá.
- Ennek örülök!  Én is szeretlek barátként Bella ! - mondta és ez is nagyon jól esett.
- Na én megyek haza kell mennem ! De kérlek senkinek erről semmit főleg arról , hogy halom amit mondasz oda bent !  Egyszer majd elmondom! Oké?- kértem tőle miközben föltápászkodtam a földről. Le poroltam  ruhámat.
- Persze meg egyeztünk ! Szia Bella ! - örültem , hogy megbízok bennem és , hogy én is benne megtudok.
-Szia Jake! - mondtam és meg simogattam a bundáját. Majd rámosolyogtam és haza felé futottam.
Hamar haza is értem és még mindig nem tudtam kiverni Tanyat a fejemből.
Vajon miért jött? - kérdeztem magamtól amint megálltam a verandán.De úgy érzem meg is fogom tudni. Hamar! 

Bella ebbe volt az erdőbe!

Jake farkas !